Előfizetés

35 milliárddal többet kapnak Mészárosék a szennyvízmunkákért

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.01. 11:08
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A négy éve elnyert 70 milliárdos állami tendert most ötvenszázalékkal tolták meg, pótmunkákra hivatkozva.
Az egyes projektek kapcsán felmerült pótmunkák miatt szükséges az emelés – ismertette a Napi.hu az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. indoklását a Mészáros Lőrinc cége által vezetett konzorcium kivitelezésében készülő  hazai szennyvízberuházások 70 milliárd forintos keretösszegének 105 milliárdra való megemeléséről. A nyílt tender módosítását az ajánlatkérő állami cég tette közzé az uniós közbeszerzési közlönyben.    Az eredeti felhívás az uniós Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEOP) keretében, Észak-Magyarországon megvalósuló víz- és szennyvíz beruházások kivitelezésére szólt. Ezt nyerte meg 2016 szeptemberében az M-E 2020 Konzorcium, amelynek vezető tagja a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a tagjai pedig a következők: EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft., Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft., SWIETELSKY Magyarország Kft. és a PENTA Általános Építőipari Kft.

A banki ügyfelek már javában érzik a bércsökkenést - több mint félmillió számlatulajdonos él rosszabbul

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.12.01. 07:30

Miközben a KSH hónapról hónapra jelentős átlagbéremelkedésről ad hírt, a banki adatok alapján a lakossági ügyfelek majdnem felének csökkent a jövedelme.
A banki lakossági ügyfelek 43 százalékának csökkent a jövedelme idén március és június vége között; minden nyolcadik ügyfél - vagyis mintegy 360 ezer ember – 30 százalékot is meghaladó veszteséget könyvelhetett el. Utóbbiak kétharmada, mintegy 240 ezer adós – élve a moratórium lehetőségével  jelenleg nem törleszti hitelét. Mindezt a bankszámlákra érkező havi munkabér jóváírások alapján a Magyar Nemzeti Bank összegezte a hétfőn megjelent Pénzügyi stabilitási jelentésében.  Ez a 4,5 millió foglalkoztatott több mint 12 százalékát érintő jelentős jövedelemvesztés azonban egyáltalán nem tükröződik a KSH átlagkereseti statisztikáiban. A hétfőn közölt legutóbbi KSH-adat szerint ugyanis szeptemberben bruttó 392 300 forint volt a bruttó átlagbér.  A szeptemberi béradat már elmarad a tavasszal és nyár elején mért 400 ezer forint feletti átlagfizetésektől, tavaly szeptemberhez képest viszont 8,8 százalékos bérnövekedést jelent. Ez ugyanakkor már egy lassuló bérdinamikát jelez, hiszen a nyári hónapokban 9-10 százalék feletti növekedést mért a KSH. A jövedelmek visszaesése a KSH statisztikájában részben azért nem érhető tetten, mert nem a teljes foglalkoztatotti kört vizsgálják, csak az alkalmazásban állók alig több mint 3 milliós táborát. Közülük is csak azokat, akik 5 fősnél nagyobb munkaadónál dolgoztak, és teljes munkaidőben. A részmunkaidősök bérét tehát nem számolják bele az átlagba, pedig ez megmutathatná a járványhelyzet hatását a jövedelmi viszonyokra. Tavasszal ugyanis rengeteg cég úgy igyekezett megtartani dolgozóit, hogy részmunkaidőre sorolta át őket, és így kevesebb bért fizetett nekik. Az MNB kérdőíves felmérése alapján például 180 ezer moratóriumos adós februárban még teljes munkaidőben, júniusban viszont már csak részmunkaidősként dolgozott, vagy elveszítette állását. Sokan még most is így dolgoznak, szeptember első hetében például  több mint 168 ezer dolgozó munkaideje volt rövidebb, mint amiben eredetileg megállapodott munkaadójával.  Ez utóbbi adat a KSH október végén közzétett elemzéséből derül ki. Ennek készítői azt is megjegyezték, hogy ezzel párhuzamosan a kereset is mérséklődött, ám a csökkenés mértékére már nem tértek ki. Az elemzés szerint egyébként június közepén volt az átsorolási csúcs: a 25. héten a munkaadók 261 ezer dolgozó munkaidejét csökkentették. Ez azonban a kereseti statisztikában akkor sem tükröződött vissza. Sőt: júniusban 421 700 forintos átlagbért mért a KSH az egészségügyi dolgozóknak kiosztott egyszeri, 500 ezer forintos rendkívüli juttatás miatt.  Az április végén elindított Kurzarbeit magyarosított változatában ugyan a cégek kérhettek pótlást a részmunkaidősök béréhez, ám az állam csak a kiesett munkaidőre járó bér 70 százalékát pótolta ki. Ráadásul úgy, hogy a kereset felső plafonja a minimálbér duplája lehetett. Hiába keresett tehát egy dolgozó ennél többet, és csökkent így a fizetése a részmunkaidő miatt nagyobb mértékben, akkor is legfeljebb 112 ezer forintos kompenzációra volt jogosult. A támogatás ráadásul csak az alapbér-kiesést pótolta valamelyest, a dolgozók bérének jelentős hányadát kitevő túlóradíjak, műszakpótlékok elvesztését nem. Számos érintett cég ráadásul inkább nem kért bértámogatást. A 4 hónapig tartó Kurzarbeit programban mindössze 205 ezer dolgozó vett részt, ami majdnem 60 ezerrel kevesebb, mint ahány munkavállalót csupán csak a júniusi csúcshéten részmunkaidőbe soroltak. A támogatás ugyanis nem járt automatikusan, az igénylés túl bürokratikus volt, ráadásul az egész program 1,5 hónapos késéssel indult. Bár a veszélyhelyzetet március 11-én hirdették ki, és ekkortól zártak be sorra az üzletek, szállodák, vendéglátóhelyek, a bértámogatásra csak április végétől lehetett pályázni. A KSH tanulmánya ezt az időszakot jótékony homályban hagyta, ám kérdésünkre közölték: március 11. és április vége között 132 700 dolgozó munkaidejét csökkentették. Vagyis ezen munkavállalók akkor semmilyen állami segítséget nem kaptak a kiesett jövedelmük kipótlásához.       

Átlag alatti bérekhez kértek támogatást

A rövidített munkaidős bértámogatási programot a nyár végén lezárta a kormány, mondván: nincs rá igény. Azóta sem indították el újra, hiába kérik ezt a munkaadói és a munkavállalói szervezetek hónapok óta, és hiába javasolta ezt a jegybank is. A kormánytól az újabb korlátozások bevezetésével egyidejűleg mindössze egy ágazati bértámogatás elindítására futotta. Az 50 százalékos bérkiegészítést azonban csak a cégek egy szűken behatárolt köre – elsősorban a vendéglátás, sport, előadóművészet területén tevékenykedők – igényelheti. A támogatás csak egy hónapra és csak utólag jár, feltétele a bérek teljes kifizetése. Bodó Sándor, az innovációs tárca foglalkoztatáspolitikai államtitkára szerint eddig több mint 10 ezer munkavállaló után kértek ilyen támogatást a munkáltatók. Közölte azt is: az ágazati bértámogatás legfeljebb a minimálbér másfélszerese, azaz dolgozónként bruttó 241 500 forint lehet. A juttatás tehát csak bruttó 483 ezer forintos fizetésig pótolja ki a bér felét. A munkáltatók eddig dolgozónként átlagosan 106 ezer forintot igényeltek, vagyis átlagosan 212 ezres bérek kifizetéséhez kértek segítséget. A kérelmek 28 százalékát Budapesten nyújtották be, az érintett munkavállalók több mint fele a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban dolgozik. 

Számonkérik az ajándék pénzt

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2020.12.01. 06:00
Az idejövő cégek mindent megkaptak
Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala
Élen jár a kormány a nemzetközi cégek kiszolgálásában, most mégis a profitjukat kifogásolja.
Nekiment a magyar miniszterelnök a német-magyar kapcsolatok alappillérét jelentő megállapodásnak, miszerint a német vállalatok különösen előnyös gazdasági környezetben, adókedvezményekkel és támogatásokkal megsegítve működhetnek Magyarországon, cserébe a német kormány védőernyőt tart az Orbán-kabinet fölé az európai politika viharaiban. Nehéz másképp értelmezni, hogy Orbán Viktor – a német részről a magyar jogállamiság hiányosságait, illetve az uniós költségvetési és mentőcsomaggal szemben megfogalmazott orbáni vétót érintő német bírálatokra válaszul – úgy fogalmazott: Németország az egységes európai piac legnagyobb haszonélvezője, és csak az uniós piacon elért haszna egy részét juttatja vissza Magyarországnak EU-támogatások formájában. Orbán szerint „Magyarország esetében az Európai Unió gazdagabb államai, élükön Németországgal évente körülbelül 6 milliárd eurót visznek el különböző jogcímeken. Eközben Magyarország az unió költségvetéséből körülbelül évi 4 milliárd eurót kap (…) A helyzet világos: Németországnak nem pénzébe kerül Magyarország uniós tagsága, hanem Németország pénzt keres rajtunk”.
A német kritikákat először a Kelet-Európában érdekelt német nagyvállalatok érdekképviselete, a Keleti Bizottság elnöke fogalmazta meg, arra szólítva fel a magyar kormányt, álljon el a vétótól. Ezt az irányt folytatta Martin Schulz német szociáldemokrata EP-képviselő is a Deutschlandfunk rádiónak adott interjújában: szerinte Magyarország csak az EU pénzére tart igényt, miközben a legalapvetőbb európai jogállami normák betartását is elutasítja. Erre reagált Orbán úgy, hogy ami a pénzügyeket illeti, Németországnak nincs számon kérni valója, mert bőven jól jár a transzferekkel. Ami akár igaz is lehet – a kormányfő azonban hallgat arról, hogy ez pontosan a bevezetőben jelzett, az Orbán-kormánynak a (főként német) multinacionális cégeket kiemelten kedvezményező gazdaságpolitikája miatt lehet így. A G7 gazdasági portál számolta ki két éve: Magyarország az Orbán-kabinet idején kétszer akkora támogatási szintet biztosít a multiknak, mint amennyit az előző, baloldali kormányok alatt kaptak. A gazdasági portál két, egymást követő ciklust összehasonlítva arra jutott, hogy a szocialista kormányok 2007 és 2010 között 130, míg Orbánék 2011-től 2017-ig 255 milliárdot juttattak egyedi kormánydöntéssel a multiknak. A különbséget a létrehozott munkahelyek mennyisége nem magyarázza: Orbánék a kétszer annyi támogatásból alig 18 százalékkal több állás (30 ezer vs. 35 ezer) megteremtését tudták ösztönözni. Az egyedi kormánydöntés a nagyvállalati támogatások egyik fő forrása, de nem az egyetlen. Volumenében még nagyobb a cégeknek biztosított adókedvezmény. Hogy ebből mennyit ad a kormányzat a multiknak, azt az Orbán-kormány sokáig igyekezett titkolni, nem véletlenül. Az adatokat az LMP igyekezett megszerezni, végül hosszú pereskedés után a 2012-2014 közötti adatokat kapták meg: abban az időszakban több mint 80 milliárd forint adókedvezményt biztosított a kormányzat a multiknak, amelynek felét egymagában a német Audi Hungária kapta. A szóban forgó három évben további 140 milliárd forint értékben adott az Orbán-adminisztráció különböző beruházási támogatásokat, az Audinak például négy alkalommal összesen 23 milliárd forint értékben. A már említett G7 egy idei összeállításban azt mutatta meg, hogy a multik – és azon belül a német cégek – a társaságiadó-rendszer (tao) átalakításával is kiemelten jól jártak (a magyar állam pedig rosszul, mellesleg azzal is, hogy a kormány öt év alatt – a G7 a 2013-2017-ea adatokat kapta meg –, 605 milliárd forintnyi tao-t engedett el). Miközben az exportárbevétel, vagyis az összehasonlítható bevételi láb több mint felét a multik adják, a társasági adó kétharmadát a vizsgált időszakban a magyar tulajdonú cégek fizették be, amelyeket a kormány keményebben adóztat a multiknál: árbevétel-arányosan a teljes mértékben hazai cégek 0,8, míg a teljes mértékben külföldi cégek 0,6 százalékot fizettek be. A nagyoknak – elsősorban a multiknak – kedvez, hogy míg 2010-től 2016-ig 19 százalék volt a társasági adó kulcsa (és csak 500 millió forint adóalap alatt lehetett a kedvezményes 10 százalékos kulcsot alkalmazni), 2017-től már egységesen 9 százalék az adókulcs mindenkinek. A cégadó-rendszert tovább torzítják a multikat erősítő kedvezmények: a teljes mértékben magyar tulajdonú cégek az adóalapjuknak a 12 százalékát tudták különböző kedvezmények segítségével „eltüntetni”, míg a teljes egészében külföldi tulajdonú cégeknél 17 százalék volt ez az arány, azaz – a G7 konklúziója szerint – „a vizsgált öt évben a külföldi tulajdonú cégek arányosan közel másfélszer annyi adókedvezményt kaptak, mint a hazaiak”. A gazdasági szakportál elemzése azt is megállapította: a magyar cégeknek azért kell magasabb adót fizetniük, mert a kormány az ő befizetéseikből finanszírozza a multik kedvezményeit. Vagyis amikor Orbán Viktor arról beszél, hogy a német cégek kitalicskázzák innen a profitot, valójában a saját tíz éves gazdaságpolitikáját ostorozza: az Orbán-kormány által összeállított kedvezményrendszer (kiegészítve például a rabszolgatörvény bérleszorító hatásával) teszi lehetővé, hogy a multik sosem látott arányban vihessék haza a Magyarországon termelt profitot.