Előfizetés

Történelmi mélyponton az AfD

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.12.01. 09:30
Jörg Meuthen
Fotó: ROLF VENNENBERND / AFP / dpa Picture-Alliance
Az idei nem a német jobboldali populista párt, az Alternatíva Németországért éve volt. A Forsa ügynökség legutóbbi felmérése már mindössze hét százalékon látta, onnan pedig már csak kettő választja el a Bundestagba való bejutáshoz szükséges küszöbtől.
Egy közvéleménykutató eredményéből persze még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, a Forsa általában picivel a többi alatt méri az AfD-t, így arról azért egyelőre szó sincs, hogy a pártnak a 2021. szeptemberi parlamenti választáson a bejutásért kell majd aggódnia, de a 2017-es voksolás óta nem mérték ilyen alacsonyan a pártot és a többi iroda is rég nem látott alacsony értékeket mér számára. A járvány igen rosszat tett az AfD megítélésének, egyes tagjai a koronatagadókkal szimpatizáltak, sokan vélték úgy, hogy az úgynevezett másként gondolkodók mozgalma adhat új lendületet a pártnak. Ez azonban óhatatlanul az Alternatíva jobbra tolódását jelentené, hiszen a „másként gondolkodók” között neonácik is felbukkannak. Ezért egyre többen vetették fel a német politikai életben, hogy az alkotmányvédelmi hatóságnak kellene megfigyelnie a pártot, ami akár az Alternatíva betiltását is eredményezheti. Az AfD hétvégi kongresszusán azok számára is nyilvánvalóvá válhatott a párt súlyos megosztottsága, akik eddig nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget ennek. A mérsékeltebbek és a radikális szélsőjobb között már olyan szakadék tátong, amely a választási kampányt is veszélyeztetheti. Az észak-rajna-vesztfáliai Kalkar nevű település csarnokában a párt elnöke, Jörg Meuthen olyan keményen ment neki a szélsőségeseknek, hogy az még a mérsékelteket is meglephette. Különösen a párt radikálisabb keletnémet szárnya és a nyugatnémetek közötti ellentétek váltak teljesen nyilvánvalóvá. A szélsőségesek különösen a szívükre vették, hogy Meuthen keményen bírálta azokat, akik a Bundestagban a nemzetiszocialisták által 1933-ban életbe léptetett felhatalmazási törvényhez hasonlították azt a jogszabályt, amely jogi alapot szolgáltatott a járvány miatt elrendelt különböző korlátozásoknak. Tehát maga a pártelnök határolódott el attól, hogy párhuzamot vonjanak a náci és a mai törvény között. Meuthen ezzel közvetve Alexander Gauland frakcióvezetőt támadta, aki viszont „megosztónak” minősítette  a pártelnök beszédét. Feltűnő volt az is, hogy a kongresszuson mennyire háttérbe szorult Björn Höcke, a Flügen nevű, feloszlatott szélsőjobboldali szárny vezetője, akit a radikálisok de facto vezérüknek tartanak. Ennek az lehet az oka, hogy a gyűlésről, amelyen a jelenlévők maszkot viseltek, hiányzott Höcke régi társa, Andreas Kalbitz, akit Meuthen nyomására zártak ki az AfD-ből. Bár egyesek már a pártelnök leváltását követelték, végül a mérsékeltek kerültek többségbe. Kérdés, meddig. 

Feszültséget okoz a síparadicsomok kérdése Németország és Ausztria között

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.12.01. 09:00
Az Ischglnél található Palinkopf sípályán Ausztria és Svájc felé is le lehet csúszni. Majd ha megnyílik
Fotó: ANTOINE LORGNIER / AFP
Ausztria téli turista szezonját félti, Markus Söder bajor miniszterelnök szerint viszont Bécstől függ, nyitva hagyják-e a határokat.
Az osztrák kormány szerdai ülésén tanácskozik arról, mitévő legyen a síparadicsomokkal. Bár Sebastian Kurz kabinetje a hét közepétől óvatosan felold több korlátozást, az intézkedés nem vonatkozik a síparadicsomok megnyitására. Túlzás lenne azt állítani, hogy a síkérdés miatt fagypontra került a viszony Németország és Ausztria között, de valóban feszültség keletkezett, miután Bécsnek nagyon nincs ínyére Berlin, Róma és Párizs azon kezdeményezése, amely szerint januárban még zárva kell tartani a téli sportok szerelmeseinek kedvenc helyeit. A nyitás ellenzői úgy tartják, már márciusban is bebizonyosodott, hogy ezek a téli üdülőhelyek pillanatok alatt a járvány gócpontjaivá válnak. Ausztria és Svájc ezzel szemben azt állítja, minden szempontból felkészültek a turisták rohamára és már nem követik el ugyanazokat a hibákat, mint a pandémia kezdetén. A síszezon halasztását először Giuseppe Conte olasz kormányfő vetette fel. Mint mondta, a térség országainak együttesen kell a tilalom mellett dönteniük, ha nyitva akarják tartani a határokat. Bécs kapásból nemet mondott a kezdeményezésre, de csütörtökön Angela Merkel kancellár egyértelművé tette, hogy egyetért olasz kollégájával: halasztásra van szükség. Azon államok, amelyek úgy vélik, a síszezont később kell megnyitni, épp az ausztriai Ischgl példáját hozzák fel, hiszen a járvány innen terjedt át Olaszországra, Németországra és más államokra is. Ausztriát nagyon érzékenyen érintené a német turisták távolmaradása, hiszen a vendégek mintegy fele a szomszédos országból érkezik. Mekkora kiesést jelentene Ausztria számára, ha csak január első heteiben engedhetnék be a téli sport szerelmeseit? „Ezt nem lehet pontosan megmondani, mert nincsenek erről heti adatok” – magyarázta a Der Standarnak Oliver Fritz, az osztrák Gazdasági Kutatóintézet munkatársa. Tudvalévő azonban, hogy a turizmusból származó téli bevételek 37 százaléka decemberre és januárra esik. Ennek alapján becslések szerint a teljes bevétel negyede-ötöde esne ki, amennyiben január első hetéig zárva tartanák a síparadicsomokat. A németek a hatvanas évektől jártak át síelni Ausztriába. Akkor még messze nem fogadták őket luxuskörülmények, a családokat gyakran egy szobában szállásolták el, a meleg vendégszeretet miatt mégis egyre többen választották téli úticélként az ottani hegyeket. A hetvenes évektől Ausztriában az infrastruktúra is jelentősen fejlődött, ekkor már minden „hüttébe” bevezették a melegvizet, így mind nagyobb számban érkeztek a németek, s nemcsak a síelni tudók, hanem olyanok is, akik a tájat akarták megcsodálni. Az osztrákok egyre profibb vendéglátókká váltak, schilling-, majd eurómilliárdokat költöttek a további fejlesztésekre. Egyre többen érkeztek más államokból, így Oroszországból is. Idén tavasszal nem volt annyira drámai a bevételkiesés, hiszen a koronavírust a síszezon vége felé diagnosztizálták, de ezúttal az osztrákok már a teljes szezont féltik, ha valóban zárniuk kell. Amennyiben Ausztria nem csatlakozik a halasztást szorgalmazó államokhoz, nem csak Berlin és Bécs viszonya válik hűvössé, hanem Ausztriának meggyűlhet a baja régi szövetségesével, Bajorországgal is, pedig nem is olyan rég még igen jónak tűnt Markus Söder bajor miniszterelnök és Sebastian Kurz osztrák kancellár viszonya. A bajor kormányfő azonban továbbra is a keményebb szigorítások híve és azt közölte, tíz nap karantén vár mindazokra, akik előzőleg Ausztriában töltötték szabadságukat. Mint a Bild napilap fogalmazott, „sícsata” alakult ki Bécs és München között. Söder egyébként néhány hónapja azt közölte, hogy a stadionokat sem lenne szabad megnyitni a szurkolók előtt, mert „futball-Ischgl” alakulhat ki. Ausztria annyira rossznéven vette a hasonlatot, hogy a városka vezetése levélben kérte Södert, ügyeljen arra, mit mond. A bajor miniszterelnök aggodalma az osztrákok szerint túlzott, de a felmérések inkább neki adnak igazat. A Kieli Világgazdasági Intézet tanulmánya kimutatta, hogy az osztrák síparadicsomokból visszatérők terjesztették legjobban Németországban a járványt. Söder utalt arra, hogy ha nem tudnak megállapodni a síparadicsomok zárva tartásáról, akkor le kell zárni a határt. Ezt azonban tartományi vezetőként ő nem rendelheti el, mivel szövetségi szintű kérdésről van szó. Márpedig Angela Merkel nyitva akarja tartani a határokat. A következő lépést Ausztriának kell megtennie. 

Kommandósok kopogtattak a magyar kulturális szövetség elnökénél

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.01. 08:48
Brenzovics László
Fotó: Soós Lajos / MTI
Szijjártó Péter szerint a kormány minden fórumon kiáll a kárpátaljai magyarok védelmében.
Házkutatást tartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) hétfőn több kárpátaljai magyar intézményél és Brenzovics Lászlónak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének a lakásán. "A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ukrajna eddigi történetében példátlannak tartja azt a durva beavatkozást, amelynek keretében a titkosszolgálat fegyveres kommandósai megszállták Brenzovics László, a KMKSZ elnökének lakását, a KMKSZ ungvári központi székházát, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ és a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány székhelyét házkutatás céljából" - írta a szervezet. A házkutatások során, a kelet-ukrajnai zaporizzsjei bíróság egy korábban szeparatizmus vádjával megnyitott büntetőügyre hivatkozó döntése alapján, olyan tevékenységre kerestek bizonyítékokat, amely az ország területi egységének megbontására és a határok erőszakos megváltoztatására, az államnak való károkozásra irányul. A KMKSZ azonban úgy véli, hogy valójában koholt politikai vádak alapján tervszerűen felépített eljárásról van szó, amelynek célja a magyar szervezetek tevékenységének ellehetetlenítésén túl a kárpátaljai magyarságnak, valamint vezetőinek a megfélemlítése. "A szervezet ezért felszólítja az ukrajnai illetékes szerveket, hogy haladéktalanul vessenek véget a KMKSZ és a kárpátaljai magyarok egyéb szervezetei ellen folytatott boszorkányüldözésnek. Egyben felhívja Magyarország és a nemzetközi szervezetek figyelmét az ellenünk állambiztonsági eszközökkel folytatott politikai nyomásgyakorlásra" - tette hozzá a KMKSZ közleményében. Minden nemzetközi fronton kiáll a kormány a kárpátaljai magyarokért, ezért Szijjártó Péter a NATO külügyminisztereinek keddi ülésén fel fogja vetni a kárpátaljai magyar intézményeknél hétfőn tartott házkutatások ügyét. A külgazdasági és külügyminiszer hétfőn a Facebook-oldalán közzétett videóban azt mondta, hogy "az elmúlt időszak ígérgetései, az idézőjeles békülési törekvések" ellenére Ukrajnában továbbra is kormányzati politika maradt a magyar közösség megfélemlítése és a magyarellenesség. A hétfői házkutatásokkal kapcsolatban a kormány kifejezte tiltakozását az ukrajnai külügyminisztériumban, és Budapestben bekérették a magyarországi ukrán nagykövetet. A miniszter elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben egy ország a transzatlanti közösség része akar lenni, egy NATO-tagországhoz tartozó kisebbséget "folyamatosan megfélemlít és nyomás alatt tart.