Törzskönyvezés előtti felhasználásra kaphat engedélyt napokon belül Nagy Britanniában a Pfizer és BioNTech közös koronavírus-vakcinája – derül ki a Financial Times hétvégén közzétett írásából. Angliai kormánytisztviselők szerint ezt követően órákon belül megkezdődhet az oltóanyagok kiszállítása, az első adagokat pedig december 7-én adnák be. Bakács Tibor immunológus-kutatót, az MTA doktorát arról kérdeztük, ő beadatná-e magának a korábbi védőoltásoktól merőben eltérő technológiával gyártott vakcinát.
– Ha hozzájutnék, gondolkodás nélkül kérném az új mRNS COVID-19 vakcinát. – Azzal együtt is, hogy még számos szakértő vitatja, alkalmas-e már rutinszerű használatra ez a technológia – mondta lapunknak.
A Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 160 különböző COVID-19 vakcina jelöltet fejlesztenek világszerte. Ezek közül 26-ot már klinikai vizsgálatokban tesztelnek. Közülük a Pfizer és a Moderna amerikai gyógyszergyárak által fejlesztett mRNS vakcina egy új, eddig nem tesztelt koncepció terméke. Ez lehet az első mRNS vakcina, amit egy fertőző vírusbetegség megelőzésére alkalmaznak.
A hagyományos vakcinák elölt vagy élő, de legyengített vírust alkalmaznak, hogy „megtanítsák” az immunrendszert a kórokozót felismerni és így immunválaszt indukálni. Az élő legyengített vírus betegséget nem tud okozni. Ugyanakkor a sejtekben elszaporodik és így az immunrendszer ugyanúgy védekezik ellene, mintha természetes fertőzés támadta volna meg a szervezetet.
Az mRNS vakcinák, ezzel szemben, becsapják a sejteket – magyarázza a kutató –, mert teljes vírus helyett csak egy vírus proteint gyártatnak le velük. A természetben az mRNS molekula feladata ugyanis az, hogy a DNS molekulából lemásolja egy-egy fehérje előállításához szükséges genetikai információt. Az mRNS vakcina a korona vírus tüske fehérjéje gyártásához szükséges küldönc RNS molekula laboratóriumban előállított változatát tartalmazza. Ezt oltják be a szervezetbe, ahol a sejtek elolvassák a szintetikus mRNS-ben kódolt információt és legyártják a tüske proteint. Utóbbi nem elég egy működőképes vírus létrehozásához, de ahhoz igen, hogy a gazdaszervezet észlelje a vírusproteint és beindítsa a védekező immunreakciót.
Mivel az mRNS vakcinák nem a teljes vírust kódolják, hanem annak csak egyetlen fehérjéjét, sokkal gyorsabban alakul ki a védekező reakció. További sajátosságuk, hogy a hagyományos vakcináknál erősebb immunválaszt indukálnak.
Bakács Tibor azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy – ellentétben az ismert hiedelmekkel – az mRNS vakcina nem képes beépülni az ember genetikai állományába (a DNS-be). Az mRNS vakcina ugyanis sem ép vírust, sem az úgynevezett reverse transcriptase enzimet nem tartalmaz. Utóbbira pedig szükség lenne ahhoz, hogy az RNS-ben kódolt genetikai információ be tudjon épülni a gazdasejt DNS molekulájába is.
Az mRNS vakcinák további előnye, hogy azokat könnyű nagy mennyiségben gyártani, mert a folyamat rövidebb, mint a hagyományos vakcinák esetében, néhány hónap szemben az 1-2 évvel. A koronavírus esetében ez azért is különösen fontos szempont, mert a járvány megfékezéséhez nagy, kiterjedt oltási programokra lesz szükség.
Persze még sok mindent meg kell ismernünk az mRNS vakcinák hatásmechanizmusáról. Így azt is, hogy milyen tartós az immunreakció és jelentkeznek-e esetleges nem várt mellékhatások. Az mRNS vakcinákkal éppen az a gond – emlékeztet a kutató –, hogy emberekben csak most kezdik tesztelésüket. Eddig mintegy 75 ezer önkéntes vett részt a vakcina kipróbálásában, ahhoz, hogy a ritkább mellékhatások is kiderüljenek, ennél lényegesen nagyobb tömegen kellene azt vizsgálni.
A mostani helyzetben, amikor a készítmény alkalmazásával járó haszon lényegesen nagyobb lehet, mint a kezeléssel járó kockázat, a különböző országok gyógyszerhatóságai adhatnak ki rendkívül engedélyt a felhasználásukra.
