Előfizetés

Szorul a hurok a büdzsét blokkolók körül

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.12.04. 11:45
Coronavirus - Merkel
Fotó: MARKUS SCHREIBER / AFP / Picture-Alliance
A brüsszeli döntéshozók szerint sürgősen és lehetőleg huszonhetes körben kell megegyezni, de készülnek a vészforgatókönyvek.
Szorul a hurok az európai uniós költségvetést és helyreállítási alapot megvétózni szándékozó Magyarország és Lengyelország körül. Az EU intézményeitől érkező jelzések arról árulkodnak, hogy ha minden kötél szakad, a közösség kész lesz a két tagállam kikerülésével létrehozni a járvány utáni segélycsomagot. A napokban egy magasrangú európai bizottsági tisztviselő újságíróknak megerősítette, hogy a testület különböző forgatókönyveket mérlegel arra az esetre, ha a magyarok és a lengyelek végképp elállnának az asztalon fekvő megállapodás jóváhagyásától. A vészhelyzeti elképzelések között szerepel egy olyan jogi, pénzügyi eszköz létrehozása, amelyet 25 tagország hívna életre kötvénykibocsátással, a 27 tagállamra szabott járványügyi alap helyett. Ezzel párhuzamosan elkezdődött a jövő évi ideiglenes büdzsé tervezése is, ha a vétó fenyegetések miatt ebben a hónapban nem sikerülne ráütni a pecsétet a 2021-ben kezdődő hétéves költségvetés keretösszegére sem. Ha Magyarországot kihagynák a járványügyi alapból és jövőre nem indulhatna el a “rendes” közösségi költségvetés sem, akkor a következő 1-2 évben a kincstár több milliárd euró vissza nem térítendő támogatástól esne el. Egyelőre sem a magyar-lengyel páros, sem az EU nem hajlandó engedni. Budapest és Varsó ragaszkodik a költésekhez kapcsolódó jogállami feltételrendszer elhagyásához vagy módosításához, amiről az unió társ-jogalakotói – a kormányok képviselőiből álló EU Tanács és az Európai Parlament – hallani sem akarnak. A duó emiatt blokkolja a politikai szinten már megszületett megállapodást a nagyjából 1100 milliárd eurós hosszútávú költségvetésről és a 750 milliárdos gazdaságélénkítő tervről. A jogállami rendelethez elég a tagországok minősített többségének igen szavazata, a pénzügyi csomaghoz viszont egyhangú egyetértésük kell. A soros német EU elnökség egyszeri döntést akar a pakk mindhárom eleméről. Brüsszelben minden döntéshozó hangsúlyozza, hogy sürgősen és lehetőleg huszonhetes körben kell megegyezni. “Az a szándékunk, hogy minden tagországot a fedélzeten tartsunk. Ha ez lehetetlen, akkor viszont más megoldást kell keresnünk. De mi nem ilyen Európai Uniót akarunk” – fejtegette egy magasrangú EU diplomata. A tisztviselő párhuzamot vont a Brexit és a vétó fenyegetések nyomán előállt válság között, mondván: nem jó, hogy az EU28-akból mára EU27-ek lettek, és még rosszabb lenne, ha a létszám tovább csökkenne. A tárgyalásokon kulcsszerepet játszó Angela Merkel német kancellár a hét elején azt mondta, hogy a patthelyzet feloldása érdekében mindkét oldalon kompromisszumra van szükség. Uniós diplomáciai források lapunknak erről azt mondták, hogy a csomagot semmiképpen sem kívánják kinyitni, abba viszont belemennének, hogy az EU garanciákat adjon Budapestnek például a migrációval kapcsolatos aggodalmai eloszlatására. Hogy Orbán Viktor beérné-e efféle nyilatkozatokkal, kiderül az állam- és kormányfők jövő heti brüsszeli találkozóján, ahol el kell dőlnie, hogy a közösség összefog-e, vagy a magyarok és a lengyelek nélkül próbálja kezelni a válságot.  

Varga Judit szerint nem gond az álhírterjesztés

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.04. 11:33

Fotó: Varga Judit / Facebook
A Brüsszelt előszeretettel a valóság elferdítésével nyíltan ekéző magyar kormány igazságügyi minisztere orbáni magasságokba emelkedett a közösségi oldalán közétett gondolatmenetével.
"Van annak egy diszkrét bája, amikor a súlyos demokratikus deficittel küzdő brüsszeli intézmények akarják megmondani a tagállamoknak, hogyan építsenek valódi demokráciát" – vetette fel közösségi oldalán Varga Judit. Az igazságügyi miniszter azután érzett kényszert a megszólalásra, hogy az Európai Bizottság csütörtökön bemutatott kettő, Vera Jourova nevéhez fűződő tervet, melyek az álhírterjesztést akadályoznák meg, miközben segítenék Európa médiaszektorát és megvédenék a választásokat a külső behatásoktól. A két tervezet nem burkolt célja az ezeken a területeken külön utakon járó tagállomok féken tartása lenne. Nem csoda, hogy Varga Judit érintve érezte Magyarországot a javaslatok kapcsán. A tárcavezető szerint "Vera Jourova elképzelése az, hogy egy egészséges demokráciákban a brüsszeli központból mondják meg, milyen a tisztességes választás, a tiszta kampány és a kiegyensúlyozott sajtópiac". Erről tanúskodik az általa jegyzett Európai Demokrácia Akcióterv (EDAP) valamint Média és Audiovizuális Akcióterv (MAAP) – írja a miniszter, aki gondolatmenete zárásaként felteszi a kérdést: "vajon melyik biztosnak jut először eszébe, hogy a választási eredményeket is Brüsszelből kellene megküldeni?".
https://www.facebook.com/VargaJuditMinisterofJustice/posts/3930248443660749

Tovább szivatja a fővárost a kormányhivatal, nem tetszik nekik a BKK járatsűrítési terve

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.04. 10:53

Fotó: Béres Márton / Népszava
Nem ez az egyetlen front, ahol a felek küzdenek egymással.
A BKK a kormányhivatal többszöri felszólítása után, negyedik alkalommal sem nyújtott be elfogadható beadványt a járatsűrítésre vonatkozóan, a tervben ugyanis olyan információk szerepelnek, amelyeket a BKK szakmailag nem támasztott alá.

– állítja Budapest Főváros Kormányhivatala. Tájékoztatásuk szerint a társaság által közölt adatokból az tűnik ki, hogy vonalainak mindössze 9 százalékán történt járatsűrítés, és azok mértéke is rendkívül alacsony. "Továbbá az is kiderült a harmadik felszólításra megküldött részletes adatokból, hogy a délelőtti és a délutáni csúcsban végrehajtott járatsűrítések jelentős része nem a legnagyobb kihasználtságú vonalakon valósultak meg, csupán a kevésbé zsúfolt járatokat érinti. A kormányhivatal ismét felszólította a BKK-t, hogy szakmailag támassza alá intézkedéseit, és értékelhető járatsűrítési tervet nyújtson be" - zárul a tájékoztatás.
Amikor Orbán Viktor bejelentette, hogy a tömegközlekedésben sűríteni kell a járatokat és az erre vonatkozó terveket az illetékes kormányhivatalnak kell elfogadni, akkor alighanem már kódolva volt a konfliktus a hivatal és a közlekedési cég között. Persze nem egyedül a járatok sűrűségében mutatkozik meg a főváros és a szervezet közötti feszültség. Mint a Népszava is megírta, új eljárásra kötelezte a kormányhivatalt, amiért nem engedélyezte karácsonyéknak, hogy hajléktalanszálló épüljön a Városháza Gerlóczy utcai szárnyában. Akkor az épület műemlékvédelmi állagának megőrzése volt a hivatalos indok, ami miatt keresztbetettek a főpolgármesteri törekvéseknek.