.A Kárpát-medence magyar kisebbségi pártok vezetői szolidaritásukat fejezték ki tegnap a kárpátaljai magyar közösséggel miután hétfőn az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) fegyveresei razziáztak a legfontosabb kárpátaljai magyar intézmények székhelyén. A budapesti külügy Kijevtől kért hivatalos magyarázatot. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszer jelezte, minden nemzetközi fronton kiáll a kormány a kárpátaljai magyarokért, ő maga pedig a NATO külügyminiszterek keddi ülésén is felveti a házkutatások ügyét.
Az ukrán kommandósok a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központjában, a II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola és a magyarországi támogatásokat kezelő Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ Jótékonysági Alapítvány épületében, valamint Brenzovics László KMKSZ elnök otthonában végeztek házkutatást. Ukrán sajtóbeszámolók szerint a razziát nem helyi, hanem Kijevből Kárpátaljára vezényelt nyomozók bonyolították le. Az egész kárpátaljai magyar közösséget megfélemlítő akciót igen különös indoklással hajtotta végre az SZBU. Hivatalos közlés szerint a kelet-ukrajnai zaporizzsjei bíróság egy korábbi, szeparatizmus vádjával megnyitott büntetőügyre hivatkozó döntése alapján, olyan tevékenységre kerestek bizonyítékokat, amely az ország területi egységének megbontására és a határok erőszakos megváltoztatására, az államnak való károkozásra irányul.
Az emlegetett veszélyt árnyalja azonban, hogy Ukrajna lakossága 42 millió, a nyugat-ukrajnai Kárpátalja összlakossága 1,254 millió, amiből magyar mindösszesen 150 ezer. Az SZBU honlapján megjelent közlemény részletesebb magyarázattal szolgál. Eszerint „egy külföldi alapítvány Ukrajna állami szuverenitásának megsértését célzó tevékenységekben való részvételéről szóló információkat” ellenőrzi a szolgálat. A közlemény szerint olyasmiket vizsgálnak, mint a belügyekbe való beavatkozás, az ukrán állambiztonságnak okozott kár, Magyarország jogszabályainak és állami szerveinek Ukrajna egyes régióira való joghatóságának „hamis kiterjesztése”. Az SZBU közlemény hozzáteszi, hogy a gyanú szerint ukrán közszereplők „támogatják a szomszédos ország állami hatóságait felforgató tevékenységeik végrehajtásában Ukrajna kárára, beleértve a hazaárulás jeleit tartalmazó cselekményeket is”.
Ez a magyarázat nem hagy kétséget afelől, hogy az erőfitogtató demonstráció elsősorban a budapesti kormánynak szólt, csak ezúttal is a kisebbségen csapódott le.
A magyar-ukrán államközi kapcsolat 2017, a kisebbségi jogokat sértő oktatási- és nyelvtörvény meghozatala óta mérgesedett el. Budapest azóta tüntetően blokkolja az ukrán euroatlanti integrációs törekvéseket, a két kifogásolt törvény ennek ellenére hatályba lépett. Kijev ott próbál borsot törni Budapest orra alá, ahol tud. A magyarországi gazdaságfejlesztési támogatásokat kezelő Edgár Ede Központ ellen már korábban büntetőeljárást indított az SZBU ugyancsak szeparatizmus vádjával. Grezsa István miniszteri biztost november 24-én nem engedték be Ukrajnába. Vélhetően ő volt az egyike annak a két, hivatalosan meg nem nevezett magasrangú magyarországi tisztviselőnek, akit október 26-án, a helyhatósági választásokba való beavatkozás vádjával tiltottak ki Ukrajnából. Az ukrán nacionalisták és szélsőségesek gyakran hozzák fel a szeparatizmus vádját a magyar közösség ellen, de ilyen hatalmi erőfitogtatásra mindeddig nem volt példa a magyar kisebbséggel szemben.
A történteket Olekszij Petrov leköszönő kárpátaljai kormányzó is bírálta és nemzetközi botrányról beszélt. A volt hírszerző tiszt leszögezte: az indokolatlan és primitív nyers erő nem járható út, különösen a politikában. „Őszintén remélem, hogy a rendvédelmi szervek fellépését elsősorban Ukrajna törvényei motiválják”, írta Petrov magyarul is közzétett posztjában.
