Előfizetés

Csepeli HÉV: hat hónap ráadás

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.12.03. 06:40

Fotó: MÁV-HÉV ZRT.
Jövő nyárig tolódhat ki a vágányzár az atlétikai stadion csúszása miatt. A világbajnokságra így se lesz meg az új vonal.
Az új atlétikai stadion építési projektjének csúszása miatt várhatóan fél évvel meg kell hosszabbítani a csepeli HÉV-vonalon elrendelt vágányzárat. A vonalat eredetileg a Kvassay híd felújítása miatt zárták le június végén, de december végére visszaadták volna a forgalomnak. A Népszava információi szerint a hosszabbítás nem a hídrekonstrukció elhúzódása miatt vált szükségessé, hanem az atlétikai csarnok közúti kapcsolatának biztosítása végett.
A Kvassay híd az ország egyik legforgalmasabb vasúti hídja, amelyen naponta 260-szor haladnak át H7-es HÉV szerelvények. A Ráckeve-Soroksári Duna-ág felett ívelő átkelőt 1951-ben adták át, tartószerkezetét azóta sem újították fel. A munkát már nem lehetett tovább halogatni.
A rekonstrukció miatt június végén állt le a HÉV-közlekedés, de az eredeti menetrend szerint a vágányzárat csak december végéig kellett volna fenntartani. Ezen idő alatt épült volna meg a HÉV-töltésen átvezetett alagútban futó két út is, amely az új atlétikai stadion és a kapcsolódó létesítmények üzemeltetéséhez szükségesek. Az új – távlatokban ötös metróvá alakuló – HÉV-vonal itt már a föld alatt halad majd. A töltés helyén, a Duna-parton pedig egy sétányt alakítanak majd ki, amely egészen az észak-csepeli szabadidő parkig vezet. Ettől azonban még messze vagyunk, sőt ha nem is ennyire, de a vágányzár feloldásától is.
Az atlétikai stadion beruházás ugyanis időközben a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjától és Fürjes Balázs államtitkártól átkerült a tavaly gründolt Beruházási Ügynökséghez és Mager Andrea nemzeti vagyonkezelésért felelős tárca nélküli miniszterhez. A váltás miatt jelentősen megcsúszott a projekt, így a korábban a Kvassay híd rekonstrukciójával egyidőben tervezett útépítés jövő évre tolódott át, így várhatóan jövő nyárig pótlóbuszok szállítják az utasokat.
Erre utal az atlétikai stadion építésére vonatkozó október végi kormányrendelet is, amely Mager Andrea mellett, felhívja Fürjes Balázst, a nemzetközi sporteseményekért felelős kormánybiztost, valamint Palkovics László innovációs minisztert, hogy a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. útján „gondoskodjanak a HÉV-közlekedés kiváltásáról a vonalon megvalósítandó vasúti műtárgyak építéséhez szükséges időtartamra”. Az ütemterv kidolgozására december végéig biztosított határidőt a kormány. A csúszásról Borbély Lénárd, Csepel kormánypárti polgármestere is csak a Magyar Közlönyből értesült, rögtön írt is egy levelet Mager Andreának tájékoztatást kérve a vágányzár feloldásának új időpontjáról. A kerületi önkormányzat a Népszava kérdésére azt írta: egyelőre nem kaptak választ.
A csepeli vonalon is futó új járművek beszerzésére szeptember végén írta ki a tendert a MÁV-HÉV Zrt. Első körben negyvenkét villamos üzemű, alacsony padlós mo­torvonatot vesznek, de ez a mennyiség opcionálisan további 12 járművel megtoldható. Becslések szerint a beszerzési ár bizonyosan százmilliárd forint felett lesz, vélhetőleg nem is kevéssel. A tender jelenleg az ajánlattételi szakasznál tart, amelyre az M2 és az M4-es metróvonalra szerelvényeket szállító Alstomot, valamint a MÁV budapesti elővárosi vasútvonalaira motorvonatokat gyártó Stadlert hívták meg.
Az infrastruktúra kivitelezői tenderét azonban még jó ideig nem írják ki. Folyik a tervezés, de nagyon sok az egyeztetésre váró részlet. Az új vonal várhatóan teljesen átalakítja Csepel belvárosát: a jelenlegi HÉV-végállomást a meghosszabbított vonal végpontjára az Erdősor utcához vinnék ki, a csepeli kocsiszín területének egy részét visszakaphatja a kerület. Vélhetőleg átszabják a HÉV vonalát jelentő II. Rákóczi Ferenc utcát is. A Vágóhíd átalakítására tizennégyféle verzió készült, a Boráros tér új arculatán három építésziroda dolgozik. Az már bizonyosnak tűnik, hogy a Kálvin téren az ötös metró vonala kerül legalulra és megmenekül a Nemzeti Múzeum kertje is. Korábban ugyanis felmerült, hogy az alatt alakítanák ki a fordítóműtárgyat, ami jelentős mennyiségű fa kivágásával járt volna. Ezt minden érintett megvétózta, mire sikerült egy drágább, de a felszínre kevesebb hatást gyakorló megoldást találni. Mindenesetre még semmi sem dőlt el. Kivéve azt, hogy ebből vajmi kevés valósul meg az atlétikai vb idejére.

Kelet-nyugati versenyfutás a vakcináért

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.12.03. 06:20
Flu vaccination
Fotó: JENS KALAENE / AFP / dpa Picture-Alliance
A pekingi kormány gyorsan szállítana oltóanyagot, zajlanak is az ezzel kapcsolatos tárgyalások, de a korábbi klinikai vizsgálatokról szóló dokumentumok még nem érkeztek meg Magyarországra.
Ugyan az európai gyógyszerügynökség jelezte a honlapján hétfőn, hogy hozzáláttak a Pfizer-BioNTech koronavírus-vakcina dokumentumainak vizsgálatához, az Európai Unióból kilépő briteknek már nem volt okuk erre várni, így önálló döntést hoztak: jóváhagyták az oltás használatát. A szigetországban a lakosság oltása már a jövő héten megkezdődhet. Az európai gyógyszerhatóságnál folyó értékelés várhatóan december 27-ig fejeződik be. Az Európai Bizottság 300 millió adag vakcinát kötött le az Unió országainak. A Pfizer géntechnológiás oltóanyaga, az úgynevezett nukleinsavas (mRNS) eljárásra épül. Ez a COVID-19 genetikai állományának egy részét közvetlenül az emberi sejtbe bejuttató géntechnológia, ennek következményeként a sejtek olyan koronavírus-fehérjéket termelnek, amelyek aktivizálják az immunrendszert.

Ha később az oltott személy érintkezésbe kerül a SARS-CoV-2-vel, az immunrendszere már felismeri a vírust és felkészült a támadásra. Mivel az mRNS vakcinák nem a teljes vírust kódolják, hanem annak csak egyetlen fehérjéjét, sokkal gyorsabban alakul ki a védekező reakció. További sajátosságuk, hogy a hagyományos vakcinákénál erősebb immunválaszt indukálnak. (Ez az a bizonyos vakcina, melyre a németek már november elején elkezdték kiépíteni a hűtési és szállítási infrastruktúrát.)
Kemenesi Gábor közösségi oldalán a hírrel kapcsolatban arról ír, hogy „az AstraZeneca, Pfizer és Moderna 2021-ben 5,3 milliárd adaggal tervez, amely az AstraZeneca vakcina dozírozásától függően 2,6 -3,1 milliárd embernek lenne elég. Ehhez még az oroszok külföldi piacra 500 millió adagot szánnak.” Más elven működnek a keletről érkező kínai, valamint orosz vakcinák. Ez utóbbiak hagyományos elölt vagy élő, de legyengített vírust alkalmaznak, hogy „megtanítsák” az immunrendszert a kórokozót felismerni. Lapunk úgy tudja, a magyar kormány rendelt a kínai és orosz vakcinából is. A pekingi kormány gyorsan szállítana oltóanyagot, zajlanak is az ezzel kapcsolatos tárgyalások, de a korábbi klinikai vizsgálatokról szóló dokumentumok még nem érkeztek meg Magyarországra. Ha ezek is megjönnének, tanúsítva a szer biztonságosságát és hatásosságát, akkor azok alapján lehetne dönteni, elkezdődhet-e hazánkban a klinikai hármas fázisú gyógyszerpróba. Ez lehetne a formája annak, hogy nagyobb tömeget is beoltassanak vele Magyarországon. Az oroszok már küldtek is 10 ampulla oltóanyag mintát a sajátjukból, a magyar külügyminiszter a közelmúltban pedig azt is bejelentette, hogy a dokumentáció is megérkezett. Úgy tudjuk, már egy magyar-szakember küldöttség is elutazott Oroszországba, hogy a helyszínen ellenőrizze a gyártás illetve a klinikai vizsgálatok körülményeit. Érdeklődtünk a hazai gyógyszerhatóságnál, hogy hol tart az orosz illetve a kínai vakcina magyarországi törzskönyvezés előtti felhasználásra szóló engedélyének elbírálása, de lapzártánkig nem kaptunk választ.

Negyvenmillió adag vakcinát rendelt a brit kormány

A brit gyógyszerészeti felügyelet, a Medicines and Healthcare products Regulatory Agency (MHRA) jóváhagyta a Pfizer/BioNTech Covid-19 védőoltását, amely így már a jövő héttől hozzáférhetővé válik. A vakcina, amelyből a brit kormány előzetesen 40 millió adagot rendelt, minden korcsoportban 95 százalékos védettséget nyújt. Hátránya, hogy - logisztikai kihívásokat jelentve - 70 fokos hőmérsékleten kell tárolni és egy hónapon belül minden páciensnek kétszer kell beadni. Az első oltásokat az egészségügyi dolgozók kapják, de prioritást élveznek az idősotthonok gondozói és ápoltjai is, majd várhatóan a különösen veszélyeztetett kategóriába tartozó krónikus betegek, valamint a 80 év felettiek következnek. Közben Boris Johnson előző este eddigi legnagyobb parlamenti lázadását élte túl, amikor 53 tory képviselő szavazott az Anglia 99 százalékát újabb súlyos járványügyi korlátozásokba kényszerítő törvényjavaslat ellen. 80 fős többsége ellenére csak a munkáspárti tartózkodás mentette meg a kormányfőt. A családokat, barátokat elkülönítő, a vendéglátást térdre kényszerítő kormányzati intézkedéseket december 16-án vizsgálják felül. (R. Hahn Veronika London)

Egy biztató karrier vége – Sokféleképpen vélekednek Szájer Józsefről az EP-ben

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.12.03. 06:00

Fotó: ALEXIS HAULOT / EURÓPAI PARLAMENT
Fordulópontot jelentett a politikus pályafutásában a Fidesz tavaly márciusi felfüggesztése a pártcsaládban.
Nem szeretett szerepelni, mégis mindenki ismerte a képviselőtestületben. Egy beszélgetőpartnerünk „szürke eminenciásnak” nevezte, mert nyolc éven át ő volt az Európai Néppárt (EPP) frakciójának jogalkotásért felelős alelnöke. Szájer határozta meg, hogy a politikai csoport egy-egy parlamenti jelentés elfogadásakor milyen álláspontot képviseljen, az ő kezén ment keresztül minden néppárti szavazólista. Ez az egyik legfontosabb politikai funkció a testületben. Fordulópontot jelentett a politikus karrierjében a Fidesz tavaly márciusi felfüggesztése a pártcsaládban. Bár a májusi EP választásokig a helyén maradhatott, Manfred Weber frakcióvezető úgy határozott, hogy a magyar párt képviselői a frissen felállt frakcióban már nem tölthetnek be vezető tisztséget. „Ez a döntés nagyon érzékenyen érintette Szájert, nem tudta megbocsátani, legalábbis erre utalt a viselkedése”, mondta lapunknak egy parlamenti forrás, aki nem ápolt jó kapcsolatot magyar kollégájával. Szerinte Szájer gyanakvó, arrogáns és félelmet keltő volt: „Sokszor az volt az érzésem, hogy mindent megfigyel és feljegyez magában, hogy adott esetben az asztalodra rakja”. A munkáját közelről ismerők szerint a fideszes honatya mindig ügyelt rá, hogy jó kapcsolatokat ápoljon a frakcióvezetéssel és egyes nemzeti delegációkkal, köztük a némettel és a franciával. Kapocs volt Budapest és Brüsszel, a Fidesz és az EPP között. A tapasztalt honatya nem véletlenül volt tagja a magyar „bölcsek tanácsának” is, amelynek az lett volna a feladata, hogy elsimítsa a viszályt a kereszténydemokrata pártcsaláddal. Híresen jó volt a viszonya Joseph Daullal, a Néppárt korábbi frakcióvezetőjével, majd elnökével. Manfred Weber a legutóbbi időkig kikérte a véleményét. Az orbáni politikát keményen bíráló Donald Tuskkal viszont alig volt beszélő viszonyban, nem véletlen, hogy a magyar kormánypárt kiszorítását régóta szorgalmazó politikus most megragadta az alkalmat, hogy a Szájer-üggyel bizonyítsa: „a Fidesz nem illik a pártcsaládba”. Szájer József „nem egy ülésező típus”, fogalmazott egyik beszélgetőpartnerünk. A képviselő a jelenlegi parlamenti ciklusban a korábbiaknál is kevesebb időt töltött az EP brüsszeli székházában. Inkább utazott, pártközi kapcsolatokat ápolt és viszonylag sokat tartózkodott Magyarországon. A frakcióüléseken csak akkor hallatta a hangját, amikor Magyarországról és a jogállamról volt szó, nem igen szólt hozzá más vitatémákhoz.  Sok néppárti képviselőt és a frakcióvezetést is meglepte a Szájer körül kirobbant botrány. De a politikai csoportban a szexparti nem lesz téma: „Az EPP folytatja a munkáját, nem érezzük annak szükségét, hogy erről beszéljünk. Már csak azért sem, mert tiszteletben tartjuk a családját és nem kívánunk emberi méltóságába gázolni. Nagyon sajnálom, hogy ilyen helyzetbe került. Senki sem érdemli meg, hogy elbukjon a szexuális preferenciái miatt” – fejtette ki lapunknak Szájer József egyik parlamenti kollégája.