Előfizetés

Megjelentek a nyugdíjemelés részletei

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.03. 11:42

Fotó: Népszava
Az emelés mértéke megegyezik a jövőre várt infláció mértékével.
Megjelent szerda este a Magyar Közlönyben a 2021-es nyugdíjemelésről szóló kormányrendelet. Ennek alapján 3 százalékkal emelkedik többek között az öregségi, az özvegyi és a szülői nyugdíj, az árvaellátás és a rokkantsági ellátás. 
2021. januártól már a megemelt összeget kapják a jogosultak.

Az emelés mértéke egyébként megegyezik a jövőre várt infláció mértékével.  A jogszabály szerint a rokkantsági járadék havi összege 2021. január 1-jétől 40 310 forint. A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj pedig 2021. január 1-jétől havi 100 940 forint összeghatárig folyósítható együtt. A 2020. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság alapösszege pedig 107 540 forint. 2021-ben elindul a 13. havi nyugdíj visszaépítése is, több lépésben. Így februárban egy heti plusz nyugdíjat kapnak az érintettek, 2022 februárjában plusz két hetit, 2024 februárjától pedig egy teljes havi plusz nyugdíjat folyósítanak az arra jogosultaknak. (A napi.hu nyomán.) 

Tállai András foggal-körömmel kiáll a baloldali adóemelések ellen

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.03. 11:11

Fotó: Népszava
Az államtitkár az ismét az önkormányzatokat sújtó legfrissebb kormányrendeletet magyarázta meg a kormánysajtóban.
Interjúban magyarázza Tállai András a kormányközeli Magyar Nemzetnek, hogy miért volt szükség a már eleve kivéreztetett önkormányzatoktól elvenni egy újabb bevételi forrást. A Pénzügyminisztérium államtitkára tíz év NER-kormányzást követően baloldali megszorításokat emlegetve arról beszélt, hogy válságos időket élünk, a kilábaláshoz pedig a közterhek csökkentésére van szükség. Kedd este jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, ami szerint az önkormányzatok nem emelhetnek adót 2021-ben, a válság idején adott kedvezményeket egészen jövő év végéig meg kell tartani, és új adót sem vezethetnek be. Tállai András a lapnak kifejtette: a kormány az elmúlt hónapokban több adócsökkentésről is határozott, az állam négyszázmilliárd forint adóról mondott le a vállalkozások és munkavállalók érdekében.
– Ehhez képest egyes helyi önkormányzatok adót akarnak emelni, ami teljességgel érthetetlen

– jegyezte meg a miniszterhelyettes.

Budapestről azt mondta, hogy „a főpolgármester százmilliárdos nagyságrendű állampapíron és több tíz milliárdnyi készpénzen ül, mégis durva adóemelést fontolgat, amit cinikus módon újraindítási adónak keresztelne el”.
– A nehéz helyzetben lévő vállalkozásokon, a munkavállalókon és a nyugdíjasokon nem segítenek a megszorítások, de a politikai hazugságok, a kamuhírek és a kamuvideók sem. Üdvös lenne, ha a baloldal legalább egy időre mellőzné ezeket az eszköztárából

– jelentette ki.

Úgy vélekedett, hogy a baloldal megszorításokra épülő politikája csak súlyosbítja a családok és a vállalkozások helyzetét. 
– Ezzel egyszer már tönkretették az országot, és segítség helyett most is tovább rontanák a magánszemélyek és a vállalkozások helyzetét

– állapította meg.

Hozzátette, hogy a baloldal válságkezelése mindig csak megszorításokból áll, így volt a kormányzásuk alatt, és a jelek szerint most, a koronavírus-járvány idején is ezt az utat választották. Mindezt alá is támasztotta azzal, hogy a Karácsony Gergelyék a Budapesten működő vállalkozások megadóztatását készítik elő, az I. kerület polgármestere a vendéglátóhelyek teraszai után fizetendő közterület-használati díjakat emeli, Erzsébetvárosban az építményadót emelnék meg, Kispest pedig a piaci árusokat sarcolja. Tállai András szerint az emberekkel fizettetné meg a járvány okozta válság kiadásait többek között Miskolc, Ózd, Eger, Gyöngyös, Vác, Baja, Aba és Budakalász „baloldali vezetősége” is.
A politikus leszögezte, hogy „a kormány döntése nyomán a baloldali adóemelésekből biztosan nem lesz semmi”, mindezt pedig a lakosság és a vállalkozások védelmében kellett elrendelniük. Arra már mi emlékeztetünk, hogy a kormány a járvány elleni védekezés címén már így is számos forrást vont el a településektől, Budapestet lényegében a csőd szélére lökte. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének javaslatát az iparűzési adó eltörléséről viszont még a kormány sem támogatja.

359,50 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.03. 08:20
Illusztráció: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon csütörtök reggel: az euróhoz és a svájci frankhoz képest gyengült, míg a dollárral és a japán jennel szemben erősödött a forint.
Az euró 359,50 forinton forgott hét órakor, 34 fillérrel emelkedett az árfolyama a szerda esti 359,16 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 296,98 forintról 296,61 forintra csúszott le, míg a svájci franké 331,34 forintról 331,94 forintra emelkedett.
A jent 2,8391 forinton jegyezték, szemben a szerda esti 2,8430 forinttal.
Az euró 1,2120 dolláron forgott csütörtök reggel, 0,04 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest.
A svájci frankhoz képest viszont 0,03 százalékkal gyengült az euró, 1,0831 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,8939 frankot adtak, 0,03 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest azonban 0,07 százalékkal erősödött a dollár, 104,48 jenen jegyezték csütörtök reggel.