Előfizetés

Vízválasztó lehet az idei karácsony a korlátozások tekintetében

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.11.26. 20:00
Angela Merkel német kancellár
Fotó: MICHAEL KAPPELER / AFP / dpa Picture-Alliance
Több országban az ünnepekig a szigorú intézkedések lassú feloldását tervezik, de olyan gyors nyitás sehol sem várható, mint nyáron.
Európa több országában karácsonyig óvatos nyitást terveznek, ugyanakkor több országban még nem látják az alagút végét. Emmanuel Macron francia elnök kedd esti beszédében a korlátozások három ütemben való feloldását helyezte kilátásba. November 28-től kinyithatnak a kisebb üzletek, a könyvesboltok, a könyvtárak, december közepétől a múzeumok. A színházakban is tarthatnak előadásokat, ám csak minden második székre ültetetnek nézőt. December 24-31 között nem lesz érvényben a 21 és reggel hét óra közötti kijárási tilalom. Karácsonykor egyúttal a különböző régiók közötti mozgást is engedélyezik, illetve november közepétől minden vasútvonalon helyreáll a közlekedés. Január 20-tól aztán az oktatás is lassan helyreáll, s a francia elnök reményei szerint december végétől megkezdhetik a lakosság beoltását. Olaszországban ezzel szemben nem látnak esélyt arra, hogy karácsonyig feloldják a korlátozásokat. Az országban a bevásárlóközpontok, valamint a kis üzletek túlnyomó része, az élelmiszerbtok kivételével, be vannak zárva, sportolni csak a szabadban lehet és azt is csak a lakóhely közelében. Karácsonykor a közvetlen hozzátartozókat meg lehet látogatni, de a családi ünnepségeken is legfeljebb hat személy vehet részt. A hegyekbe el lehet utazni ugyan, de síelni tilos. Az üzletek december 4-én kinyithatnak, az éttermeknek és kávézóknak 18 órakor kell bezárniuk. Giuseppe Conte kormányfő azt tervezi, hogy a síparadicsomokat január 10-től, fokozatosan nyitják meg. Ehhez azonban a szomszédos országokkal is megegyezésre kellene jutni, hiszen – mint Conte elmondta –nem sokat segít, ha Ausztriában, Franciaországban és Svájcban hamarabb megnyitják a téli sportok szerelmeseinek kedvenc helyeit. A vezető politikusok egyetértenek abban, nem ismétlődhet meg mindaz, ami nyáron, amikor túl gyors volt a nyitás. Itália mindenesetre nem kívánja lezárni a határait. Conte javaslatát Angela Merkel is támogatja, a német kancellár tegnap a síparadicsomok zárlata mellett fogalt állást. Elisabeth Köstinger osztrák turisztikai miniszter viszont azt közölte, hazájában biztonságos lesz a síszezon, jól felkészültek a turisták rohamára. Ausztriában a jelentősen megemelkedett új megbetegedések miatt múlt kedd óta egész napos kijárási korlátozás van érvényben, az alapellátást nyújtó boltokon kívül minden bezárt. Péntektől pedig további korlátozások lépnek életbe, csak a közvetlen hozzátartozókkal lehet találkozni, a nagyszülőkkel az eddigieknél jóval nehezebben. Börtönbüntetéssel sújthatják azokat, akik a kijárási korlátozásokat megszegve megferzőzhetnek másokat. A karácsonyi időszakot azonban megpróbálja megmenteni a néppárti-környezetvédő kabinet, így a tervek szerint december 6-tól óvatos nyitást kezdenek, fokozatosan visszatérhetnek a diákok az iskolapadba. Októberben Csehországban dúlt legjobban a járvány Európa államait tekintve, egyes napokon az új fertőzések száma elérte a 15 ezret, de az utóbbi két hétben jelentősen javult a helyzet, így múlt pénteken enyhítettek a zárlaton, újranyitottak az általános iskolák, az istentiszteleteken hétfőtől 15 helyett 20 személy vehet részt, az éjszakai kijárási tilalom 21 helyett 23 órától kezdődik. További enyhítés akkor várható, ha egy hetes átlagban csökken a megbetegedések száma. A karácsonyi ünnepet tömeges teszteléssel akarják megmenteni. Vasárnap tárgyal a kormány az üzletek megnyitásáról. Ez legkorábban december 12-én történhet meg. Szlovákiában már túlvannak a tömeges tesztelésen, így az üzletek, mozik, színházak megnyitották kapuikat, sőt, ha visszafogott formában is, de a karácsonyi vásár is engedélyezett. Lengyelországban szigorú előírásokat tartva nyithatnak meg szombaton az üzletek, de az éttermek és bárok karácsonyig zárva tartanak. Németországban januárig aligha kezdik meg a korlátozások feloldását. Sőt, addig további szigorítások lesznek. Az üzletekben 10 négyzetméterenként egy személy lehet, amennyiben az 800 négyzetméternél kisebb. Ha ennél nagyobb, akkor 20 négyzetméter a limit. Továbbra is zárva tartanak az éttermek, a szabadidő- és kulturális intézmények. Nem világos, hogy az éttermek és szállodák szilveszterkor kinyithatnak-e. Két háztartásból egyszerre csak öten találkozhatnak, a 14 év alatti gyerekek ebbe nem számítanak bele. Karácsonykor pedig legfeljebb tíz személy találkozhat. Szilveszterkor teljesen betiltják a pirotechnika használatát. Szlovéniában egyelőre nincs kilátás a járványhelyzet javulására. Hiába állt le szinte teljesen az élet az országban, tiltottak be minden összejövetelt, állították le a közösségi közlekedést, zárták be a boltok túlnyomó többségét, vezettek be éjszakai kijárási és napközbeni lakhelyelhagyási tilalmat és rendeltek el kötelező maszkviselést, a fertőzések és a halálozások száma továbbra is rendkívüli aggodalomra ad okot. Egyelőre Horvátországban sem látni, hogyan tarthatják meg a karácsonyt, a drámai helyzet miatt a héten további korlátozásokat vezetnek be. Spanyolországban sem sikerült megfékezni a járványt, így legfeljebb hatan lehetnek a karácsonyi és szilveszteri ünnepségeken. 

Csökkentik a segélyeket a britek

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.11.26. 18:39

Fotó: David Cliff / AFP/NurPhoto
Az egészségügyi válság még nem ért véget, a gazdasági krízisnek pedig még csak az elején vannak, így áldozatokat kellett hozniuk.
Két tűz közé kerülve reménytelenül igyekezett valamiféle egyensúlyt megőrizni Rishi Sunak pénzügyminiszter, amikor még szerdán ismertette közkiadási terveit. Megpróbálta menteni a menthetőt a Konzervatív Párt egy évvel ezelőtti választási kampánya során tett kötelezettségvállalásokból, tartani az északi és déli országrész közötti életszínvonal-különbség kiegyenlítésére és a 2010 óta tartó megszorítások befejezésére tett ígéretet. Ám a pandémia hatásaként az államháztartás hiánya 1959 óta nem volt ilyen magas, eléri a GDP 109 százalékát. Ahogy a népszerű, a kormányfővel ellentétben mindig nyomdakészen fogalmazó fiatal pénzügyminiszter figyelmeztetett, az "egészségügyi válság még nem ért véget, a gazdasági krízisnek pedig még csak az elején vagyunk". Így áldozatokat kellett hozni. A legnagyobb vesztesek közé tartoznak a közalkalmazottak, akik közül csak az egészségügyi dolgozók kapnak fizetésemelést. A másik vesztes a nemzetközi segélyprogram. Bár előzetesen, párthovatartozásától függetlenül öt exkormányfő is ellenezte a lépést, Sunak törvénymódosítási javaslatra készül, hogy a nemzeti bevétel jelenlegi 0,7 százalékáról 0,5 százalékára lehessen csökkenteni a segítséget. "Nehéz indokolni" a támogatás korábbi mértékét, amikor a koronavírus miatt a szigetország rekordmértékben eladósodik. David Cameron erkölcsi, stratégiai és politikai hibának nevezte a döntést, amely a 2020-21-es 13,1 milliárdról jövő évtől 9,8 milliárd fontra fogja vissza a nemzetközi támogatásokat. Andrew Mitchell, volt nemzetközi fejlesztési miniszter szerint a csökkentés "százezer elkerülhető halálesethez vezet, zömében gyerekek halhatnak meg". Megszólalt az ügyben Malala Juszafzaj, a nők tanulási esélyegyenlőségének Nobel-békedíjas pakisztáni bajnoka is, aki a brit politikusokat a döntés újragondolására szólította fel. Jeremy Hunt, Theresa May kormányának külügyminisztere attól tart, hogy az Egyesült Királyság "szegényebb lesz a világ szemében". A nemzetközi segély csökkentésére a legdrámaibb reakció Sugg bárónő, külügyi államtitkáré volt, aki közvetlenül a bejelentés után lemondott tisztségéről. Emlékeztetett arra, hogy az "ígéreteket nehéz és jobb időkben is be kell tartani". Nagy-Britannia volt az egyetlen ország, amely eddig tartotta magát az ENSZ által kitűzött 0,7 százalékos célhoz, és még a 0,5 százaléknak megfelelő kifizetésekkel is az Egyesült Államok mögött a második legnagyobb "jótevő" marad. Magyarország a GNI 0,22 százalékában jótékonykodik külföldön. Rishi Sunak, akit sokan máris Boris Johnson utódjának tekintenek, halvány utalást tett arra, hogy amikor erre lehetőség nyílik, a kormány ismét mélyebben nyúlik majd a zsebébe nemzetközi szinten. Szinte érthetetlen módon Rishi Sunak közkiadási koncepciójának előadása során ki sem ejtette a száján a Brexit szót, azaz arról sem tett említést, hogyan befolyásolja az Egyesült Királyság tényleges távozása az EU-ból a gazdaság növekedését, illetve az államkincstártól milyen gyors beavatkozást lehet várni, ha elmarad az EU és a királyság közötti megállapodás. Kedden Brüsszelben Michel Barnier uniós főtárgyaló 48 órát adott a brit kormánynak a kompromisszumra a halászati kvóták és az állami segélyek-egyenlő versenyfeltételek terén, ellenkező esetben nem hajlandó Londonba utazni e hét végén egy újabb tárgyalási fordulóra. 

A börtön kapujában - Nicolas Sarkozy perét nem napolják

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.26. 17:12

Fotó: BERTRAND GUAY / AFP
Elutasította csütörtökön a párizsi büntetőbíróság a halasztási kérelmet Nicolas Sarkozy perében. A volt francia államfőt befolyással való üzérkedéssel és korrupcióval vádolják. A per jövő héten folytatódik.
A volt köztársasági elnököt és ügyvédjét azzal vádolják, hogy meg akartak vesztegetni egy magas rangú bírót, Gilbert Azibert-t információkért cserébe. Ez utóbbi kérte a per elhalasztását a hétfői nyitónapon a koronavírus-járványra hivatkozva. A bíróság a héten elvégzett orvosi szakvéleményt alapján ugyanakkor megállapította: a 73 éves bíró egészségi állapota alkalmassá teszi arra, hogy az óvintékedések betartása mellett megjelenjen a bíróságon, ezért be is idézte hétfőre.
Nicolas Sarkozy és a meggyanúsított ügyvédbarátja, Thierry Herzog a hétfői és a csütörtöki tárgyalási napon is megjelent, de a bíróság egyelőre nem kezdte meg az ügy érdemi tárgyalását.

A politikus ellen több eljárás is folyamatban van, de ez az első, amely bírósági szakaszba kerül, és az első alkalom az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében, hogy korrupció gyanújával kell egy volt köztársasági elnöknek bíróság elé állnia. A per három hétig tart, és még az év vége előtt ítélethirdetés várható. A volt államfő telefonját a 2007-es győztes elnökválasztási kampányához Moammer el-Kadhafi néhai líbiai vezetőtől érkezett állítólagos támogatás ügyében indult nyomozás keretében 2014 elején lehallgatták. Az egyik lehallgatott telefonbeszélgetéséből kiderült, hogy a semmítőszék egyik magas rangú bírája, Gilbert Azibert egy másik, az úgynevezett Bettencourt-ügy nyomozásának részleteiről rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét, Thierry Herzogot. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak.  
Az ügyészség az ügy mindhárom szereplőjét korrupcióval és befolyással való üzérkedéssel vádolja, az ügyvédet és a volt bírót hivatali titok megsértésével is gyanúsítják.

A 2014 márciusában a sajtóban is közzétett telefonbeszélgetésekből az derült ki, hogy Sarkozy és ügyvédje azokról a rendőrségi ügyekről beszélt, amelyekben a volt államfő is érintett. Az ügyészségen akkor hat ilyen eljárás folyt, s ezeket a volt államfő sorra megtámadta a semmítőszéken, ahol Azibert ekkor bíróként dolgozott, s akitől a volt államfő információkat szeretett volna megtudni a várható döntésekről. A megígért monacói posztot Azibert végül nem kapta meg, miután Nicolas Sarkozy a felvételek szerint az utolsó pillanatban meggondolta magát, és nem járt közben a bíró érdekében. A nyomozók feltételezése szerint a volt államfő azért hátrált meg, mert ő és ügyvédje megtudták, hogy a titkos mobiltelefonjaikat lehallgatja a rendőrség. A volt elnök szerint törvénytelen, hogy az ügyvédjével folytatott telefonbeszélgetéseit bizonyítékként használják fel ellene egy peres ügyben. Az ennek megakadályozására irányuló kereseteit azonban a fellebbviteli bíróságon és a semmítőszéken is elutasították. Ez a kérdés várhatóan a per egyik fő vitás kérdése lesz.
Sarkozy és Kadhafi 2007-ben
Fotó: FRANCK FIFE / AFP
Az ügyészség ugyanis a felvételek alapján látja bizonyítottnak a korrupciós szándékot, ami tíz év börtönbüntetéssel és egymillió eurós pénzbírsággal sújtható.

Nicolas Sarkozy 2007 és 2012 között volt Franciaország elnöke, 2016 végén teljesen visszavonult a politikai élettől.