Zöldzóna;repülőgép;gleccser;Svájc;kényszerleszállás;

- Hamarosan kiolvadhat egy 74 éve gleccserbe zuhant repülőgép

A jégtömegek gyorsabban siklanak a völgy felé, mint eddig hitték.

Egy kutatócsoport számításai szerint már a következő évben felszínre kerülhetnek annak az amerikai katonai repülőgépnek a roncsai, amely 1946-ban zuhant le a svájci Gauli-gleccseren. 

A Dakota C-53 Bécsből Pisába haladt, a rossz látási viszonyok miatt az Alpok fölötti ködben eltévedtek, majd a tomboló hóvihar miatt kényszerleszállást hajtottak végre a több mint 3300 méter magas gleccseren. A gép kettétört, de a rádió épségben maradt, így a csak kisebb sérüléseket szenvedett pilótát és 11 utasát négy nap után egy, az első svájci légimentésnek tartott, bravúros akciónak köszönhetően kimentették. A gép azonban eltűnt. Néhány része 2012-ben kezdett kibukkanni a jég alól.  

A Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) és a Zürichi Egyetem tudósai a svájci katonasággal és a Spiez Laboratórium szakértőivel közösen jégmintákban radioaktív anyagokat keresve megállapították, hogy a roncsok hamarosan felszínre kerülhetnek.

Az Egyesült Államok és Oroszország 50-es és 60-as évekbeli atomfegyvertesztjei radioaktív nyomokat hagytak hátra a gleccserjégben. Ezek a maradványok segítették a tudósokat a jég kormeghatározásában és abban, hogy rekonstruálják a gleccser mozgását. 

Gauli-gleccser

Számítógépes modellek segítségével kiszámították, hol kell a katonáknak a gleccsert megfúrniuk, hogy kinyerjék a hidegháború korából származó jeget. A gleccser összesen 200 pontján csaknem fél tonnányi jeget vizsgáltak meg radioaktív elemek után kutatva.

Guillaume Jouve, az ETH és a Zürichi Egyetem kutatója szerint a radioaktív anyagokkal való szennyezettség két – 1957-es és 1962-es – csúcspontja jól észrevehető. Ezt követően, 1963-ban a szennyeződés hirtelen megszakadt.

Az adatok segítségével a szakértők finomítani tudták a Gauli-gleccser áramlási modelljét. Eszerint a jégtömegek gyorsabban siklanak a völgy felé, mint azt eddig hitték.

A tudósok eredményeikről a The Cryosphere című tudományos folyóiratban számoltak be.

Földi László, az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója szerint aki ismeri a titkosszolgálatok működését, annak világosan kirajzolódik, hogy mi történt.