Fordítva

Cikket írt Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója az Orgión.

Azt írja: „Soros György saját halála kapujában önnön szobrát faragja. Küldetéstudata van. Küldetése: Soros György, az új messiás. Csakhogy hiányzik mögüle a transzcendencia. Soros György istene Soros György, aki Soros György képében leszállott közénk. Egy világméretű sakktáblán tologatja a bábukat. És mivel pénzügyi sikerének a titka az, hogy tisztességtelenül játszott, ezért a világmegváltásban is folyamatosan a szája íze szerint változtatja a játékszabályokat. Ő a játékmester, a bíró, a csatár, és ő számolja a gólokat is… A világtörténelemben nem egyedi ez az eset. Akinek elég pénz és hatalom adatott, abból diktátor lett, akinek nem, az diktátor szolgálólánya - és kivétel nélkül mindegyik hullahegyeken akart felkapaszkodni az örökkévalóság trónjáig. Soros trónjához” pedig most rajtunk keresztül vezet út, Európa Soros György gázkamrája: a multikulturális nyitott társadalom kapszulájából árad a mérgező gáz, ami az európai életformára halálos, mi, európai nemzetek pedig arra vagyunk ítélve, hogy egymást eltaposva, egymásra mászva próbáljunk az utolsó korty levegőért küzdeni. Most a „liberárják” ki akarják záratni a magyarokat és a lengyeleket abból a politikai közösségből, aminek tagjaiként még vannak jogaink. Mi vagyunk az új zsidók. Mindegy, hogy nyitott társadalomnak, vagy jogállamiságnak, vagy szolidaritásnak hívják-e a verbális furkósbotokat - mind a jogfosztás eszközeiként szolgálnak.”

Demeter Szilárd a kormányfő hangja, a stílusa Kövér László házelnöké. A végletekig ízléstelen, és talán csak arra jó, hogy a normális ember háborgását felkeltse, a saját tábor vakjait üvöltésre vakarja. Pedig Demeter a valóságot írja le, csak Soros nevét tessék kicserélni Orbán Viktorra és ez az írásnak nevezett szarkupac elnyeri valódi értelmét.

Tehát: „Orbán Viktor saját (politikai – jav. a szerk.) halála kapujában önnön szobrát faragja. Küldetéstudata van. Küldetése: Orbán Viktor, az új messiás. Csakhogy hiányzik mögüle a transzcendencia. Orbán istene Orbán Viktor, aki Orbán Viktor képében leszállott közénk.” Folytassák, ne rémüldözzenek, ne féljenek sem Orbántól, sem a maguk bátortalanságától! Tehát: „Orbán Viktor az (anti)liberális Führer. (Anti-)liberárja hadserege pedig szolgaibb módon isteníti, mint anno Hitlert a sajátjai. Semmit nem tanultak a XX. századból.”

Ne kezdjenek csapkodni, meg „újabb átlépett szinteket” emlegetni, mert itt már régóta nincsenek szintek. Bármily undorító is az eredeti „szöveg”, ne veszítsék el a higgadtságukat, mert épp ez az egyik célja a szerzőnek.

Aztán, ha nem könnyen visszanyerték a higgadtságunkat, azt vélik felfedezni, hogy a hatalom tovább vezeti népét az embargós úton, kifelé Európából. A magyarságnak az európai közösségben addig, amíg ez a kormány vezeti, nincs helye. A hatalom egyetlen, nehezen megoldható feladata, hogyan tudja Európára kenni a kizárás (a kilépés túl sokba kerülne) történelmi felelősségét, miközben a lakosság döntő többsége még mindig Unió-párti. Bár, ha tovább eszi a valódi moslékot, még ezt is megetetik vele.

Mondják ezerszer, a tét nem a nemzet szuverenitása, a keresztény kultúra, vagy a migráció volt eddig sem. De most Európa, a nemzet európai jövője az. Ideje volna dönteni, magyarok, mielőtt késő.