Az osztrák kormány szerdai ülésén tanácskozik arról, mitévő legyen a síparadicsomokkal. Bár Sebastian Kurz kabinetje a hét közepétől óvatosan felold több korlátozást, az intézkedés nem vonatkozik a síparadicsomok megnyitására. Túlzás lenne azt állítani, hogy a síkérdés miatt fagypontra került a viszony Németország és Ausztria között, de valóban feszültség keletkezett, miután Bécsnek nagyon nincs ínyére Berlin, Róma és Párizs azon kezdeményezése, amely szerint januárban még zárva kell tartani a téli sportok szerelmeseinek kedvenc helyeit. A nyitás ellenzői úgy tartják, már márciusban is bebizonyosodott, hogy ezek a téli üdülőhelyek pillanatok alatt a járvány gócpontjaivá válnak.
Ausztria és Svájc ezzel szemben azt állítja, minden szempontból felkészültek a turisták rohamára és már nem követik el ugyanazokat a hibákat, mint a pandémia kezdetén. A síszezon halasztását először Giuseppe Conte olasz kormányfő vetette fel. Mint mondta, a térség országainak együttesen kell a tilalom mellett dönteniük, ha nyitva akarják tartani a határokat. Bécs kapásból nemet mondott a kezdeményezésre, de csütörtökön Angela Merkel kancellár egyértelművé tette, hogy egyetért olasz kollégájával: halasztásra van szükség.
Azon államok, amelyek úgy vélik, a síszezont később kell megnyitni, épp az ausztriai Ischgl példáját hozzák fel, hiszen a járvány innen terjedt át Olaszországra, Németországra és más államokra is. Ausztriát nagyon érzékenyen érintené a német turisták távolmaradása, hiszen a vendégek mintegy fele a szomszédos országból érkezik.
Mekkora kiesést jelentene Ausztria számára, ha csak január első heteiben engedhetnék be a téli sport szerelmeseit? „Ezt nem lehet pontosan megmondani, mert nincsenek erről heti adatok” – magyarázta a Der Standarnak Oliver Fritz, az osztrák Gazdasági Kutatóintézet munkatársa. Tudvalévő azonban, hogy a turizmusból származó téli bevételek 37 százaléka decemberre és januárra esik. Ennek alapján becslések szerint a teljes bevétel negyede-ötöde esne ki, amennyiben január első hetéig zárva tartanák a síparadicsomokat.
A németek a hatvanas évektől jártak át síelni Ausztriába. Akkor még messze nem fogadták őket luxuskörülmények, a családokat gyakran egy szobában szállásolták el, a meleg vendégszeretet miatt mégis egyre többen választották téli úticélként az ottani hegyeket. A hetvenes évektől Ausztriában az infrastruktúra is jelentősen fejlődött, ekkor már minden „hüttébe” bevezették a melegvizet, így mind nagyobb számban érkeztek a németek, s nemcsak a síelni tudók, hanem olyanok is, akik a tájat akarták megcsodálni.
Az osztrákok egyre profibb vendéglátókká váltak, schilling-, majd eurómilliárdokat költöttek a további fejlesztésekre. Egyre többen érkeztek más államokból, így Oroszországból is. Idén tavasszal nem volt annyira drámai a bevételkiesés, hiszen a koronavírust a síszezon vége felé diagnosztizálták, de ezúttal az osztrákok már a teljes szezont féltik, ha valóban zárniuk kell. Amennyiben Ausztria nem csatlakozik a halasztást szorgalmazó államokhoz, nem csak Berlin és Bécs viszonya válik hűvössé, hanem Ausztriának meggyűlhet a baja régi szövetségesével, Bajorországgal is, pedig nem is olyan rég még igen jónak tűnt Markus Söder bajor miniszterelnök és Sebastian Kurz osztrák kancellár viszonya. A bajor kormányfő azonban továbbra is a keményebb szigorítások híve és azt közölte, tíz nap karantén vár mindazokra, akik előzőleg Ausztriában töltötték szabadságukat. Mint a Bild napilap fogalmazott, „sícsata” alakult ki Bécs és München között. Söder egyébként néhány hónapja azt közölte, hogy a stadionokat sem lenne szabad megnyitni a szurkolók előtt, mert „futball-Ischgl” alakulhat ki. Ausztria annyira rossznéven vette a hasonlatot, hogy a városka vezetése levélben kérte Södert, ügyeljen arra, mit mond.
A bajor miniszterelnök aggodalma az osztrákok szerint túlzott, de a felmérések inkább neki adnak igazat. A Kieli Világgazdasági Intézet tanulmánya kimutatta, hogy az osztrák síparadicsomokból visszatérők terjesztették legjobban Németországban a járványt. Söder utalt arra, hogy ha nem tudnak megállapodni a síparadicsomok zárva tartásáról, akkor le kell zárni a határt. Ezt azonban tartományi vezetőként ő nem rendelheti el, mivel szövetségi szintű kérdésről van szó. Márpedig Angela Merkel nyitva akarja tartani a határokat. A következő lépést Ausztriának kell megtennie.
