Előfizetés

Veszélyhelyzet alatt nincs felmondás az egészségügyben

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.11.29. 07:31

Fotó: koronavirus.gov.hu
A kollektív szerződések 2021. január 1-jén mindenhol hatályukat vesztik.
Veszélyhelyzet alatt nincs felmondás - derül ki az új szolgálati jogviszonyról szóló törvény szombaton nyilvánosságra hozott végrehajtási rendeletéből. Különös módon nem a törvény módosításával, csupán egy kormányrendelettel tolták ki az új egészségügyi szolgálati jogviszony megkötésének határidejét három hónappal. A módosítások jó része már ismert, Pintér Sándor belügyminiszter ugyanis pénteken levélben tájékoztatta a politikai pártok vezetőjét és a Magyar Orvosi Kamarát a kormány által elfogadható, korábban tett módosító javaslatokról. A Magyar Rezidens Szövetség gyors elemzése szerint az új munkaszerződéseket 2021. március 1.-éig kell megkötni. Az új bértábla szerinti béreket pedig már januártól a normál fizetési napon folyósítják. a veszélyhelyzet alatt az egészségügyi dolgozó nem mondhat fel. A másodállásokat az új munkaszerződés pillanatától engedélyhez kötik. Ha valaki az állami munkahelye mellett másutt is dolgozna, úgy a megyei kórház, az országos intézetek esetében pedig az országos kórház-főigazgató engedélyét kell kérnie, míg az egyéb egészségügyi intézményekben dolgozóknak szintén a megyei kórházak vezetőinek hozzájárulásra van szüksége. A szakmai szervezetek kérésének megfelelően a kirendelés maximális időtartama (az eddig is lehetséges, bár a COVID-járvány előtt sosem alkalmazott) 44 munkanap lesz, ezt, a Rezidensszövetség javaslatát elfogadva, nem naptári évre, hanem folyamatos 12 hónapra kell számítani. (Így nem lehet valakit év végén, majd következő év elején egybefüggő 2x44 napra kirendelni.) A kirendelés idejére járó magasabb bért, a korábbiakkal ellentétben nem jogszabály rögzíti, hanem az országos kórház-főigazgató dönt róla. A korábbi rendelet-tervezetben még a szülészek- nőgyógyászok számára hagytak volna kiskaput, hogy állami kórházban is elláthatnák a magánbetegeiket, ez a most megjelenő jogszabályban már nem szerepel, az esetleges kivételről később külön jogszabály készül. Szintén nincs szó az új jogszabályban arról sem, hogy a most még személyes közreműködő vagy egyéb vállalkozási formában a kórházakban, szakrendelőben dolgozók 2022 végéig automatikusan dolgozhatnak/ügyelhetnek. (Sok helyen ilyen munkaviszonyban alkalmazzák a hiányszakmákban dolgozókat, így például az aneszteziológusokat, ügyeleti teameket, a műtők személyzetét.) A jövőben az országos-kórházfőigazgató kórházanként engedélyezheti az ilyen formában való munkavégzést, ehhez viszont határidő nem társul, tehát akár később is maradhat az egyedi engedély. A kollektív szerződések 2021. január 1-jén mindenhol hatályukat vesztik. 

Kásler Miklós szerint nem roppan össze az egészségügy

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.28. 17:18

Fotó: Kovács Tamás / MTVA
Facebookon nyugtatja aggódó népét a miniszter, akitől lényegében elvették az egészségügy irányítását, holott az hivatalosan hozzá tartozik.
Ha valamit sokszor elismétlünk, akkor az előbb vagy utóbb igazzá válik.

Talán utóbbi tételmondatban hihetnek a kormányzati kommunikátorok, amikor szinte naponta elismétlik, hogy minden beteget el fognak tudni látni és nem lesz komolyabb probléma. Orbán Viktor pénteken az állami rádióban értekezett arról, hogy a kórházak bírni fogják a nyomást, szombat délután alighanem Kásler Miklóson volt a sor, hogy felmondja a sorvezetőt. Az emberi erőforrások minisztere - akinek kezéből lényegében kivették az egészségügy irányítását - azt írta Facebook-oldalán,  
"a politikai hangulatkeltések ellenére most a szakembereink elhivatottsága és teljesítménye a záloga a sikeres járványkezelésnek....a magyar egészségügy bírni fogja a rá nehezedő történelmi nyomást."

Megítélése szerint a hangsúly azon van, mikor érkezik oltóanyag. Később azt is megmagyarázza, miért szükséges, hogy Pintér Sándor felügyelje az ágazatot: "a jelenlegi rendkívüli helyzetben pedig a kormányzati feladatmegosztás azzal segíti a munkánkat, hogy a járványügyi és egészségszakmai döntések támogatását és szigorú operatív végrehajtását az Operatív Törzs és az egyenruhás testületeink vezetőjeként, a belügyminiszterhez delegálja." Megjegyezte, ez a struktúra és munkamegosztás pedig a járvány első hullámában már látható és érezhető eredményességgel bizonyított. Bejegyzésének végén pedig higgadtságra intett valamennyi véleményformálót, "mindannyiunk közös érdekében. 
Némiképp ellentmond a kormányzat sulykolásnak lapunk értesülése, miszerint több alkalommal is meghibásodtak lélegeztetőgépek a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban. Az intézmény később elismerte a problémákat, ugyanakkor jelezték, biztonságos a betegek ellátása, mivel hatszor annyi eszköz áll rendelkezésre, mint amennyire szükség van.

Tarlós István feljelenti Hadházy Ákost, de beadványával aligha megy sokra

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.28. 16:28

Fotó: Népszava
A magánvádas ügyekben az országgyűlés nem szokta felfüggeszteni egy képviselőnek sem a mentelmi jogát.
Mint lapunk is megírta, a független országgyűlési képviselő korábban azt közölte, Tarlós Istvánnak börtön járna díszpolgárság helyett az "elcsalt" metróbeszerzés miatt. Hozzátette, az ügyben ő maga fog feljelentést tenni, ha a feltárás jegyében létrejött fővárosi bizottság ezt nem teszi meg. 
Úgy tűnik azonban, hogy az ügyben már ennél is hamarabb születhet egy feljelentés. Tarlós István ugyanis kijelentései miatt Hadházy Ákost fogja bepanaszolni.

A volt városvezető az atv.hu megkeresésére azt mondta, “ami most a Hadházy-nyilatkozat lényegét illeti, a konkrét kérdést, nem értem, miért nem a BKV vezérigazgatóját kérdezik, aki az ügy pontos ismerője, és miért Hadházyt idézik”. Ezt követően felidézte, hogy a független politikusról nemrég szövetségesei mondták, hogy hazudott. “Jelen esetben egy konkrét ügyben alaptalanul megvádolt engem bűncselekménnyel. 
Ez már a legliberálisabb felfogás szerint is túllép a véleménynyilvánítás határain. Ez konkrétan rágalmazás”.

Hozzátette, természetesen feljelenti a politikust. Ugyanakkor szinte kizárt, hogy Hadházy Ákos bíróság elé álljon. A procedúra elindulásához az Országgyűlésnek előbb fel kell függesztenie a képviselőnek mentelmi jogát. Márpedig ha úgynevezett magánvádas ügyben érkezik indítvány - ilyen, ha egy honatyát rágalmazás, vagy becsületsértés miatt kíván valaki megbüntetni - azt a szokásjog szerint elutasítják, azaz fenntartják a védettségét.