Előfizetés

Szabad szemel: a német nagytőke is beszállt Orbán vétóháborújába, és címlapon a kormányzati zsidózás

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.11.29. 08:01

A Nemzetköz Auschwitz Bizottság alelnöke elítélte Demeter Szilárd antiszemita kirohanását.

Handelsblatt

A Kelet-Európában érdekelt német nagyvállalatok érdekképviselete, a Keleti Bizottság elnöke arra szólította fel Magyarországot és Lengyelországot, hogy álljanak el a vétótól. Oliver Hermes arra hivatkozott, hogy ha nem megy át a következő hét évre szóló költségvetés, valamint a mentőcsomag az a két országnak is hatalmas gazdasági károkat okoz. Veszélyeztetné a kilábalásukat. Azon kívül a német befektetőknek biztonságra van szükségük, mind a jogban, mind pedig ahhoz, hogy tervezni tudják tevékenységüket. Számukra elfogadhatatlan egy ilyen „függő játszma”. Hozzátette, hogy mielőbb meg kell állapodni, mert az európai gazdaság igényli az egység és annak jelét, hogy számíthat a brüsszeli hátszélre. Hogy mi lesz a magyar és lengyel ellenállás sorsa, az cseppet sem mindegy Németország számára, mert annak cégei már nagyobb forgalmat bonyolítanak el a négy visegrádi partnerrel, mint Kínával vagy az USÁ-val. A motort Lengyelország jelenti. A ragály miatt azonban a kereskedelem több mint 10 százalékot zuhant a négyekkel. Ugyanakkor a német kivitel igen jól alakult Magyarországgal szeptemberben. A német üzleti körök újságja hozzáteszi, hogy elsősorban Magyarország igen sokat profitált a brüsszeli támogatásokból, valamint az egész unióból érkező beruházásokból. Ám az EU most meg akarja gátolni, hogy a szubvenciók eltűnjenek mindenféle sötét csatornákon. Főleg Orbán és a Babis környékén van példa ilyesmire.

Neue Zürcher Zeitung

Részben az uniós támogatásoknak köszönhetően jól megszedte magát Orbán környezete. A rendszer a piac és a korrupció között meghúzódó szürke övezetben virágzik, ahol jóformán nincs semmiféle ellenőrzés. A jogállami mechanizmus ügyében kirobbant elkeseredett vita a vallásháború vonásait mutatja: a Bizottság, az EP és jóformán az összes tag az alapértékek fontosságát hangsúlyozza, meg hogy meg kell nézni, hová megy a nyugati adófizetők pénze. Ezzel szemben Budapest és Varsó úgy állítja be, hogy a szuverenitást védi a telhetetlen bürokratikus hatalommal szemben, amelyet a két kormány gátlástalanul az egykori erőszakos szovjet rendszerhez hasonlít. Magyarország vezeti a listát, miután az OLAF a szubvenciók 4 százalékát kéri számon rajta. Az ország azonban a járvány miatt most nagy bajban van. Richter Sándor, a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézettől úgy becsüli, hogy a gazdaság legkorábban csak 2022 végére éri el a fertőzés előtti szintet. De azt is csak akkor, ha gyorsan érkezik a segítség az európai mentőcsomagból. Viszont a tartós visszaesés nagyon rosszkor jönne Orbánnak, hiszen másfél év múlva választás lesz. A szakértő szerint a miniszterelnök azért igyekszik elkerülni a nagy költségvetési hiányt, mert akkor külső szereplők beleszólhatnának a gazdaságpolitikába. Orbán olyan rendszert alakított ki, amelyben a hatalomhoz hű üzletemberek és saját rokonai aránytalanul nagy hasznot húztak az európai támogatásokból. Tóth István János, a Budapesti Korrupció Kutató Intézettől azt mondja, ez egy tipikus kegyencszisztéma. 2011 óta egyre több közpályázatot nyertek meg Orbán közelálló vállalkozók. A számok magukért beszélnek. A Transparency International kimutatta, hogy a közbeszerzések árai átlag 25 %-kal haladják meg a piaci szintet. Az utóbbi 10 évben 10 milliárd értékű állami megrendelést vitt el négy üzletember, valamennyien Orbán rokonai, illetve régi csókosai. Lásd Mészárost és Tiborczot. De a család egyre nagyobb befolyása a Simicska-ügy óta kínos a politikus számára. Apjának ügyletei már az első Fidesz-kormány idején támadási felületet jelentettek. Ezért Tóth János szerint választási években a kliensek viszonylag kevés hivatalos megbízatást kapnak, nehogy közfelháborodás keletkezzen. Ám Orbán egyúttal azon van, hogy ne provokálja feleslegesen az EU-t. Ezzel együtt már a Parlament elé került a javaslat, amely megfosztaná közpénz jellegüktől a hatalom közeli alapítványokba kivitt forrásokat. Moritz Körner, német liberális EP-képviselő azt mondja, hogy Strasbourg nagy reményeket fűz a jogállami feltételekhez, hiszen az OLAF, de a januártól induló Európai Ügyészség is tehetetlen. Érthető ugyanakkor, hogy Orbán ennyire vehemensen tiltakozik az új szabályozás ellen. Attól tart, hogy az eddiginél jóval kisebb lesz a mozgástere a korrupció és a piacgazdaság között. Tehát abban a szürke zónában, amelyre a rendszerét alapozta.

Neue Kronen Zeitung

A Nemzetköz Auschwitz Bizottság alelnöke elítélte Demeter Szilárd antiszemita kirohanását Soros György ellen. Christoph Heubner azt mondta, a túlélők nem csupán Magyarországon vannak megdöbbenve a fura és gyűlölet teli uszítás láttán. A támadás új mélypontot jelent magyar földön az antiszemita és Európa-ellenes hadjáratban. Mint emlékeztes, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója azt írta az Origón, hogy Soros György gázkamrává változtatta Európát. Továbbá a nyílt társadalom méreghordóiból halálos méreg áramlik ki az európai életforma számára. És hogy a magyarok és a lengyelek az új zsidók. A lap magyarázatként hozzáteszi, hogy Budapest és Varsó fenyegetésnek tekinti a jogállami mechanizmust, miután mindkettő beleavatkozik a független bíróságok dolgába. Azon kívül Orbán egyre másra indított hecckampányt Soros ellen. Ám semmiféle bizonyítékkal nem szolgált arra nézve, hogy a milliárdos valóban muzulmán migránsokkal akarja elárasztani a földrészt. Ugyanakkor Demeter saját maga mondta, hogy fanatikus orbánista.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Orbán Viktor nem antiszemita, és a politikája sem az, ám a Soros elleni kampányból árad a zsidóellenesség. Ha bárki akárcsak a legkisebb negatív megjegyzést is teszi a kormányfőre, azonnal mozgásba lendül a politikai gépezet, illetve a „közeli” sajtó, és villámgyorsan meg is találják a felelőst: Sorost. Olyan ez, mint Pavlov kutyájánál: a csengőhangra beindul a reflex. Jól példázza ezt a legutóbbi Clooney-ügy. De az elhárítás működik preventív alapon is: az amerikai külügyminiszteri tisztség várományosa még ki sem nyitotta a száját, a kormánybarát média azonnal kimutatta, hogy Magyarország semmi jóra nem számíthat részéről, mert az apja, a volt budapesti nagykövet szoros viszonyt ápol Soros-szervezetekkel. Ez esetben ez azt jelenti, hogy sok pénzt adott annak idején a Közép-Európai Egyetem archívumának felállítására, az intézmény most Donald és Vera Blinken nevét viseli. Megjegyzendő, hogy itt a diplomata adott pénzt, tehát nem áll meg az a vád, hogy ő is rajta van Soros fizetési listáján. Viszont ezek után nem lehet csodálkozni ahhoz, hogy Orbán a nehéztüzérséget vetette be, miután Soros nyilvánosan felszólította az uniót: ne tegyen semmilyen engedményt a magyar és a lengyel vezetésnek a jogállam kapcsán. Meg is kapta válaszul: a miniszterelnök a világ legkorruptabb emberének nevezte. De a cikk azt is állította, hogy az Európai Bizottság, illetve Parlament a befektető parancsait követi. A kormányfő úgy tünteti fel, hogy itt a kereszténység és a nemzet áll szemben a globális elittel, amely a nemzetekre tör és ehhez egy világméretű hálózatot vesz igénybe. Hát, ez tényleg a klasszikus antiszemitizmusra hajaz. És a Soros elleni hadjárat csak ráerősít. Ám hogy Orbán ilyen érzékenyen reagál, annak az az oka, hogy az üzletember őt és családját is korrupcióval vádolta meg. Az ellencsapás tartózkodik attól, hogy belemenjen a részletekbe, inkább világnézeti alapkérdésekre tereli a vitát. Mert ez az a párbaj, amely elé nagyon is szívesen áll a magyar vezető.

Libération

Az európai intézmények készen állnak, hogy megszavazzák a jogállami feltételrendszert, de abban nincs semmi meglepő, hogy Magyarország, Lengyelország és a szlovén miniszterelnök kézzel-lábban ágál ellene. Hiszen Budapest és Varsó évek óta, mondhatni, módszeresen támadja az alapvető uniós értékeket és a polgári szabadságjogokat. A bírákat bábokkal váltja fel, az ellenzéket leszalámizza és módosítja a választási törvényt. Az egyetemi és kulturális szférát megfigyeli, ellenőrzi, és ha kell, bezárja a nemszeretem intézményeket. A civilek sorsa az ócsárolás, a megfojtás, a nyomásgyakorlás. Az EU azonban most elhatározta, hogy söpör a saját portája előtt és erővel reagál. Ezt azonban súlyos fenyegetésnek veszik a tekintélyuralmi tanoncok, de oly mértékben, hogy bevetik a nukleáris fegyvert, azaz a költségvetési vétót. Nem szabad azonban engedni ennek a szemérmetlen zsarolásnak! Ám nem lenne jó, ha a Nyugat úgy gondolná, hogy itt csupán közép-, illetve kelet-európai sajátosságról, a 16 évvel ezelőtti nyitásból következő járulékos veszteségről van szó. Ily módon ugyanis részben alátámasztaná Orbán Viktor paranoiás retorikáját. De még inkább azért, mert jogsértések másutt is bőven előfordulnak. Csak ott nem annyira briliáns módon szorítják vissza a demokráciát, mint ahogyan az feljebb olvasható. Erősen kétséges pl., hogy a járvány miatt hozott francia kényszerintézkedések mennyire felelnek meg a közös elveknek. De a lényeg: nem szabad semmit sem feladni abból, ami a szabad és demokratikus társadalom alapját képezi. Sem Európában, sem Franciaországban.

The Times

Nagyon úgy néz ki, hogy á la carte Európa felé halad az EU, miután Brüsszelben egyre több szó esik arról, hogy a többsebességes integráció segítségével lehet túljutni a jelenlegi létveszélyen. Érdekes módon a Brexit élesen rávilágított a szervezeten belüli törésvonalakra. Hogy milyen bajok vannak, azt mutatja Orbán Viktor, az önjelölt illiberális politikus, valamint lengyel kollégája, akik örömmel bújtak bele a britek köpönyegébe a földrész kellemetlen különítményeként. Mindketten már a menekültválság óta csatáznak az unióval, de a viszony csak még jobban elgennyesedett a jogállami mechanizmus miatt. A többiek ily módon akarják rákényszeríteni a két kormányt, hogy csinálják vissza a legutóbbi jogi reformokat, amelyek a bírálók szerint aláássák az igazságszolgáltatás függetlenségét. Budapest és Varsó azonban kihasználja a szervezet jogi gyengeségét, mármint hogy simán megvétózhatja a többiek által tervezett kényszerítő intézkedéseket. De az EU jövője szempontjából az is veszélyes, hogy a takarékos négyeknek nem fűlik a foguk a többiek megsegítéséhez. Azon kívül a franciák és a németek nyilvánosan torzsalkodnak az európai védelmi politika ügyében. A portugál kormányfő pedig ismét előhozta a többsebességes unió gondolatát. Ily módon ugyanis meg lehetne oldani az adósságátvállalás, a migránskvóták és a jogállam problémáját. Csakhogy bármiféle javaslat, mármint hogy az unió váljon szét a szorosabb együttműködést szorgalmazó kemény magra, illetve a pragmatikus perifériára, ellenállásba ütközne. Sokkal inkább járható volna a kibővített együttműködés, illetve hogy a tagállamok bizonyos területeken saját akaratukból kimaradnak az együttes erőfeszítésekből. Vagyis a jelek szerint a sajátos, á la carte Európa lehet a végén a megoldás.

Der Standard

Ritkán fordul elő, hogy az EU ilyen mértékben zsákutcába jut, de a költségvetési vita kapcsán pont ez történt – írja a kommentár. Azonban ha a jog kérdésében a politika dönt, az nem sűrűn vezet átlátható viszonyokhoz. Jelen esetben ugyan a tagállamok többségének és a brüsszeli intézményeknek jó okuk van aggódni, nehogy a milliárdok bizonyos politikusok és kegyenceik zsebében tűnjenek el. De bármennyire is jogos fellépni a korrupció, a kritikus sajtó megrendszabályozása és a bíróságok átpolitizálása ellen, abban Magyarországnak és Lengyelországnak igaza van, hogy itt politikai testületek mondanak véleményt a jogállamiságról. Ugyanakkor Budapestnek és Varsónak nem szabad túlzásokba esnie, amikor szembemennek Brüsszellel. Pl. amikor egy lapon emlegetik a Szovjetuniót, illetve azt az uniót, amelynek maguk is tagjai. Hiszen ily módon nem csupán a partnereket sértik meg, hanem teljesen félreértelmezik a helyzetet. Itt nem sötét, bürokratikus hatalommal állnak szemben, a többi kormány joggal igényli, hogy mielőbb jöjjön meg az életmentő koronasegítség, ám nem szeretné, ha pénzét közben mások minden kontroll nélkül kapnák meg. A megoldás az volna, hogy a magyar és lengyel vezetés forduljon az Európai Bírósághoz. Az azonban Brüsszelnek is jó volna, ha az EUB előtt vívná meg a vitákat, és nem bonyolódna politikai eljárásokba, mert azok ritkán szülnek jó vért. És csak azokat a populistákat erősítik, akik azt akarják elhitetni a hazai közvéleménnyel, hogy az unió másodrendű polgárokként kezeli őket.

The Times

Világszerte aggódnak az autokraták, mert véget ér Trumppal a férfibarátság és új nemzetközi rend van kialakulóban. A távozó elnök négy éven át cirógatta a buksikukat, ám most a populista erős emberek próbálnak igazodni a Biden-kormányzathoz, amely az ígéri, hogy a demokráciát támogatja a világban. Azaz a tekintélyelvű vezetők, Észak-Koreától Szaúd-Arábiáig, Brazíliától Belaruszig azt mérlegelik mi lesz a Fehér Ház új gazdája alatt, miután az fontosnak tartja az emberi jogok tiszteletben tartását. Továbbá egységes frontot kíván alkotni az autoriter rendszerek, illetve az emberi jogok megsértőivel szemben. A Brookings Intézet egyik vezető elemzője azt mondja, ezek a politikusok már látják, hogy alapvetően megváltozik kapcsolatuk Washingtonnal. Vége az eddigi ügyleteknek, de Biden csak mérsékelten tud nyomást kifejteni. Hiszen regionális szövetségesei között is vannak olyanok, akiknek nem túl jó a mérlege a jogállam területén, viszont szükség van a segítségükre, pl. Irán, Észak-Korea és Kína kapcsán. Európában Orbán és a PiS szintén azon töri a fejét, hogy miként is lesz az új amerikai vezetéssel. A Brit Külpolitikai Intézet, a Chatham House egyik elemzője úgy látja, hogy nem kell túlzottan félniük a Biden-adminisztrációtól, amely erősíteni kívánja a viszonyt az EU-val. Az elnök ugyanis nem sokat tud kezdeni a magyar kormányfővel. Hiszen hogy valami változzon, ahhoz nyomást kellene gyakorolnia rá.

Egyre közelebb Skócia függetlensége

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.11.28. 19:41
Képünk illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Legalábbis ha hihetünk Nicola Sturgeon skót miniszterelnöknek.
Sturgeon a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) éves kongresszusát megnyitó szombati beszédében az MTI szerint kijelentette: az elmúlt egy évben egyre erőteljesebbé, az idén immár tartósan többségi nézetté vált a skót közvéleményen belül a függetlenség támogatása.  
"A függetlenség egyértelműen látótávolságon belül van, és én soha nem voltam annyira bizonyos abban, hogy ezt el is érjük, mint most"

- fogalmazott a skót miniszterelnök a koronavírus-járvány miatt online fórumként megrendezett SNP-kongresszuson. Nicola Sturgeon - aki az SNP vezetőjének tisztségét is betölti - nem részletezte, hogy mikor tartja lehetségesnek az újabb függetlenségi népszavazás kiírását. Közvetett utalást tett ugyanakkor arra, hogy a referendum meghirdetése a jövő májusi skóciai parlamenti választások után válhat esedékessé. Kijelentette: a májusi választáson minden skót számára az lesz a kérdés, hogy ki hozza meg a Skócia jövőjét formáló döntéseket. Hozzátette: Skócia népét illeti meg a saját jövőjéről szóló döntés joga.  Nicola Sturgeon ezzel egyértelműen Boris Johnson brit miniszterelnöknek is üzent, a konzervatív párti brit kormányfő ugyanis egyelőre hallani sem akar arról, hogy Skóciában újabb függetlenségi népszavazást tartsanak. A skót függetlenségről 2014-ben már rendeztek egy népszavazást, a résztvevők 55 százaléka akkor azonban arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától. David Cameron akkori brit miniszterelnök a referendum után kijelentette, hogy Skócia függetlensége "legalább egy nemzedéknyi időre" lekerült a napirendről.
Ehhez az állásponthoz tartja magát Johnson is, aki több nyilatkozatában elvetette annak lehetőségét, hogy London hozzájáruljon az újabb skót függetlenségi népszavazás kiírásához. Nicola Sturgeon már korábban egyértelműen kizárta, hogy Skóciában - Katalónia példáját követve - nem hivatalos, a brit kormánnyal nem egyeztetett módon rendezzenek újabb függetlenségi népszavazást és többször kijelentette, hogy a referendum csak törvényes keretek között tartható meg. A skót kormányfő azonban többször kifejtette azt a véleményét is, hogy Skócia önálló országként viszonylag gyorsan visszatérhetne az Európai Unióba. 
A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt.

Az Egyesült Királyság - Skóciával együtt - idén januárban ki is lépett az Európai Unióból. Nicola Sturgeon rendszeresen hangoztatott véleménye szerint az újabb függetlenségi népszavazás azért is szükséges, mert Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London "kirángassa" az EU-ból. Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács volt elnöke a BBC televíziónak nyilatkozva nemrégiben kijelentette: az EU "lelkesen" várná vissza soraiba az esetleg függetlenné váló Skóciát, ám a szabályoknak megfelelően új felvételi eljárásra lenne szükség, és "nem érvényesülne automatizmus" Skócia önálló EU-csatlakozásának folyamatában.

Ausztriában a lakosság fele leteszteltetné magát

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.11.28. 15:42
Tesztelés egy osztrák településen.
Fotó: GEORG HOCHMUTH /
Karácsonyig szeretnének végezni az átfogó programmal.
Ausztriában a lakosok több mint fele hajlandó részt venni abban a jövő héten induló, az egész országra kiterjedő antigén-tesztelésben, amelynek célja, hogy teljesebb képet kapjanak a lakosság koronavírus-fertőzöttségének mértékéről.

- írja az MTI.

A Profil hírmagazin részére készült felmérés re hivatkozva ízt írja az állami média, hogy a megkérdezettek 56 százaléka mondta azt, hogy "biztosan" vagy "valószínűleg" részt fog venni az országos antigén-tesztelésben. Az akció december 2-án kezdődik Bécsben. Az Unique közvélemény-kutató felmérése szerint jelenleg Ausztriában minden ötödik ember utasítja el kategorikusan, hogy részt vegyen egy koronavírusteszten. További 17 százalék foglalt úgy állást, hogy "inkább" nem vetné alá magát a tesztnek. Sebastian Kurz osztrák kormányfő mindenkit arra buzdított, hogy menjen el, és teszteltesse magát. Mint mondta, minél magasabb lesz a részvétel, annál több tünetmentes fertőzöttet azonosíthatnak be, és annál nagyobb az esélye, hogy sikerül megszakítani a fertőzési láncolatokat. 
Az észak-olaszországi Dél-Tirol régióban jelentős részvétellel lebonyolított tömeges teszteléssel sikerült a vírus terjedése szempontjából kulcsfontosságú reprodukciós rátát 1,4-ről 0,5-re csökkenteni.

Korábban Müller Cecília úgy vélekedett, nincsen az a teszt, ami meggátolja a járványt. Az országos tisztifőorvos szerint az csak egy "pillanatnyi állapotot" tükröz. "Nincs az a teszt, ami meggátolná a járvány terjedését vagy korlátozná azt."- fogalmazott még márciusban.