Előfizetés

Enyhítés Észak-Olaszországban, kedvező adatok Nagy-Britanniában

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.29. 22:04
Torinóban már szombaton is érezhető volt az enyhülés a feminista tüntetésen
Fotó: Mauro Ujetto / NurPhoto via AFP
Tömegek tódultak Milánó és Torinó utcáira vasárnap, amikor a járványügyi intézkedések sorában megnyitották a hónap elején bezárt üzleteket.
Lombardia és Piemont és Calabria tartományban enyhítették a korlátozásokat: vasárnap megnyitották az üzleteket, és Milánó, valamint Torinó belvárosát maszkot viselő vásárlók tömege lepte el. A milánói dóm előtti téren sokan sétáltak, az üzletek előtt távolságtartással sorban állva várakoztak a boltokba való egyenkénti belépésre.
Az említett három tartomány besorolása a kiemelten veszélyes, vörös zónáról közepesen veszélyes, narancssárga színűre változott. A vendéglátás továbbra is zárva tart, de Milánó városában például 12 ezer üzlet nyitott újra, a Dóm téren pedig megkezdődött a fenyőfa felállítása.

A gócpontként ismert tízmillió lakosú Lombardiában vasárnap valamivel több mint háromezer új fertőzöttet szűrtek ki a november eleji majdnem tízezer után. Egy nap alatt országosan 20 648 új beteget igazoltak a szombati több mint 26 ezer után, de majdnem ötven ezerrel kevesebb teszteléssel. Majdnem nyolcszázzal csökkent a kórházban kezeltek száma, amely megközelíti a 33 ezret. Napok óta csökken az intenzív osztályon levő betegek száma is, amely jelenleg 3753. Az aktív fertőzöttek száma valamivel több mint 759 ezer. Az elvégzett tesztek és a szűrt betegek aránya 11,6 százaléknak felel meg a november elején mért majdnem húsz százalékhoz képest. Csökken a halottak napi száma is: 541 beteg halt meg a korábbi 686 után. A halottak száma elérte az 54 904-t, vagyis hétfőn várhatóan 55 ezer felett lesz a február óta elhunyt betegek száma. Ugyancsak kedvező adatokat jelentettek Nagy-Britanniából.  A legfrissebb adatok szerint jelentősen csökkent az új koronavírus-fertőzések és a Covid-19 betegség okozta halálozások száma. 
A brit egészségügyi minisztérium vasárnap este közzétett összesítése szerint az elmúlt 24 órában 12 155 koronavírus-szűrés eredménye lett pozitív. Egy nappal korábban 15 871 új koronavírus-fertőzést mutattak ki tesztekkel. Az elmúlt hetekben rendre, és általában jelentősen meghaladta a húszezret a naponta újonnan kiszűrt nagy-britanniai koronavírus-fertőzések száma.

A legutóbbi csúcsot november 12-én mérték: aznap 33 470 új koronavírus-fertőzést szűrtek ki. Az elmúlt napon 215 olyan halálesetről érkezett bejelentés, amelynek közvetlen oka a Covid-19 betegség volt. Nemrégiben még rendre ötszáz feletti napi halálozási számokat jelentettek a brit egészségügyi hatóságok.

Német ellenzéki belháborúhoz vezetetett a járvány

A koronavírus-járvány miatt tett kormányzati intézkedések körüli viták határozták meg a német szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb ellenzéki pártja, az Alternatíva Németországnak (AfD) vasárnap véget ért éves kongresszusát. Az észak-rajna-vesztfáliai Kalkarban rendezett kongresszuson a párt társelnöke, Jörg Meuthen beszédében felvetette, bölcs dolog-e diktatúraként jellemezni a szövetségi kormány és a tartományi kormányok járványügyi védekező intézkedései révén kialakult helyzetet. Úgy vélte:
Németországban nincs diktatúra, amit az is bizonyít, hogy egy ellenzéki párt az emberek szabadságát szigorúan korlátozó rendkívüli szabályok mellett is megtarthatja kongresszusát.

Hozzátette: azt is érdemes megfontolni, hogy az AfD-nek vajon föltétlenül közösséget kell-e vállalnia a magát másként gondolkodók mozgalmának (Querdenker) nevező laza szövetséggel, amely mások mellett különböző összesküvés-elméletek hívőit fogja össze, és az új típusú koronavírus (SARS-Cov-2) elleni védekezés szükségességének megkérdőjelezésére szervezett tüntetésekkel vált ismertté. Jörg Meuthen kongresszusi beszéde felháborodást okozott a küldöttek körében. Alexander Gauland tiszteletbeli elnök – aki a Bundestagban korona-diktatúrának nevezte a kormányzati járványügyi lépésekkel kialakított közállapotokat – kijelentette, hogy nem hajlandó a társelnök által szorgalmazott „cenzúra” alá vetni magát. Az Alexander Gauland körül csoportosuló radikális kongresszusi küldöttek határozatban akarta visszautasítani és elitélni a társelnököt, ám végül őket szavazták le.

Rasszizmus a francia rendőrségnél – Több mint 130 ezren vonultak utcára

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.11.29. 19:03

Fotó: Samuel Boivin / AFP / NurPhoto
Tömegek tüntettek szombaton a sajtószabadságért Franciaországban. A belbiztonságiak brutalitásáról szóló felvételek felkavarták a társadalmat.
Szombaton Franciaországban több mint 130 ezren tüntettek a nemzetbiztonsági törvény vitatott módosítása ellen. Párizsban csaknem félszázezren vonultak utcára. Anarchisták összecsaptak a rendőrökkel, akik közül legalább két tucatnyian megsérültek. A megmozdulásokat egyebek mellett jogvédő szervezetek szervezték a sajtószabadság védelmében. A kormánynak azon javaslata ellen tiltakoztak, amely alapján a rendőrökről munkájuk végzése közben készült képek, felvételek közzétételét a hatóságok akár 45 ezer eurós bírsággal és egy év szabadságvesztéssel is büntethetik. A kabinet szerint a módosításra azért van szükség, mert a „sárgamellényesek" megmozdulásai is megmutatták, hogy jobban kell védeni a rendőröket. Egy minap történt eset azonban arra világít rá, hogy több esetben a rendőrök sem ártatlan bárányok és sok túlkapás maradhat feltáratlan. Az egész világot bejárta az a felvétel, amelyen Michel Zecler fekete zenei producert verte meg brutálisan négy rendőr. Hírek szerint Emmanuel Macron köztársasági elnök is éktelen haragra gerjedt, amikor meglátta a képsorokat. A négy rendőrt felfüggesztették és eljárást indítottak velük szemben, ám az eset rámutat arra, hogy a testület egyes tagjai mennyire hajlamosak a brutalitásra. Egy 2017-es felmérés szerint a rendfenntartók az átlagnál jóval fogékonyabbak a jobboldali populizmusra is. Az akkori elnökválasztás előtt készített felmérés szerint a belbiztonságiak 51 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a szélsőjobboldali Marine Le Penre adja a voksát, míg Emmanuel Macron neve mellé csak 16,5 százalék akarta tenni az ikszet. Az utóbbi időben nőtt rendőrök által elkövetett erőszakos cselekmények száma is. Igaz, hosszabb távú statisztika nincs erről, mert csak 2017-ben közölték az első adatot, de az azóta eltelt időszak egyértelmű emelkedést mutat. Míg 2017-en a polgárok 7036 ilyen bejelentést tettek, 2018-ban 7576-ot, tavaly pedig már 9565-öt, derül ki a belügyminisztérium adataiból. A bírósági eljárások száma is drámai növekedést mutat. Míg három éve 1108 alkalommal lépett közbe az igazságszolgáltatás, egy évvel később 1180-szor, 2019-ben pedig már 1460 esetben. A trend egyértelmű, de az igazságnak azért két oldala van. 2018 novemberétől hónapokon át hétről hétre tüntettek a „sárgamellényesek” és az idő múlásával megmozdulásaik mind erőszakosabbakká váltak, a demonstrációk résztvevőinek egy csoportja szándékosan provokált összecsapásokat a rendőrséggel, törtek-zúztak, ami részben magyarázza a korábbi évekhez képest kiugró 2019-es adatot. A „sárgamellényesekkel” szembeni bevetések nyomán tehát tovább radikalizálódhatott a rendőrség. Tavaly összesen 39 rendőrt függesztettek fel állásából, de nagyon ritka az, hogy per is indul a túlkapásokkal vádolt rendfenntartó ellen. Érdekes adat, hogy miközben a bírósági eljárások száma 32 százalékkal nőtt, 19 százalékkal csökkent a rendőrökkel szemben hozott ítéleteké. Ennek az az oka, hogy hiába van sokszor a vádlónak igaza, csak ritkán tudják bizonyítani a rendőri erőszakot. A zenei producerrel szembeni fellépés hatalmas megdöbbenést keltett, már mintegy 20 millióan tekintették meg az interneten keringő felvételeket. A videó vízválasztó is lehet a belbiztonsági erők számára. Eddig ugyanis a gyanúba került rendőrök az esetüket kivizsgálóknak lényegében azt mondtak, amit akartak annak tudatában, hogy nincs bizonyíték ellenük, illetve állíthatták azt, amit a Michel Zeclert brutálisan megverő négy rendőr is, miszerint ők valójában áldozatok voltak, a másik támadott rájuk, ezért alkalmaztak erőszakot. A rendőrök Zecler esetében nem tudták, hogy filmezik őket, így nem csak brutális fellépésükről értesülhetett a világ, hanem hazugságuk is lelepleződött. Az ügyben művészek, sőt sportolók is felszólaltak. Kylian Mbappé, a francia válogatott világbajnok csatára a Twitteren elfogadhatatlannak nevezte a történteket. „Az én Franciaországomnak megvannak a maga értékei és viselkedési normái. Állítsuk meg az erőszakot!” – írta. Elítélte a rendőrök brutális fellépését Antoine Griezmann, az FC Barcelona francia támadója is. Jean-Luc Mélenchon, a baloldali radikális Engedetlen Franciaország párt vezetője, valamint a francia zöldek is a párizsi rendőrfőnök, Didier Lallement lemondását követelték. Olivier Faure, a szocialisták főtitkára pedig egyértelműnek nevezte, hogy a rendőrségen belül létezik rasszizmus. Az ügyészség a rendőrség belső ügyosztályát, az IGPN-t bízta meg a nyomozással. Szakértők azonban úgy vélik, ilyen esetekben szerencsésebb lenne, ha független testület vizsgálódna. 

Bidennek is szólt az iráni gyilkosság

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.11.29. 18:58
Mohszen Fahrizadeh iráni atomtudós
Fotó: AFP
A megválasztott amerikai elnök diplomáciai erőfeszítéseit akarják megnehezíteni azok, akik pénteken megölték az iráni atomprogram atyját. Teherán szerint a jelek Izraelre mutatnak.
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő péntek este meglehetősen jókedvű bejegyzést tett közzé a Twitteren. Mint írta, sikerek sorát érte el a héten, de sejtelmesen hozzátette, mindegyiket nem oszthatja meg a közvéleménnyel. Hogy milyen titkos sikerekre is utalhatott, ezt talán épp a néhány órával a bejegyzés előtt érkezett hír magyarázhatja meg: Iránban egy Abszard nevű kisváros közelében lévő főúton fényes nappal megölték a "perzsa Oppenheimernek" is nevezett Mohszen Fahrizadeh atomtudóst. Mindez idáig nem tették közzé, hogy pontosan mi is történt, de egy pokolgéppel preparált kisteherautó felrobbanása után tűzharc zajlott le a tudós testőrei és a támadók között. A 62 éves Fahrizadehet kórházba szállították, de már nem tudtak segíteni rajta. Irán rögtön az izraeli titkosszolgálatot sejtette az akció mögött – nem véletlenül, hiszen a Moszad az izraeli atomprogram több személyiségével végzett már. Hasszan Rohani elnök Izrael mellett az Egyesült Államokat vádolta, a legfőbb vallási vezető Ali Hamenei  pedig megtorlást helyezett kilátásba. Fahrizadeh a 2003-ban hivatalosan felfüggesztett iráni katonai nukleáris program kulcsfigurája volt. Nyugati szakértők a potenciális iráni atombomba atyjának tartották, innét származik az első amerikai atombomba megalkotójával, Robert Oppenheimerrel kapcsolatos analógia. Fahrizadeh már régóta az izraeli titkosszolgálat célkeresztjében volt és sokatmondó, hogy már nem egy munkatársa halt meg hasonló akciókban. Az atomtudós különleges védelmet élvezett a Forradalmi Gárda tiszteletbeli tagjaként, meggyilkolása ezért is igényelt átfogó és rendkívül alapos előkészítő munkát, ami szintén titkosszolgálati háttérre utal. A Moszad már bő egy évtizeddel ezelőtt tervezett akciót ellene, akkor azonban lefújták a tervezett merényletet, túl kockázatosnak tartva azt. Nem világos, hogy a tudósnak milyen szerepe volt a mostani, békés célúnak hirdetett nukleáris programban. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség már régóta szerette volna meghallgatni, de ezt Teherán mindig elutasította. Irán bosszút ígért, de amikor az idén év elején az amerikaiak Bagdadban megölték Kasszem Szolejmánit, a Forradalmi Gárda tábornokát, Teherán beérte azzal, hogy rakétákat lőtt ki az Egyesült Államok két iraki támaszpontjára. A tragikus gazdasági helyzetben lévő perzsa állam aligha tudna finanszírozni egy elhúzódó háborút, ráadásul január óta még drámaibb lett a költségvetés hiánya a koronavírus-járvány miatt.  Izrael érthetően aggódik az iráni nukleáris program miatt, ráadásul Teherán felgyorsította az urán dúsítását azután, hogy Donald Trump két éve felmondta a nukleáris megállapodást. Az atomtudós megölését azonban aligha ezek a félelmek magyarázzák. Trump, hogy minél jobban megnehezítse a megválasztott elnök, Joe Biden helyzetét, már két hete katonai csapást akart indítani a perzsa állam ellen. Tanácsadói lebeszélték, de a jelek szerint Izrael elvégezte helyette a piszkos munkát. Most ő is megosztott egy Twitter bejegyzést, amely szerint Izrael állhat az akció mögött. Feltételezések szerint a támadók iráni válaszcsapást akartak kiprovokálni, amivel alapot szolgáltathatnának egy Iránnal szembeni katonai beavatkozáshoz. Mark Fitzpatrick egykori amerikai diplomata, az amerikai külügyminisztérium korábbi munkatársa szerint az elkövetők célja, hogy megakadályozzák a korábbi megállapodáshoz való visszatérést. Jarrett Blanc, aki korábban az amerikai külügyminisztériumban a megállapodás megvalósításáért felelt, a BBC-ben úgy vélte, nem véletlen az atomtudós megölésének időzítése és kételkedett benne, hogy az tényleg Irán nukleáris programjának gyengítését szolgálta. Ő is úgy látta, hogy a cél egy kemény iráni reakció kiprovokálása, amivel jelentősen csökkentenék a párbeszédre törekvő Biden mozgásterét.  A leendő amerikai adminisztrációt felháborították a fejlemények. A demokratákhoz közel álló egykori CIA igazgató, John Brennan egyenesen állami terrorizmusnak minősítette a likvidálást. Raz Zimmt, a tel-avivi Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézete munkatársa úgy véli, az lehet a háttérben, hogy Biden adminisztrációja már nem adna automatikusan zöld utat a péntekihez hasonló akcióknak. Netanjahunak Trump alatt semmiféle ellenállásra sem kellett számítania. Az Egyesült Államok a feszültség miatt a Perzsa-öbölbe vezényelte a Nimitz repülőgép-hordozót és több más hadihajót, a hivatalos magyarázat szerint azért, hogy így biztosítsa az amerikai katonák Irakból és Afganisztánból való kivonását.