Csökkentik a segélyeket a britek

Az egészségügyi válság még nem ért véget, a gazdasági krízisnek pedig még csak az elején vannak, így áldozatokat kellett hozniuk.

Két tűz közé kerülve reménytelenül igyekezett valamiféle egyensúlyt megőrizni Rishi Sunak pénzügyminiszter, amikor még szerdán ismertette közkiadási terveit. Megpróbálta menteni a menthetőt a Konzervatív Párt egy évvel ezelőtti választási kampánya során tett kötelezettségvállalásokból, tartani az északi és déli országrész közötti életszínvonal-különbség kiegyenlítésére és a 2010 óta tartó megszorítások befejezésére tett ígéretet. Ám a pandémia hatásaként az államháztartás hiánya 1959 óta nem volt ilyen magas, eléri a GDP 109 százalékát. Ahogy a népszerű, a kormányfővel ellentétben mindig nyomdakészen fogalmazó fiatal pénzügyminiszter figyelmeztetett, az "egészségügyi válság még nem ért véget, a gazdasági krízisnek pedig még csak az elején vagyunk". Így áldozatokat kellett hozni. A legnagyobb vesztesek közé tartoznak a közalkalmazottak, akik közül csak az egészségügyi dolgozók kapnak fizetésemelést.

A másik vesztes a nemzetközi segélyprogram. Bár előzetesen, párthovatartozásától függetlenül öt exkormányfő is ellenezte a lépést, Sunak törvénymódosítási javaslatra készül, hogy a nemzeti bevétel jelenlegi 0,7 százalékáról 0,5 százalékára lehessen csökkenteni a segítséget. "Nehéz indokolni" a támogatás korábbi mértékét, amikor a koronavírus miatt a szigetország rekordmértékben eladósodik. David Cameron erkölcsi, stratégiai és politikai hibának nevezte a döntést, amely a 2020-21-es 13,1 milliárdról jövő évtől 9,8 milliárd fontra fogja vissza a nemzetközi támogatásokat. Andrew Mitchell, volt nemzetközi fejlesztési miniszter szerint a csökkentés "százezer elkerülhető halálesethez vezet, zömében gyerekek halhatnak meg". Megszólalt az ügyben Malala Juszafzaj, a nők tanulási esélyegyenlőségének Nobel-békedíjas pakisztáni bajnoka is, aki a brit politikusokat a döntés újragondolására szólította fel. Jeremy Hunt, Theresa May kormányának külügyminisztere attól tart, hogy az Egyesült Királyság "szegényebb lesz a világ szemében".

A nemzetközi segély csökkentésére a legdrámaibb reakció Sugg bárónő, külügyi államtitkáré volt, aki közvetlenül a bejelentés után lemondott tisztségéről. Emlékeztetett arra, hogy az "ígéreteket nehéz és jobb időkben is be kell tartani". Nagy-Britannia volt az egyetlen ország, amely eddig tartotta magát az ENSZ által kitűzött 0,7 százalékos célhoz, és még a 0,5 százaléknak megfelelő kifizetésekkel is az Egyesült Államok mögött a második legnagyobb "jótevő" marad. Magyarország a GNI 0,22 százalékában jótékonykodik külföldön. Rishi Sunak, akit sokan máris Boris Johnson utódjának tekintenek, halvány utalást tett arra, hogy amikor erre lehetőség nyílik, a kormány ismét mélyebben nyúlik majd a zsebébe nemzetközi szinten.

Szinte érthetetlen módon Rishi Sunak közkiadási koncepciójának előadása során ki sem ejtette a száján a Brexit szót, azaz arról sem tett említést, hogyan befolyásolja az Egyesült Királyság tényleges távozása az EU-ból a gazdaság növekedését, illetve az államkincstártól milyen gyors beavatkozást lehet várni, ha elmarad az EU és a királyság közötti megállapodás. Kedden Brüsszelben Michel Barnier uniós főtárgyaló 48 órát adott a brit kormánynak a kompromisszumra a halászati kvóták és az állami segélyek-egyenlő versenyfeltételek terén, ellenkező esetben nem hajlandó Londonba utazni e hét végén egy újabb tárgyalási fordulóra.