Előfizetés

Úton van új otthonába a világ legmagányosabb elefántja (videó)

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.30. 13:22

Fotó: AAMIR QURESHI / AFP
A rossz körülmények között szenvedő Kaavan megmentéséért Cher is kampányolt.
Órákig tartott, amíg a „világ legmagányosabb elefántját” vasárnap elhelyezték abban a fémketrecben, amelyben egy orosz teherszállító repülő hétfőn egy kambodzsai rezervátumba repíti, ahol végre társakra találhat. Ez lehetett a művelet legkritikusabb szakasza, ha ugyanis Kaavan megijed, elmenekül vagy nem akar bemászni a ketrecbe, az hónapokkal odázta volna el az indulást, mert a mentőcsapatnak meg kell nyugtatnia és vissza kell szereznie az állat bizalmát – mondta Martin Bauer, a Négy Mancs nemzetközi állatvédő szervezet szóvivője.
A Négy Mancs 2016-ban kezdeményezte az elefánt kimentését a pakisztáni állatkertből, ahol méltatlan körülmények között élt 35 évig. Egy pakisztáni bíróság augusztusban el is rendelte az állatkert bezárását. Cher legendás amerikai színész-énekes, aki szintén hosszú ideje küzd a magányos állat kiszabadításáért, a múlt héten Iszlámábádba utazott, hogy tovább kampányoljon. Az állatvédő szervezete, a Free the Wild, a Négy Mancs, valamint Eric Margolis újságíró és aktivista együtt dolgozott Kaavan elszállításán, ami nagyjából 400 ezer dollárba (120 millió forint) kerül. A színész dokumentumfilmet is forgat a mentőakcióról.
„A kambodzsai rezervátumban 
három nőstény vár Kaavanra, új partnere lehet, új életet kezdhet”

– mondta Amir Khalil, a Négy Mancs állatorvosa, aki az elmúlt három hónapban kezelte az állatot.

A hím ázsiai elefánt párja, Szaheli 2012-ben egy fel nem fedezett kis fertőzés következtében elpusztult. A teteme napokig feküdt Kaavan mellett, mire elszállították. A hím állat azóta egyedül élt. Mivel azonban az elefántok társas lények, párja elvesztése az egészségére is rossz hatással volt. Idén megállapították, hogy az egészségtelen, napi 250 kilogramm cukornádból álló étrendje miatt veszélyesen elhízott. Az állatorvosa segítségével három hónap alatt 450 kilogrammot fogyott, így mozgékonyabban, karcsúbban, már csak valamivel több mint négytonnásan hagyhatta el vasárnap az állatkertet.
Kaavan mindössze egyéves volt, amikor Srí Lanka ajándékaként Pakisztánba érkezett. Az állatkertben egy kis, vizesárokkal körülvett karámban volt leláncolva. A talaj irritálta a lábát és a körmeit, ezért Kambodzsában hosszú gyógykezelés vár rá.
Az állatkertben egykor 500 állat élt, augusztusra azonban alig 30 maradt, Kaavan állapota egyre romlott. Noha a mentőakció főhőse az elefánt, a Négy Mancs már majdnem minden állatot elszállított az állatkertből. Egy szarvas, egy majom és két táncoló medve, Suzie és Bubaloo maradt már csak ott, őket decemberben viszik új lakóhelyükre.

Összeírták, milyen betolakodó állatfajokat kellene kiűzni Európából

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.30. 09:45

Fotó: Regis Cavignaux / Biosphoto / AFP
Egyes élőlények jelenlétükkel óriási pusztítást okoztak, másokról pedig tudható, hogy ha megérkeznek, akkor ártanak majd a környezetnek és gazdaságnak is.
Az invazív (betolakodó) fajok nemcsak megváltoztathatják más fajok élőhelyét, de közvetlen hatással lehetnek a térség gazdaságára. Bizonyos fajok már most nagy pusztítást okoztak egyes régiókban, mások a jövőben okozhatnak mind környezeti, mind gazdasági károkat.
Az óriás almacsiga például nagy gondot okoz az Ebro folyó vízgyűjtő területének mezőgazdaságában, az Ibériai-félsziget déli részén pedig a közönséges vízijácint jelenléte fenyegeti pusztulással a Guadiana folyó természetes ökoszisztémáját.
A Newcastle-i Egyetem és a Córdobai Egyetemmel együttműködő Belga Természet- és Erdővédelmi Hatóság vezetésével egy európai tudósokból álló nemzetközi szakértői csoport értékelte a különböző betolakodó fajok európai felszámolásának prioritását – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az egyes forgatókönyvek tanulmányozásakor figyelembe vettek olyan invazív fajokat, amelyek még nincsenek jelen a régióban és olyanokat is, amelyek már erősödnek.
„Az lenne ideális, ha felszámolhatnánk az összes idegenhonos fajt, de az anyagi keretek és a tudományos források korlátozottak, különösen most, amikor egyéb prioritást élvező tényezőkkel is meg kell küzdeni” – mondta Pablo González Moreno, a Córdobai Egyetem kutatója.
Az egyik ilyen kiemelt figyelmet igénylő invazív faj a seregélyfélék családjába tartozó pásztormejnó (Acridotheres tristis), amely kisebb kolóniákat alakított ki Spanyolországban és Portugáliában agresszív territoriális viselkedésének és alkalmazkodóképességének köszönhetően. Ez a madár elterjedhet nagyobb területekre is és átveheti a helyi fajok helyét. 
Hasonlóan veszélyes fajok Európában a berbervarangy (Amietophrynus mauritanicus), az ormányos medve vagy más néven vörösorrú koáti (Nasua nasua) és a kormos bülbül vagy kafferbülbül (Pycnonotus cafer).
Egyes veszélyt jelentő fajok még nem érkeztek meg a kontinensre, de a jövőben várhatóak. Ezek közül a nagyobb figyelmet kell szentelni a szakértők szerint a Faxonius rusticus nevű édesvízi rákfajnak, amely kormoly problémákat okoz az Egyesült Államok északi részén és Kanadában. Szintén veszélyes a kígyófejű hal (Channa argus), amely amerikai gyűjtőkön keresztül került ki Ázsiából és a Cryptostegia grandiflora Madagaszkáron honos szőlőfajta.
A lista megalkotásához a nemzetközi csoport elvégezte a különböző fajok betelepedésének és elterjedésének kockázat- és hatáselemzését, felmérték kiiktatásuk hatásosságát, költségét, elfogadhatóságát, az ehhez szükséges időt és annak valószínűségét, hogy a fajok idővel visszatérhetnek. A tanulmány nemcsak segít a jelenleg Európában élő idegenhonos fajok kezelésében, hanem a jövőben alkalmazható menedzsment-forgatókönyvet is jelent a várhatóan bekerülő fajok kezelésére.

Adjon nevet az ötödik budapesti vombatgyereknek! (videó)

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.28. 09:09

Fotó: Peter Steffen / AFP
A gondozók megfigyelései alapján majdnem biztos, hogy a kicsi kislány.
Néhány éven belül már az ötödik vombatgyerek cseperedik a fővárosi állatkertben, ami európai szinten is komoly szakmai eredmény – olvasható a budapesti állatkert közösségi oldalán. 
Molly és Wally még tavasszal született kölykéből kezdetben nem lehetett túl sokat látni belőle, hiszen az első hónapokban az anyja erszényében fejlődött, csak nyár derekán nézett ki először. Szeptemberben kis szerencsével a látogatók is láthatták a kifutóban. Mostanra eljött a névadás ideje is, ugyanis a gondozók megfigyelései alapján majdnem biztos, hogy a kicsi kislány. A névjavaslatokra - Mandy, Mia, Wendy - itt lehet szavazni kedden éjfélig. A döntést segíti az éjjellátó kamerák segítségével rögzített felvétel.
A vombatok az erszényesek változatos csoportján belül a koalákkal állnak viszonylag közeli rokonságban, ám velük ellentétben nem a fákon, hanem a talajszinten élnek, illetve földalatti üregeket ásnak maguknak. Három különböző fajuk ismeretes, de állatkertekben csak a legritkább esetben mutatják be őket. 
Az első budapesti vombat, amelyről sajnos ma már nem lehet megállapítani, hogy pontosan melyik fajhoz tartozott, 1897-ben érkezett. Aztán 1911-ben egy csupaszorrú vombat érkezett Tasmania szigetéről. 1956 és 1973 között egy déli szőrösorrú, illetve akkoriban használatos nevén „széleshomlokú" vombatot láthatott az állatkert közönsége, 2011-ben pedig ismét a csupaszorrú vombatok érkeztek, a tenyészpár azóta is rendszeresen újabb és újabb kölykökkel örvendezteti meg a gondozókat és a látogatókat.
A vombatok állatkerti tartásánál csak a szaporítása ritkább. Öt kölyökkel a budapestin kívül csak a hannoveri állatkert büszkélkedhet, ahol majdnem negyven év alatt jött össze ennyi születés. A legutóbbi kölyöknek éppen a budapesti születésű Maya az anyukája – olvasható a a Fővárosi Állat- és Növénykert honlapján.