Nehéz lesz érvényteleníteni a Sargentini-jelentést

Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka megalapozatlannak tartja a magyar kormány keresetét a Sargentini-jelentés érvényességének megsemmisítésére.

A luxemburgi székhelyű bíróság főtanácsnoka szerint nem állja meg a helyét a magyar kormány érvelése, amellyel a parlamenti állásfoglalás megsemmisítését kérte. Ezért Michal Bobek azt javasolja a testületnek, hogy utasítsa el a budapesti keresetet. Véleményét az EU Bíróságának nem kell követnie, de az ítéletek túlnyomó többsége megfelel a főtanácsnoki indítványnak.

“Az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására felszólító javaslatról szóló állásfoglalást” — népszerűbb nevén a Sargentini jelentést — 2018. szeptember 12-ikén fogadta el az Európai Parlament kétharmados többséggel. A határozat alapján még ugyanebben a hónapban elindult az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás a kormányok képviselőiből álló EU Tanácsban, amelynek a vége súlyos szankciók kiszabása lehet, ha a testület megállapítja, hogy fennáll a jogállam súlyos megsértésének veszélye Magyarországon. A folyamat azonban gyakorlatilag egyhelyben topog, mivel a tagállamok egyelőre nem akarják döntésre vinni a dolgot. A miniszterek többször véleményt cseréltek és meghallgatásra is sor került a magyarországi helyzetről, de a szavazásig, amely valószínűleg nem hozna egyértelmű eredményt, nem jutottak el.

Magyarország kezdettől kifogásolta a parlamenti szavazás módját, és az Európai Unió Bíróságán keresett jogorvoslatot. Keresetében azt állítja, hogy a Sargentini-jelentésről szóló szavazás során az Európai Parlament súlyosan megsértette az Európai Unió működéséről szóló szerződés, illetve a saját eljárási szabályzatának irányadó rendelkezéseit. A szavazás során ugyanis az EP tagjai által leadott szavazatokba kizárólag az igen és nem szavazatokat számította bele, a tartózkodókat nem, ami a kormány álláspontja szerint ellenétes az említett előírásokkal.

Az állásfoglalásra 448 képviselő igennel, 197 nemmel szavazott és 48 tartózkodott, ami csaknem 70 százalékos támogatottságot jelentett. Ha a tartózkodásokat is beszámították volna a leadott szavaztok közé, akkor csak 64 százalékos többség lett volna, ami kevesebb, mint a jóváhagyáshoz szükséges kétharmad, azaz a jelentés elbukott volna.

A főtanácsnok szerint az EP eljárási szabályzata világosan fogalmazott, mert egyértelműen kizárta a tartózkodásokat a szavazásból. Az európai parlamenti képviselőket másfél nappal a szavazás előtt megfelelően tájékoztatták arról, hogy a tartózkodásokat nem fogják leadott szavazatokként figyelembe venni, tehát ezekre a szabályokra figyelemmel élhettek a szavazati jogukkal.