Előfizetés

Tarthatatlan a költségvetés

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.11.30. 06:20

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Több ezer milliárd forint hiányzik a 2021-es büdzséből, a törvényt módosítani kellene, a javaslat sehol. Nincs kijelölt forrás az orvosi béremelésekre, a családpolitikai támogatásokra.
Egymásnak ellenmondó üzeneteket küld a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban Varga Mihály pénzügyminiszter, aki szerint azt egyrészt megváltozott helyzethez igazítva módosítani kell – erről a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi kamara fórumán beszélt először. Pár nappal később – az uniós költségvetési vétó belengetése után - már arról beszélt a Világgazdaságnak adott interjúban, hogy a jövő évi kiadások finanszírozása megoldott. Varga azt is elmondta, hogy az idei költségvetési bevételek 1700 milliárddal lesznek kisebbek a tervezettnél és azt sem lehet kizárni, hogy 2021-ben az agrártámogatásokon kívül egyetlen eurócent sem érkezett az Európai Uniótól. Így a 2021-es költségvetés eleve 1500- 2000 milliárd forintnyi mínusszal kezd, ami még nem tartalmazza a kormány által beígért orvosi béremelés, családpolitikai intézkedések hiányzó forrásait. A pénzügyminiszter szerint a bajokat tetőzi, hogy ha elhúzódik az uniós költségvetés elfogadása, az akár 2500 milliárd forintnyi uniós támogatás kiesését is jelentheti. Az interjúra egy napra rá kontrázott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint ez nem fordulhat elő – hiszen a most kifutó hétéves uniós költségvetésből – az átcsúszó pénzek miatt – még jövőre is több száz, ezer milliárd forintnyi kifizetés érkezhet. Az egymásnak ellentmondó miniszteri nyilatkozatok, illetve a hétről-hétre növekvő hiány- és adósságszámok is rámutatnak arra, hogy a kormánynak nincs egy épkézláb költségvetési terve sem 2021-re, de még azt sem tudják, hogy 2020 hogyan zárul. A piac tisztánlátása érdekében is szükség lenne a 2021-es költségvetés módosítására, ám ennek a javaslatnak egyelőre híre-hamva sincs. A költségvetés elfogadására és módosítására vonatkozó szigorú szabályok miatt már nincs is lehetőség arra, hogy a parlament idén elfogadja a 2021-es költségvetési törvény módosítását. Ugyanakkor ellenzéki képviselők sejtései szerint nem lehet kizárni, hogy december utolsó ülésnapjain egy, a témától teljesen különböző törvényjavaslat módosításához csapva megjelenik a ház előtt a terjedelmes költségvetési módosítás. Már a 2021-es költségvetési törvény nyár eleji elfogadásakor is sejteni lehetett, hogy 2020-ban a GDP csökkenése nem három százalék lesz, ahogy azt a büdzsében rögzítették, mint ahogy most már sejtjük, hogy a jövő évre beírt 4,8 százalékos növekedés is túlzó és a hiány is a tervezett többszöröse lesz. Akkor még azzal számoltak, hogy a költségvetési deficit idén 412 milliárd forint lesz – pedig már akkor nyilvánvaló volt, hogy ez képtelenség –, most épp ennek kilenc-tízszerese, 3600-4000 milliárd forint a kormányzati hiánycél. Ez a makrogazdasági alap már önmagában végrehajthatatlanná teszi a büdzsét, erre jönnek azok a hiánynövelő intézkedések, amelyekről a kormány a 2021 költségvetés nyár eleji elfogadása után döntött. Januárban elvileg sor kerülne az orvosi bérek jelentős emelésére, legalábbis a parlament elfogadta ezt a törvényt, ám a 2021-es költségvetésben egy fillér nincs elkülönítve erre a célra, annak ellenére, hogy ez a lépés akár százmilliárd forintos pluszkiadással is járhat. A kormány számtalan, úgynevezett családpolitikai intézkedést fogadott el, amelyek többsége gyakorlatilag az építőipar támogatását jelenti. Többek közt visszahoznák az öt százalékos újlakás-áfát, milliókkal támogatják majd a lakásfelújításokat. Ezek a tételek csak a jövő évben, önmagukban, szintén plusz forrásként több tíz milliárd forintot igényelnek. Ezzel párhuzamosan a kormány a hetente tízmilliárd forintos nagyságrendben vállal gazdaságélénkítő kiadásokra kötelezettséget – templomfelújításra, stadion-, illetve sportcsarnoképítésre vagy éppen tanterem-felújításra. Ezen kiadások önmagukban több száz milliárd forintot tesznek ki, miközben az ideinél jóval kisebb növekedés a bevételi oldalt több mint 1700 milliárd forinttal csökkenteni – vagyis a 2021-es költségvetés alapból 1500- 2000 milliárd forintnyi pluszhiánnyal indulhat. A jövő évi  tartalékokkal is gond van: a járványügyi védekezésre 25 milliárd, a béremelésekre 184 milliárd  és a költségvetés általános kiadásaira 118 milliárd forint van félretéve. A jegybank számításai szerint a 2021-es költségvetés teljes tartaléka alig 210 milliárd forintra, a GDP 0,4 százalékára rúg, ami még egy vírusmentes évben is nagyon szerény tartalék. A költségvetési módosítás világossá tenné a gazdasági szereplők számára azt, hogy a kormány mire is készül a 2022-es választásokig, mennyi forrás áll majd rendelkezésére. Orbán Viktor kormányfő szeptember közepére ígérte a második hullámos gazdaságvédelmi intézkedéseket, de ezzel mind a mai napig adós kormány. A minap Tállai András, a pénzügyi tárca miniszterhelyettese úgy nyilatkozott, hogy most már tényleg dolgoznak a mindenkin segítő csomagon.    

Óvatos elemzők

Épkézláb kormányzati költségvetési és gazdasági tervek híján az elemzők is csínján bánnak a 2021-es előrejelzésekkel. A piaci szereplők többsége abból a kormányzati közlésből indul ki, hogy az idén a hiány mértéke elérheti a bruttó hazai termék, a GDP 7-9 százalékát, ami 3600-3800 milliárd forintos deficitet jelentene. Ezek alapján az OTP elemzői idénre 8, jövőre pedig 5,5 százalékos hiányt jósolnak. Az MNB még az októberi költségvetési jelentésben sem kockáztatta meg a 2021-es államháztartási folyamatok előrevetítését – a jegybank hivatalos előrejelzése szerint jövőre az államháztáratás hiánya 2,9-3,4 százalék között lehet – miközben OECD 7-9 százalékot, a hazai pénzügyi elemzők a Reuters szeptemberi konszenzusa szerint 3-5 százalékos hiányt várnak. Igaz az MNB elemzői úgy jósolnak 3 százalék körüli deficitet, hogy nem tudtak számolni a beígért, de még sehol sem levő gazdaságélénkítő lépésekkel.   

Üzent a német nagytőke

Jelzésértékű üzenetet küldött a magyar és a lengyel kormánynak a Kelet-Európában érdekelt német nagyvállalatok érdekképviselete, a Keleti Bizottság. A szervezet elnöke, amellett, hogy kiállt a jogállami kritériumok fenntartása mellett, arra szólította fel Magyarországot és Lengyelországot, hogy álljanak el a vétótól. Oliver Hermes a Handelsblattban arra hivatkozott, hogy ha nem megy át az Unió következő hét évre szóló költségvetése, valamint a mentőcsomag az a két országnak is hatalmas gazdasági károkat okoz. Veszélyeztetné a kilábalásukat. Azon kívül a német befektetőknek biztonságra van szükségük, mind a jogban, mind pedig ahhoz, hogy tervezni tudják tevékenységüket. Számukra elfogadhatatlan egy ilyen „függő játszma”. A német újság idézi a Kelet-Európára szakosodott Bécsi Nemzetközi Gazdaságkutató Intézet előrejelzését, amely szerint az országcsoport valós bruttó hazai terméke 2022 előtt nem éri el a 2019-es szintet. 

Eladja közép- és kelet-európai részlegét az Aegon

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.29. 17:28

Fotó: KOEN SUYK / AFP
A vételár 830 millió euró, a tranzakció véglegesítése 2021 második félévére várható.
A VIG (Vienna Insurance Group) megveszi a holland Aegon biztosító közép- és kelet-európai részlegét – közölte a tőzsdén is jegyzett osztrák cég vasárnapi közleményében.
A vételár 830 millió euró, a tranzakció véglegesítése 2021 második félévére várható. Az osztrák cég ezzel megszerzi az Aegon biztosítási üzletágát Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Törökországban, és ezekben az országokban egyúttal átveszi a biztosítótársaságokat az élet- és nem életbiztosítások területén, a nyugdíjbiztosítókat valamint a vagyon- és eszközállományt.

A vétel a kötelező felügyeleti és versenyjogi engedélyek birtokában jöhet létre. A társaság megvételével a VIG piacvezető pozíciót érhet el Közép- és-Kelet-Európában, és Magyarországon az első helyre kerülhet a biztosítási piacon. Ebből kifolyólag a VIG szélesíteni kívánja tevékenységi területét elsősorban a nyugdíjkasszák területén, mely tevékenységet – az életbiztosítások mellett – először Törökországban akarja elkezdeni. A biztosítási díjak nagyságrendje ebben a négy országban 2019-ben elérte a 600 millió eurót 50 millió euró nettóeredmény mellett. A VIG a mai kilátások figyelembevételével abból indul ki, hogy az ellenőrzési jog szerinti fizetőképességi hányad az ügylet zárásakor a kommunikált 170-230 százalék körüli komfortzónán belül marad. A VIG csütörtökön tette közzé kilenc havi jelentését, amely szerint az első három negyedévben a koronavírus-járvány miatt jóval kevesebb nyereséget értek el. Ennek okai elsősorban a bulgáriai, horvátországi és grúziai csökkenő pénzügyi eredményekre és a már az első félévben betervezett vállalati értékcsökkenésre vezethető vissza. Az adózás előtti eredményük, ahogy már november közepén közölték, 29,2 százalékkal 266,3 millió euróra csökkent. Ezen túlmenően megerősítették az egész évre vonatkozó nyereségcsökkenést is.

ITM: Egy éves autópálya-matrica megvételével letudható a pótdíj

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.29. 14:08
Az ígéretek szerint ügyfélbarát módosítások jönnek
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Néhány tízezer forinttal akár több százezres büntetéseket is kiválthatnak a feledékeny autósok.
A jogosulatlan úthasználat miatt kiszabott pótdíjak a fizetési felszólítást követően kiválthatóak lesznek az éves országos matrica megvásárlásával – közölte vasárnap az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Mosóczi László, a tárca közlekedéspolitikáért felelős államtitkára szerint a módosítások tovább ésszerűsítik az útdíjfizetési szolgáltatásokat és olcsóbbá teszik az ügyintézést. Rámutatott: évente több mint 10 ezer úthasználó kénytelen pótdíjat fizetni, amiért késve vásárol éves matricát. Jelenleg csaknem 15 ezren élnek az úgynevezett pótdíjmaximalizálás lehetőségével.    A közlemény emlékeztet:
„A 2018-ban bevezetett pótdíjmaximalizálás a jelenlegi háromhoz képest már két eset után is megengedetté válik. Az új pótdíjamnesztia 180 napos ügyintézéssel, hat pótdíjnak megfelelő összeg ellenében mentesít a felhalmozódott, akár több százezer forintos követelés megfizetése alól.”

A pótdíjmaximalizálás a többször hibázó, de önkéntes teljesítésre hajlandó közlekedők számára biztosít az akár tucatnyi pótdíj megfizetésénél olcsóbb alternatívát. Jelenleg 75 napon belül lehet azt kezdeményezni, hogy a legalább háromszor mulasztó autós két pótdíj összegének megfelelő – az érvényes előírás alapján 29 750 forintos – egyszeri díj fejében mentesüljön pótdíjfizetési kötelezettsége alól.  A pótdíjmaximalizálás mellett most egy második lépcsőt is bevezetnek: a pótdíjamnesztia 180 napot biztosít az ügyintézésre, hat pótdíjnak megfelelő összeg – jelenleg 89 250 forint 0150 ellenében. A tárca tájékoztatása szerint az új előírások a korábban kizárólag természetes személyek számára elérhető részletfizetési lehetőséget kiterjesztik a gazdasági társaságokra is. A rendeletmódosítások döntő része 2020. december 1-jén lép hatályba.