– Alig vártam, hogy hívhassalak! Beteg a bébiszitter, nem érzi a szagokat, lázas és rosszul van. Tegnap pedig nálunk járt és órákig vigyázott a fiamra, amikor anyámat vittem szívultrahangra. Mi lesz, ha a gyerek is elkapta? – hadarja az asszony és a telefonból is kihallatszik a remegés, ami a vonal innenső végén nagyon is érthető. A kisfiú ikertestvérét másfél éve temették el egy kórházi fertőzés következményeként. Egy ideig úgy tűnt, az anyuka is követi. Már éppen helyrerázódni látszódtak a dolgok, mire jött a járvány. Így jön is a gyors válasz:
– Ne aggódj! Megkérdezem a lányom.
A lányt, az orvosnak tanuló egyetemistát csak telefonon lehet elérni. Szavait alig érteni, mert „önkéntes” medikaként épp egy kertes házba igyekszik bejutni mintát venni a PCR-teszthez, miközben nincs aki rászóljon a telket védő, őrjöngve hangoskodó pomerániai törpespitzre. Napi 12 órás műszakban járja Budapestet és Pest megyét talpig szkafanderben, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy egyen vagy vécére menjen a fertőzés kockázata nélkül. A törpespitz végül megnyugszik, de a választ így is erősen eltorzítja az arcpajzs, meg a telefont borító műanyag tok:
– Ne vigyék a gyereket sehová, ott csak nagyobb az esély, hogy megfertőződnek, csak figyeljék és nem lesz semmi baj, a kicsik szinte kivétel nélkül tünetmentesen vészelik át a fertőzést, ha egyáltalán elkapják.
Meggyőzően mondja. Rutinnal. Az elmúlt napokban hangsúlybillenésig begyakorolta az éhségtől felbőszült nagymamától kezdve a szülei mögé bújó gyereken át a földút végén lakó, szeméttel etetett kályha mellett üldögélő családig.
Magát már kevésbé tudja meggyőzni, amikor esténként végignéz a vizsganaptárán és a beadandó dolgozatok listáján, hallgatva a kollégiumi szobába betévedők egyre sötétebb belső statisztikáját a kirendeltek és az önkéntesek fertőzési arányáról. Azután másnap megint nekiindul, hogy ledolgozza a 12 órás műszakot. Holott még csak félorvos. Az öccse emlegeti így, aki éppen vírusdolgozatra készül. A gimnáziumokat ugyan bezáratta a kormány, de a matematika tanárnő szerint a polinomokról és a nevezetes szorzatokról szóló dolgozatot nem lehet online megírni, még csalnának az ebadta kölkek (mi tagadás, nem teljesen alaptalan a feltételezés), ezért berendelte őket a suliba. Persze védőtávolságot tartva.
Újra csörög a telefon, ezúttal a nagymama diktálja a bevásárlólistát, csípőprotézis műtéte óta nem jár el otthonról, a gyerekei vásárolnak be neki szigorúan követve az általa meghatározott napi akciós termékek kijelölte üzletutat. Elvégre „a járvány kitörése óta úgy elszálltak az árak kislányom, nekem meg kell néznem mit veszek a kisnyugdíjamból”.
A home office megbeszélés csak két óra múlva kezdődik, addig meg is ejtheti a beszerzést. Az üzlet kapujából azonban szépen elküldik, mert most az idősek idősávja van. Telefonüzeneteit görgetve látja, hogy jógaoktatója a bezárt stúdió helyett a panel tizedik emeleti lakásában tart órákat. Ez jó lesz, ráfér egy kis stresszoldás. S ott még lehet parkolni.
A jógaórán a félhold póz alatt a szomszédja is ventillál. A fogadott tanár ugyan házhoz jön a gyerekhez, de suli nélkül azért necces lesz a középiskolai felvételi. A munkahelyére pedig biztosan az ott gyakornoskodó egyetemisták hurcolták be a vírust, a cég fele beteg, az egyik kolléga lélegeztető gépen. Kifelé jövet, a panel aljában azután a szomszédasszony rágyújt egy cigire és hozzáteszi: neki már nagyon elege van ebből az egészből, maszkos kutyasétáltatásból, meg a férjéből, aki otthon a kanapén ülve osztja naphosszat az észt. Akkor inkább bemegy a vírusos kollégák közé.
A cekkerek a szülői ház ajtajánál sorakoznak. Már csak egy kérdés marad: mekkora legyen a pulyka? Mármint karácsonykor. Ha az összes gyerek, unoka, férj, feleség, barátnő és potenciális vőlegény eljön az özvegyen maradt komaasszonnyal együtt, akkor bőven felette járnak a megengedett tíz főnek. De akkor kit húzzanak le a listáról? Odébb van az még, Orbán Viktor majd megmondja hányan ülhetnek az ünnepi asztal körül.
Otthon gyorsan összecsap egy járvány estebédet, lévén mindennap főzni kell, mert most senki nincs befizetve sehová. Közben meg telefonálgat, hogy a munkával is haladjon, a főnök mindjárt bejelentkezik.
Aztán lassan besötétedik. A teraszajtó ablakán át megcsillan egy szempár. A róka tanácstalanul nézeget és egy horgásztáskát rágicsál. A konyhapulton tea gőzölög. Jöhet a járvány következő napja.
