Előfizetés

Bencsik András: Demeter Szilárd írása kifogástalan, semmi szerencsétlen nincsen benne

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.01. 07:41

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Lényegében piedesztálra emelte a kormánypárti publicisták keménymagja a Petőfi Irodalmi Múzeum Főigazgatójának írását.
Ugyan Bayer Zsoltot nélkülözniük kellett hétfő este a Hír TV Sajtóklub című műsorának nézőinek, de erős mondatokban így sem volt hiány. Természetesen téma volt a Petőfi Irodalmi Múzeum Főigazgatójának gázkamrázós írása is. Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője szerint Demeter Szilárd azt a bűnt követte el, hogy kimondta, bűnös nép vagyunk a Nyugat szemében, „mert ránk akarják ereszteni ezt a rettenetes migránstömeget”. Szerinte az írást túlérzékenységből kifogásolták a magyarországi zsidó szervezetek. Úgy gondolja, kár volt eltüntetnie a főigazgatónak az írást, mert talán túlzó volt a megfogalmazás, de teljesen igaza van.  Óvodás színvonalúnak nevezte azt a vitát, hogy kihez szabad magunkat hasonlítani. „A zsidók szenvedéséhez nem hasonlíthatjuk magunkat, de reméljük, a bantu négerekhez vagy a kihalt gepidákhoz szabad.”
„Nem bántani akart Demeter Szilárd. Épp ellenkezőleg, védeni akart.”

Szerinte az írás kifogástalan, „nem volt abban semmi  szerencsétlen fogalmazás, az úgy volt helyes, ahogy volt.” Egyúttal reményét fejezte ki, „hogy az a nagy fájdalom” ami ebben az írásban megfogalmazott, az nem teszi teszi tönkre a karrierjét.  A Mediaworks központi szerkesztőségének vezetője kifejtette, ő maga nem fogalmazott volna olyan élesen, ahogy azt Demeter Szilárd tette. Néző László szerint a főigazgató talán nem mérte fel, milyen következményei lesznek az esszének, „egyébként az írásával túl sok baj nincsen, abban van igazság.” Kifogásolta, hogy amikor az összellenzék a borsodi időközi választáson Bíró László mögé állt, akkor a Mazsihisz néma maradt.  A műsor résztvevői párhuzamot vontak Demeter Szilárd írása és a lapunkban korábban megjelent karikatúra között, amelyen Müller Cecília Jézus Krisztus keresztfájánál áll. Néző László szerint ha a baloldaliak és a liberálisok úgy gondolják, hogy lehet Krisztuson és Mohameden gúnyolódni, akkor lehessen a holokauszton is. 
„Mi szerintünk nem lehet egyikkel sem. De ha szerintük lehet, akkor fogják be a pofájukat”

– zárta mondandóját a kormánypárti újságíró.

A fele sem épült meg az ígért uszodáknak

M. László Ferenc
Publikálás dátuma
2020.12.01. 07:00
A gazdagréti tanuszoda alapkövét 2014-ben tették le
Fotó: Béres Márton / Népszava
Idén még egyetlen tanuszodát sem sikerült átadni abból az ötből, amelynek építése hatalmas, több éves csúszásban van. Az eddig beígért 51-ből eddig 20 épült meg.
Végre elindulhat a sportkomplexum tervezése Vajszlón – közölte büszkén két héttel ezelőtt Facebook-oldalán Nagy Csaba fideszes baranyai képviselő. Valójában a helyi tanuszodában már rég sportolniuk kellene a diákoknak, ugyanis a vajszlói projekt bekerült a 2014-ben meghirdetett Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program első ütemébe. Márpedig Orbán Viktor miniszterelnök három és fél évvel ezelőtt, a csengeri csarnok avatásán határozottan leszögezte, hogy a listán akkoriban szereplő 24 létesítménynek 2018 júliusára állnia kell. Ráadásul ez a projekt magának a kormányfőnek is szívügye, kétszer is járt már a településen ígéretet téve az uszoda felhúzására.  De nem a vajszlói az egyetlen, amely jelentős csúszásban van. A budapesti Gazdagréten az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sportért és ifjúságért felelős akkori államtitkára, Simicskó István 2014-ben tette le a helyi tanuszoda alapkövét kijelentve: az intézmény egy éven belül állni fog. Ehhez képest tavaly júliusban az RTL Klub stábja meg sem találta a Szent Angyalok Temploma mellett elhelyezett alapkövet, annyira benőtte a gaz. A tervek szerint jövőre keríthetnek sort az átadásra, a helyszínen járva egy nagyrészt kész épületet láttunk. Enyingen tavaly a beruházásról beszámoló Népszavának azt mondták, az ottani uszodát idén ősszel adhatják át, ám a közérdekű adatkérésünkre az Emmiből november 12-én megkapott listából kiderül, ez az épület sincs az átadott uszodák között. Pedig az utolsó, meghosszabbított határidő 2019 harmadik negyedévében lejárt. A sásdi csarnok sorsáról november közepén érkezett utoljára hír: a Baranya megyei napilap azt írta, az épület 70 százalékos készültségű. De Pannonhalmán sem úszhatnak még a diákok a hosszú évekkel ezelőtt megálmodott medencékben.  A köznevelési infrastruktúra-fejlesztési program három ütemében összesen 51 új uszodát ígért a kormány, de még az első ütemet sem sikerült lezárni: a 25 tervezett épületből 20-at adtak át. Pedig kormányzati szereplők az elmúlt hét évben többször világossá tették, mennyire fontosnak tartják ezt a programot. A miniszterelnök 2013-ban közölte először, hogy az ország mind a 175 járásában lesz tanuszoda, azaz ahol nincs, oda építeni fognak. Hét évvel ezelőtt a szolnoki vízilabda aréna átadásakor azt fejtegette, rövidesen „nem lesz olyan magyar ember, nem lesz olyan magyar gyerek”, aki – ha jól szervezik az iskolában az oktatást – ne tanulhatna meg úszni. „A magyar fiatalok ügyei és az ő egészséges életmódra nevelésük Magyarország első számú nemzeti ügye, nincs ennél fontosabb dolog” – szögezte le a kormányfő három évvel később a csengeri uszoda átadóján hangsúlyozva: a tanuszoda és a tornaterem építési programmal el kell érni, hogy az élsportnak „ne csak feje, hanem talpa is legyen”. Szerinte a mindennapi testneveléssel, a tömegsporttal lehet biztossítani az olimpikonon utánpótlását.  Így kívánta a kormány megmutatni, hogy nemcsak a focira, stadionokra és az élsportra költ százmilliárdokat, hanem odafigyel a közemberekre is. Orbán Viktor 2013-ban azt mondta, elfogadhatatlan, hogy az Európai Unióban hazánk a negyedik legkevesebbet sportoló ország. A tervek bemutatásakor évekkel ezelőtt számok is elhangzottak: az új tanuszodák 45 ezer diáknak és 700 ezer felnőttnek biztosítanának mindennapi sportolási lehetőséget. Igaz, az erre szánt pénz nincs arányban a stadionokra költött összegekkel. Az Index tavaszi összesítése szerint stadionépítésre 2010 óta több mint 350 milliárdot költött a kormány, ugyanakkor az Emmi lapunknak küldött tájékoztatása szerint a Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program első két ütemére az Európai Beruházási Bankkal, illetve az Európai Központi Bankkal aláírt szerződéseknek köszönhetően összesen 65 milliárd forintnyi hitelkeret áll rendelkezésre. A program nemcsak hatalmas csúszásban van, az építkezéseket folyamatos botrányok kísérték. A putnoki alapkőletétel során az okozott felháborodást 2014-ben, hogy az akkori humánminiszter, Balog Zoltán esernyő alól figyelte, ahogy a gyerekek szakadó esőben mutatták be az ünnepi műsort. Ráadásul viccelődve kijelentette: legalább az eső feltölti a kiásott gödröt. Végül az uszodára négy évet kellett várniuk a helyieknek: az átadásra 2018 januárjában került sor. Úgy fest, az egész program nagyban kötődik a választási ciklusokhoz. Az első ígéreteket a kormánypolitikusok 2013 végén, 2014 elején tették, az Emmitől megkapott adatokból pedig az is kiderül, hogy a 2020 augusztusáig megvalósult 71 beruházás (uszodák, tan- és tornatermek) több mint felét 2017-2018-ban adták át. A felépült 20 uszoda közül 10-et a 2018-as kampányhajrában adtak át. Több olyan is akadt, aminek a szalagját a legutóbbi országgyűlési választás előtti napokban vágták át, ám még hetekig nem engedték be a közönséget, hiszen a próbaüzem csak ezt követően indult. Viszont az átadáson megjelenő helyi fideszes képviselő-jelölt szónokolhatott, képe bekerült a lapokba még a választás előtt.  Több jel utal arra, a helyszínek kiválasztása is főleg aszerint alakult, hogy az adott térség parlamenti képviselőjének mekkora volt a lobbiereje – holott a kormány állította, azt nézték, hol nincs uszoda, és mekkora a járási diáklétszám. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az első ütemben négy tanuszodát kapott. Még le sem zárult az első ütem, idén máris átadták a második szakasz első fejlesztését Kisvárdán, ahol nemrég újították fel a várfüdőt is, itt szintén van hidegvízű úszómedence. Mi több, a településtől alig 20 kilométerre fekvő Cigándon is épül egy új uszoda a második ütemben. Ezekről a fejlesztésekről még 2018 előtt döntött a kormány, amikor a térség erős embere, a kisvárdai Seszták Miklós gazdasági miniszter volt.

Megugró költségek

Érdekes, hogy a legnagyobb csúszásban lévő beruházások ára lőtt ki a leginkább. A helyi sajtó átadásokról készült beszámolói szerint a 2017-2018-ig elkészült uszodák jelentős része kijött 350-450 millió forintból. Egyes beruházások azért kerültek többe, mert az államnak telket is kellett szereznie. Az „egyenösszeg” részben annak is köszönhető, hogy a legtöbb épületet a Makovecz Imre tanítványai által készített terv szerint húzták fel. Viszont az Átlátszó oknyomozó portál márciusi gyűjtése szerint a gazdagréti és a pannonhalmi bekerülési költsége is 850 millió forint fölé kúszott. Az utóbbinál a közbeszerzést egyébként Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége nyerte el és szintén Makovecz-stílusterv alapján épül.

Medencére van pénz, de kútfúrásra nem futja

Az alig 1700 fős Vajszló valamiért nagyon fontos a miniszterelnöknek. A 2018-as kampányban külön ellátogatott a településre, majd a választást követően ismét odautazott, hogy megköszönje a helyieknek, amiért olyan nagy arányban szavaztak a fideszes jelölte. Egy hónappal később 2,4 milliárd forint átcsoportosítását rendelte el „Vajszló nagyközséget érintő infrastruktúra-fejlesztés érdekében”. Idén pedig a sportkomplexum tervezésére újabb 200 milliót biztosított a kormány, a november 11-i határozata szerint az előkészítési fázis határideje 2021. augusztus 31-én jár le. A komplexum a tanuszodából és egy külön sportcsarnokból áll majd. A település fejlesztésére szánt hatalmas összegeknek prózai oka van. A kormány úgy ígérte meg ugyanis a tanuszoda fejlesztését, hogy nem vette figyelembe: a községnek nincs szennyvízcsatornája, ahova leengedhetnék a medence vizét. Ezt 600-700 millióból lehetne kiépíteni, vagy ki kellene ásni két, egyenként 30 köbméteres tározót plusz 47 millióból.
Látványterv már van Vajszlón, jövő ősszel talán az építkezés is elkezdődhet
Fotó: NEMZETI SPORTKÖZPONTOK
De nem a vajszlói uszoda az egyetlen, ahol nem volt körültekintő a tervezés. A sásdi intézménynél nem vették figyelembe a Baranya megyei napilap szerint, hogy a helyi vízmű csak akkor tudná az uszodát ellátni elég vízzel, ha kifúrnak egy 120 méteres mély kutat. A fejlesztés összesen 50 millióba kerülne, a lap szerint a város nem támogatta novemberben a fúrást. A Magyar Narancs 2017-ben pedig arról számolt be, hogy Sásdon úgy pályáztak 100 milliós uniós támogatásra energetikai korszerűsítés címen, hogy még nem volt mit fejleszteni. Akkoriban ugyanis még csak a gödör kiásásánál tartottak, azaz be sem volt építve a gépészet, aminek a korszerűsítésére kértek újabb jelentős összeget.

Koronavírus: sűrűsödik az adatköd

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.12.01. 06:40

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Az operatív törzs által közölt számsorok használhatatlanok a járványügyi döntésekhez – állítják az egészségügyben dolgozó forrásaink.
Nem csak a laikusok, hanem szakemberek számára is egyre kevésbé követhető a járvány alakulása a hivatalosan közölt napi adatok alapján. Mind több ugyanis a nehezen értelmezhető, kiugró, ellentmondásos adat. A hétvégén például a kutatókat is megdöbbentette, hogy milyen nagy arányban lettek pozitívak az újonnan végzett tesztek. A hévégén a találati arány 40 százalék volt, hétfőre pedig még ez is másfélszeresére, 62,5 százalékra nőtt. Közben a naponta elvégzett tesztek száma megmagyarázhatatlanul nagyot esett, az utóbbi időben szokásos mintegy húszezer helyett kevesebb mint kilencezret végeztek csak el. Annak ellenére is, hogy a közelmúltban új tesztelési formákat is bevetettek, a mentők és a kórházak is használni kezdték a gyanús továbbá a „tünetes” esetek szűrésére a gyors teszteket. A 62,5 százalékos találati arány különösen annak tükrében kiugró: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint akkor van kontroll alatt a járvány, ha elég sokat tesztelnek ahhoz, hogy tartósan 5 százalék alatt maradjon a pozitív eredmények aránya. Ugyancsak nehezen magyarázható természettudományos alapon, hogy a napi gyógyultak száma hétfőn hihetetlenül megugrott a kormányzat statisztikájában. Eddig minden alkalommal 2800 alatt maradt ez a szám, hétfőn azonban több mint 8200 gyógyultról adtak hírt. Az operatív törzs még csak meg sem próbálta indokolni a szokatlan adatot. Az országos tisztifőorvos Müller Cecília pedig csak annyit mondott: „óriási eredmény”, hogy magasabb a gyógyultak száma, mint az új fertőzötteké.
Különösen alakul a kórházakban a koronavírus miatt ápoltak száma is. Lapunk egy forrása hétfőn úgy fogalmazott: csak az elmúlt 24 órában közel 600 beteget vittek a mentők kórházba. Ez pedig – úgy tudjuk – megfelel az elmúlt tíz nap trendjének. Ezzel szemben a kórházban ápoltak napi száma a statisztika szerint ebben a tíz napban 7300 és 7600 között mozgott. Még ha figyelembe is vesszük, hogy közben voltak olyanok, akik gyógyultan távoztak, vagy meghaltak, a statisztikában nem látszik az 500-600 beszállított új beteg. Rengeteg az ellentmondás és a magyarázatra szoruló adat. A Népszava több mint félszáz alkalommal próbált az operatív törzs tájékoztatási központjától adatot kérni, illetve az ellentmondásokra rákérdezni, de nem kaptunk tájékoztatást, magyarázatokat. Az egészségügyben dolgozó forrásaink is úgy látják, hogy az operatív törzs által közölt adatok használhatatlanok a járványügyi döntésekhez. Ennek oka részben az lehet, hogy tapasztalataik szerint az lehet, hogy különböző időpontokban és különböző forrásból rögzítik az adatokat – az Országos Mentőszolgálattól érkező számsorok feldolgozása például kézzel történik. Nem könnyíti meg a helyzetet például az sem: a mintavételek napi számáról érkező jelentés után csak napokkal később jön meg az információ ugyanezen tesztek eredményéről, így nehezen összevethető a két adatsor. Most az is nehezíti az adatgyűjtést, hogy a PCR-tesztek mellett a kórházak és a mentők már gyorstesztet is használnak. Ha ez utóbbiak eredménye pozitív, akkor az illetőt új fertőzöttként kezelik, ám ha negatív, de van tünete, akkor még egy PCR-tesztet is végeznek rajta. Így egyetlen ember is bekerülhet a statisztikába két – akár egy pozitív és egy negatív teszt – eredménnyel. Ez sem könnyíti meg az adatok értékelését. A halálozási adatok sem kétséget kizáróak, ugyanis azok feldolgozásában is egyre nagyobb a csúszás. Forrásaink szerint a naponta jelentett áldozatok között sok olyan is lehet, akit már korábban vesztettünk el. De azt sem tudni pontosan, hogy miként számolja a rendszer az intenzív osztályon lévőket. Az ellentmondásos adatok ellenére a lapunknak nyilatkozó szakértők abban egyetértettek Müller Cecíliával: bár lassuló ütemben, de terjed a járvány, „még csak felfelé tartunk a csúcsra.” Lapunknak Weltner János sebész főorvos, aki maga is gyűjti a napi adatokat, úgy vélte: mivel még meredeken felfelé ível a járványgörbe, fontos lenne, hogy még szélesebb körben végezzenek szűréseket, mert a pozitív esetek megtalálásával meg lehet megszakítani a fertőzési láncokat.