Előfizetés

Berobbant a hidrogén

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.12.01. 21:32

Fotó: ALEXANDER KIRCH
A várható légszennyezési tilalmak miatt aggódó gázszállító- és tárolócégeknek szolgálhat jövőképet az "áram tárolására" szolgáló, jól ismert gázfajta.
A hagyományos energiacégek nem nézik ölbe tett kézzel, hogy főbb termékeik forgalmazását azok környezetszennyező tulajdonságai miatt hamarosan betiltják – összegezhető a Budapest Energy Summit elnevezésű, tegnap harmadik alkalommal - ezúttal online formában - megtartott angol nyelvű, nemzetközi konferencia fő üzenete. Az eseményen alapvetően a hagyományos energiaágazat - azon belül is főképp a gáz- és a villamosenergia-ipar – fejthette ki a világfolyamatokkal kapcsolatos véleményét. (Az éghajlatvédelem a szintén a White Paper Consulting által szervezett Budapest Climate Summit elnevezésű nemzetközi konferencia fő témája.) A magyar kormány és az Európai Unió eltérő szemléletét nem is érzékeltethette volna élesebben az elsőként felszólaló Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, majd rögtön utána Kadri Simson, az Európai Bizottság energetikáért felelős, észt nemzetiségű biztosa közötti tartalmi különbség. Igaz, az energetika területéről Szijjártó Péter csak a gázvezetékekért „felel”, de míg a magyar miniszter arról beszélt, hogy egyre több cső köti össze Magyarországot a szomszédaival, addig az uniós biztos elsősorban a környezetvédelmi átállás szükségességét hangsúlyozta. A cél, hogy 2050-re, legalábbis az EU-ban, megszűnjön az üvegházgáz-kibocsátás. (Ezt nevezik „nettó zérónak”, ami azt jelenti, hogy a térség legalább annyi légszennyező anyagot köt meg, mint amennyit kibocsát.) Ehhez pedig elsősorban az energiatakarékosság és a megújuló energiafelhasználás fokozását sürgette. A biztos szerint a folyamat élénkíti a gazdaságot és munkahelyeket teremt, de segíteni kell azokat is, akiket az átalakítás közvetlenül kedvezőtlenül érint. Bár a két fél nem mondott ellent egymásnak – hisz az EU is támogatja a gázpiacok élénkítését -, a keleti tagállamokat elsősorban az orosz ellátás egyeduralmától féltik. Szijjártó Péter egy viszonylag kis mennyiségű – bár elsősége okán kétségkívül történelmi – horvát beszállításon kívül a magyar-szerb gázösszeköttetés fejlesztésével is elbüszkélkedett. (Bár szavai szerint ez az azeri és közép-ázsiai gázforrásokhoz nyit utat, a valóság ezzel szemben, hogy a vezetéken a tervek szerint elsősorban – illetve eleinte kizárólag – orosz gáz érkezne.) Emellett azt is hangsúlyozta, hogy nem engednek beleszólást a magyarországi energiatermelésbe, így különösen az atomtechnológia használatába. (Ezt az EU eddig sem akadályozta, amiként Kadri Simson sem említette.) Kétségkívül közelebb állt az uniós elképzelésekhez a témáért főképp felelős innovációs és technológiai tárca energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. kaderják Péter szavai szerint hamarosan megnevezik azt az öt nyertest, akik támogatást kapnak az áram gázzá alakítását célzó, négymilliárd forint keretösszegű kiírásukon. Ezen túlmenően Kaderják Péter az Orbán-kormány éghajlatvédelem szempontjából kedvezőnek nevezhető, vagy annak látszó erőfeszítéseit mutatta be. Így kitért az új energiatakarékossági ösztönzőrendszerükre, ami a kereskedőket szorítaná lakossági hatékonysági beruházásokra. Nem maradhatott el az EU-tagállamok 1990-hez képest már elért üvegházgáz-kibocsátási összehasonlítása sem. (Pedig, mivel a listát volt szocialista államok vezetik, az „eredmény” sokkal inkább az ex-szovjet térség iparának összeomlására, semmint környezetvédő erőfeszítésekre vezethető vissza. Az EU által használt, ránk nézve kedvezőtlenebb, 2005-ös alapú összehasonlítás nem szerepel a kormány bemutatóin.) Mindenesetre Kaderják Péter itt is rögzítette: Magyarország 2050-re - a többi tagállam vállalásához hasonlóan – kibocsátásmentességet ígér. A koronavírus-válság miatt csak a megújulóenergia-piac nem csökkent - közölte Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezető közgazdásza a szervezet helyzetelemzéseket és előrejelzéseket tartalmazó, frissített jelentése alapján. A jövőben a legnagyobb visszaesést értelemszerűen a szénipartól várják. Az olaj-, gáz- és nukleáris ipar kilátásai viszont ingadozók. A gazdaság magára találásának ütemében középtávon nőhet az olaj iránti kereslet, a kevéssé szennyező gáz pedig könnyen kiegészítheti a megújulók kiszámíthatatlan termelését. Ám a világ államainak jelenlegi vállalásai messzemenőkig nem elegendők a 2015-ös párizsi klímaegyezmény céljai eléréséhez. További szigorítások pedig értelemszerűen befolyásolhatják a különböző energiahordozók iránti keresletet. A konferencia elején felszólaló William D. Magwood IV, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet mellett működő Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója kiállt az atomenergia mellett, ami szerinte jól kiegészíti a bővülő szerepű megújulókat. A gázágazatot ugyanakkor olyan komoly szerepű felszólalók jellemezték, mint az orosz állami gázvállalat, a Gazprom nemzetközi osztályvezetője, Dmitrij Kandoga, vagy az iparág másik nagy szereplője, a Novatek elnökhelyettese, Mark Gyetvay, Kapitány István, a Shell globális elnökhelyettese, valamint - számos más nemzetközi szakvállalat és elemzőcég képviselői mellett - a főleg gázzal kereskedő, svájci-magyar MET, a Mol-hátterű hazai gázvezetékcég, az FGSZ, az állami MVM tulajdonában álló gáznagykereskedő és tárolócég vezetői is. Több Egyesült Államokbeli megszólaló - így mások mellett Kurt Donelly energetikai helyettes államtitkár - is a várhatóan Joe Biden vezetése alatt álló, a környezetvédelemért többek szerint elkötelezettebb demokrata adminisztráció lehetséges intézkedéseit latolgatta. Ha nem számítana rossz képzavarnak, a konferencia legnépszerűbb témája alapján azt is mondhatnánk, bombaként robbant be a szakmai közbeszédbe a hidrogén. Ez az a gáz ugyanis, amivel úgymond "tárolhatóvá válik az áram". Ezzel pedig kisimíthatónak tűnik az amúgy rendkívül olcsó megújulók kiszámíthatatlan termelése. (A folyamat tanulmányainkból is ismert, hisz a víz elektromosság segítségével oxigénre és hidrogénre bontható.) A hidrogén - vagy a belőle egy újabb eljárással termelt metán - pedig elvileg tárolható, illetve szállítható a tiltások miatt enélkül lassú enyészetre ítélt jelenlegi földgázrendszerekben. Igaz, a más típusú anyag nagyon jelentős hálózati átalakításokat igényel.
Kapcsolódó
Fokozhatjuk a kibocsátáscsökkentést

35 milliárddal többet kapnak Mészárosék a szennyvízmunkákért

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.01. 11:08
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A négy éve elnyert 70 milliárdos állami tendert most ötvenszázalékkal tolták meg, pótmunkákra hivatkozva.
Az egyes projektek kapcsán felmerült pótmunkák miatt szükséges az emelés – ismertette a Napi.hu az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. indoklását a Mészáros Lőrinc cége által vezetett konzorcium kivitelezésében készülő  hazai szennyvízberuházások 70 milliárd forintos keretösszegének 105 milliárdra való megemeléséről. A nyílt tender módosítását az ajánlatkérő állami cég tette közzé az uniós közbeszerzési közlönyben.    Az eredeti felhívás az uniós Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEOP) keretében, Észak-Magyarországon megvalósuló víz- és szennyvíz beruházások kivitelezésére szólt. Ezt nyerte meg 2016 szeptemberében az M-E 2020 Konzorcium, amelynek vezető tagja a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a tagjai pedig a következők: EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft., Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft., SWIETELSKY Magyarország Kft. és a PENTA Általános Építőipari Kft.

A banki ügyfelek már javában érzik a bércsökkenést - több mint félmillió számlatulajdonos él rosszabbul

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.12.01. 07:30

Miközben a KSH hónapról hónapra jelentős átlagbéremelkedésről ad hírt, a banki adatok alapján a lakossági ügyfelek majdnem felének csökkent a jövedelme.
A banki lakossági ügyfelek 43 százalékának csökkent a jövedelme idén március és június vége között; minden nyolcadik ügyfél - vagyis mintegy 360 ezer ember – 30 százalékot is meghaladó veszteséget könyvelhetett el. Utóbbiak kétharmada, mintegy 240 ezer adós – élve a moratórium lehetőségével  jelenleg nem törleszti hitelét. Mindezt a bankszámlákra érkező havi munkabér jóváírások alapján a Magyar Nemzeti Bank összegezte a hétfőn megjelent Pénzügyi stabilitási jelentésében.  Ez a 4,5 millió foglalkoztatott több mint 12 százalékát érintő jelentős jövedelemvesztés azonban egyáltalán nem tükröződik a KSH átlagkereseti statisztikáiban. A hétfőn közölt legutóbbi KSH-adat szerint ugyanis szeptemberben bruttó 392 300 forint volt a bruttó átlagbér.  A szeptemberi béradat már elmarad a tavasszal és nyár elején mért 400 ezer forint feletti átlagfizetésektől, tavaly szeptemberhez képest viszont 8,8 százalékos bérnövekedést jelent. Ez ugyanakkor már egy lassuló bérdinamikát jelez, hiszen a nyári hónapokban 9-10 százalék feletti növekedést mért a KSH. A jövedelmek visszaesése a KSH statisztikájában részben azért nem érhető tetten, mert nem a teljes foglalkoztatotti kört vizsgálják, csak az alkalmazásban állók alig több mint 3 milliós táborát. Közülük is csak azokat, akik 5 fősnél nagyobb munkaadónál dolgoztak, és teljes munkaidőben. A részmunkaidősök bérét tehát nem számolják bele az átlagba, pedig ez megmutathatná a járványhelyzet hatását a jövedelmi viszonyokra. Tavasszal ugyanis rengeteg cég úgy igyekezett megtartani dolgozóit, hogy részmunkaidőre sorolta át őket, és így kevesebb bért fizetett nekik. Az MNB kérdőíves felmérése alapján például 180 ezer moratóriumos adós februárban még teljes munkaidőben, júniusban viszont már csak részmunkaidősként dolgozott, vagy elveszítette állását. Sokan még most is így dolgoznak, szeptember első hetében például  több mint 168 ezer dolgozó munkaideje volt rövidebb, mint amiben eredetileg megállapodott munkaadójával.  Ez utóbbi adat a KSH október végén közzétett elemzéséből derül ki. Ennek készítői azt is megjegyezték, hogy ezzel párhuzamosan a kereset is mérséklődött, ám a csökkenés mértékére már nem tértek ki. Az elemzés szerint egyébként június közepén volt az átsorolási csúcs: a 25. héten a munkaadók 261 ezer dolgozó munkaidejét csökkentették. Ez azonban a kereseti statisztikában akkor sem tükröződött vissza. Sőt: júniusban 421 700 forintos átlagbért mért a KSH az egészségügyi dolgozóknak kiosztott egyszeri, 500 ezer forintos rendkívüli juttatás miatt.  Az április végén elindított Kurzarbeit magyarosított változatában ugyan a cégek kérhettek pótlást a részmunkaidősök béréhez, ám az állam csak a kiesett munkaidőre járó bér 70 százalékát pótolta ki. Ráadásul úgy, hogy a kereset felső plafonja a minimálbér duplája lehetett. Hiába keresett tehát egy dolgozó ennél többet, és csökkent így a fizetése a részmunkaidő miatt nagyobb mértékben, akkor is legfeljebb 112 ezer forintos kompenzációra volt jogosult. A támogatás ráadásul csak az alapbér-kiesést pótolta valamelyest, a dolgozók bérének jelentős hányadát kitevő túlóradíjak, műszakpótlékok elvesztését nem. Számos érintett cég ráadásul inkább nem kért bértámogatást. A 4 hónapig tartó Kurzarbeit programban mindössze 205 ezer dolgozó vett részt, ami majdnem 60 ezerrel kevesebb, mint ahány munkavállalót csupán csak a júniusi csúcshéten részmunkaidőbe soroltak. A támogatás ugyanis nem járt automatikusan, az igénylés túl bürokratikus volt, ráadásul az egész program 1,5 hónapos késéssel indult. Bár a veszélyhelyzetet március 11-én hirdették ki, és ekkortól zártak be sorra az üzletek, szállodák, vendéglátóhelyek, a bértámogatásra csak április végétől lehetett pályázni. A KSH tanulmánya ezt az időszakot jótékony homályban hagyta, ám kérdésünkre közölték: március 11. és április vége között 132 700 dolgozó munkaidejét csökkentették. Vagyis ezen munkavállalók akkor semmilyen állami segítséget nem kaptak a kiesett jövedelmük kipótlásához.       

Átlag alatti bérekhez kértek támogatást

A rövidített munkaidős bértámogatási programot a nyár végén lezárta a kormány, mondván: nincs rá igény. Azóta sem indították el újra, hiába kérik ezt a munkaadói és a munkavállalói szervezetek hónapok óta, és hiába javasolta ezt a jegybank is. A kormánytól az újabb korlátozások bevezetésével egyidejűleg mindössze egy ágazati bértámogatás elindítására futotta. Az 50 százalékos bérkiegészítést azonban csak a cégek egy szűken behatárolt köre – elsősorban a vendéglátás, sport, előadóművészet területén tevékenykedők – igényelheti. A támogatás csak egy hónapra és csak utólag jár, feltétele a bérek teljes kifizetése. Bodó Sándor, az innovációs tárca foglalkoztatáspolitikai államtitkára szerint eddig több mint 10 ezer munkavállaló után kértek ilyen támogatást a munkáltatók. Közölte azt is: az ágazati bértámogatás legfeljebb a minimálbér másfélszerese, azaz dolgozónként bruttó 241 500 forint lehet. A juttatás tehát csak bruttó 483 ezer forintos fizetésig pótolja ki a bér felét. A munkáltatók eddig dolgozónként átlagosan 106 ezer forintot igényeltek, vagyis átlagosan 212 ezres bérek kifizetéséhez kértek segítséget. A kérelmek 28 százalékát Budapesten nyújtották be, az érintett munkavállalók több mint fele a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban dolgozik.