A banki lakossági ügyfelek 43 százalékának csökkent a jövedelme idén március és június vége között; minden nyolcadik ügyfél - vagyis mintegy 360 ezer ember – 30 százalékot is meghaladó veszteséget könyvelhetett el. Utóbbiak kétharmada, mintegy 240 ezer adós – élve a moratórium lehetőségével – jelenleg nem törleszti hitelét. Mindezt a bankszámlákra érkező havi munkabér jóváírások alapján a Magyar Nemzeti Bank összegezte a hétfőn megjelent Pénzügyi stabilitási jelentésében.
Ez a 4,5 millió foglalkoztatott több mint 12 százalékát érintő jelentős jövedelemvesztés azonban egyáltalán nem tükröződik a KSH átlagkereseti statisztikáiban. A hétfőn közölt legutóbbi KSH-adat szerint ugyanis szeptemberben bruttó 392 300 forint volt a bruttó átlagbér.
A szeptemberi béradat már elmarad a tavasszal és nyár elején mért 400 ezer forint feletti átlagfizetésektől, tavaly szeptemberhez képest viszont 8,8 százalékos bérnövekedést jelent. Ez ugyanakkor már egy lassuló bérdinamikát jelez, hiszen a nyári hónapokban 9-10 százalék feletti növekedést mért a KSH.
A jövedelmek visszaesése a KSH statisztikájában részben azért nem érhető tetten, mert nem a teljes foglalkoztatotti kört vizsgálják, csak az alkalmazásban állók alig több mint 3 milliós táborát. Közülük is csak azokat, akik 5 fősnél nagyobb munkaadónál dolgoztak, és teljes munkaidőben. A részmunkaidősök bérét tehát nem számolják bele az átlagba, pedig ez megmutathatná a járványhelyzet hatását a jövedelmi viszonyokra. Tavasszal ugyanis rengeteg cég úgy igyekezett megtartani dolgozóit, hogy részmunkaidőre sorolta át őket, és így kevesebb bért fizetett nekik. Az MNB kérdőíves felmérése alapján például 180 ezer moratóriumos adós februárban még teljes munkaidőben, júniusban viszont már csak részmunkaidősként dolgozott, vagy elveszítette állását.
Sokan még most is így dolgoznak, szeptember első hetében például több mint 168 ezer dolgozó munkaideje volt rövidebb, mint amiben eredetileg megállapodott munkaadójával. Ez utóbbi adat a KSH október végén közzétett elemzéséből derül ki. Ennek készítői azt is megjegyezték, hogy ezzel párhuzamosan a kereset is mérséklődött, ám a csökkenés mértékére már nem tértek ki. Az elemzés szerint egyébként június közepén volt az átsorolási csúcs: a 25. héten a munkaadók 261 ezer dolgozó munkaidejét csökkentették. Ez azonban a kereseti statisztikában akkor sem tükröződött vissza. Sőt: júniusban 421 700 forintos átlagbért mért a KSH az egészségügyi dolgozóknak kiosztott egyszeri, 500 ezer forintos rendkívüli juttatás miatt.
Az április végén elindított Kurzarbeit magyarosított változatában ugyan a cégek kérhettek pótlást a részmunkaidősök béréhez, ám az állam csak a kiesett munkaidőre járó bér 70 százalékát pótolta ki. Ráadásul úgy, hogy a kereset felső plafonja a minimálbér duplája lehetett. Hiába keresett tehát egy dolgozó ennél többet, és csökkent így a fizetése a részmunkaidő miatt nagyobb mértékben, akkor is legfeljebb 112 ezer forintos kompenzációra volt jogosult. A támogatás ráadásul csak az alapbér-kiesést pótolta valamelyest, a dolgozók bérének jelentős hányadát kitevő túlóradíjak, műszakpótlékok elvesztését nem.
Számos érintett cég ráadásul inkább nem kért bértámogatást. A 4 hónapig tartó Kurzarbeit programban mindössze 205 ezer dolgozó vett részt, ami majdnem 60 ezerrel kevesebb, mint ahány munkavállalót csupán csak a júniusi csúcshéten részmunkaidőbe soroltak. A támogatás ugyanis nem járt automatikusan, az igénylés túl bürokratikus volt, ráadásul az egész program 1,5 hónapos késéssel indult.
Bár a veszélyhelyzetet március 11-én hirdették ki, és ekkortól zártak be sorra az üzletek, szállodák, vendéglátóhelyek, a bértámogatásra csak április végétől lehetett pályázni. A KSH tanulmánya ezt az időszakot jótékony homályban hagyta, ám kérdésünkre közölték: március 11. és április vége között 132 700 dolgozó munkaidejét csökkentették. Vagyis ezen munkavállalók akkor semmilyen állami segítséget nem kaptak a kiesett jövedelmük kipótlásához.
