javítás;álhír;EU javaslat;

2020-12-02 13:00:00

Büntetés járna az álhírekért

Az Európai Bizottság egy új tervezettel állt elő, ami lehetővé tenné, hogy szankciókat vessenek ki azokra a szereplőkre, akik hamis információkat terjesztenek. Az EB az online felületeket is szigorúbb felügyelet alá venné.

Ma mutatja be az Európai Bizottság (EB) az Európai Demokrácia Akcióterv névre keresztelt tervezetet, mely azzal a céllal íródott, hogy nagyobb mozgásteret biztosítson az Uniónak az idegen befolyásolási kísérletek ellen - írja a szabadeurópa.hu.  A tervezet szerint egyes külső országok – főleg Kína és Oroszország – befolyásolási kampányokat folytattak és álhíreket terjesztettek a koronavírussal kapcsolatban az Unióban és a környező országokban, de szerte a világban is, hogy aláássák a demokratikus párbeszédet, szélesítsék a megosztottságot, és hogy javítsák a saját megítélésüket. Az Európai Külügyi Szolgálat speciális divíziója, az East StratCom Task Force - amely az orosz álhírek monitorozását végzi -, 500 Moszkva-párti álhírt azonosított az idén a koronavírussal kapcsolatban. A szervezet 2015-ös megalakulása óta több mint 10 ezer oroszbarát álhírt fedezett fel.

A Bizottság lehetővé tenné, hogy sokkal szigorúbban ellenőrizzék, a különböző online felületek milyen szerepet játszanak az álhírek terjesztésében. Ez főleg a közösségi platformokat jelenti, amelyek a felhasználók személyes adatait használva választják ki, hogy milyen tartalmat jelenítenek meg, a folyamat mögött működő algoritmusok azonban sokszor teljesen nélkülözik az átláthatóságot. Bár 2018-ban már született egy önkéntes megállapodás az Európai Bizottság és a technológiai cégek (köztük a Facebook, Google és Twitter) között, hogy azok rendszeresen beszámolnak róla, milyen lépéseket tettek például a hamis fiókok vagy a robotok ellen, az EB nem elégedett az eredményekkel.

A Digitális Szolgáltatások Törvény, amely még az idén a Bizottság elé kerül, egy olyan jogi keretrendszert alakítana ki, amely segítene, hogy számon lehessen kérni a közösségi oldalakon a moderáció menetét vagy az algoritmusaik működését. A nagy közösségi oldalaknak a törvény értelmében kockázatelemzést kell majd készíteniük arról, hogy milyen fenyegetést hordoz magában a rendszerük az olyan területeken mint a közegészségügy vagy az emberi jogok. Az új törvény az önkéntes együttműködés helyett már felügyelőszervként lépne fel a technológiai cégekkel szemben.