El tudja képzelni, hogy az Európai Parlament és a kormányközi EU Tanács módosítja a jogállami feltételrendszerről született politikai megállapodást a magyar és a lengyel vétó fenyegetés miatt? Egyetértene azzal, ha magyarázó nyilatkozatot vagy valamilyen függeléket csatolnának a szöveghez annak érdekében, hogy pont kerüljön a vitára?
A rendelet módosítását teljességgel elképzelhetetlennek tartom. Az Európai Parlament nem hajlandó megnyitni a jogállami dossziét. Nem fogjuk sem újratárgyalni, sem hatályon kívül helyezni. Az EP elvégezte a dolgát, most a Tanácson a sor. Ami a magyarázó nyilatkozatot illeti: attól függ, hogy mit tartalmaz. Az állam- és kormányfői testület olyan nyilatkozatot fogad el, amilyet csak akar.
Magyarország és Lengyelország szerint a jogszabály sérti a jogbiztonságot, megkerüli az EU Szerződését, homályos kritériumokat tartalmaz és nem biztosít jogorvoslatot a szankció alá vont tagállamoknak. Ön mit válaszol ezekre a kifogásokra?
Álláspontom szerint ennek pont az ellenkezője igaz. A kompromisszum erős jogi alapra támaszkodik, mégpedig az EU Szerződés 322. cikkelyének 1/a bekezdésére, valamint a költségvetési rendeletre. Tehát összhangban van a szerződés betűjével. Szeretném azt is aláhúzni, hogy a jogállami mechanizmus egyetlen tagállam ellen sem irányul, idővel bármelyik ellen indítható eljárás. A célba vett országnak igenis van lehetősége a jogorvoslatra. Biztos vagyok benne, hogy ha megszületik az első döntés, azt meg fogják támadni az Európai Unió Bíróságán. Ez az egyik oka annak, hogy a jogszabályt szilárd jogi talapzatra helyeztük.
Orbán Viktor magyar kormányfő azt állítja, hogy Brüsszelben csak azokat az országokat tekintik jogállamnak, amelyek beengedik a migránsokat. Ön szerint van összefüggés a kettő között?
Egyáltalán nincs. A rendelet a jogállam és az igazságszolgáltatás függetlenségének a garantálásáról szól, említést sem tesz migránsokról.
A döntéshozók folyamatosan egyeztetnek a patthelyzet feloldásáról. Fel-felröppen a hír, hogy az egyik megoldás a miniszteri szinten zajló 7. cikkelyes eljárás lezárása lehet. Mit szólna ehhez a parlament, amely Magyarország esetében ennek a folyamatnak a kezdeményezője volt?
A 7. cikkelyes eljárás egy fontos eszköz az EU kezében, de valójában írott malaszt, minthogy a döntés egyhangúságot igényel. Nem hiszem, hogy az EP üdvözölné a folyamat lezárását.
Hírek keringenek arról is, hogy a két ország garanciákat kérne az Európai Bizottságtól, hogy a jogállami rendelet életbe lépése után ne kezdeményezzen szankciókat velük szemben. Ön szerint ez lehetséges? És hogyan reagálna az EP, amelynek egyébként nincs befolyása az eljárásra?
Készülhet bármilyen nyilatkozat, és tudjuk, hogy az EU képes efféle politikai és jogi akrobata mutatványokra. Nem hiszek az ilyen garanciavállalásban, minthogy az ellentétes az egész rendelet szellemével. A jogszabály lényege, hogy minden országot egyformán kezel. Ezért értelmetlen egy olyan garancia, amely két országra korlátozódik. Az EP-nek nagyon kis szerepe van az eljárásban, ami azt is jelenti, hogy a döntéseket nem politikai alapon fogják meghozni. Az intézkedésekre az Európai Bizottság tesz javaslatot alapos vizsgálat után, majd a Tanács dönt a tagállamok szavazatainak minősített többségével.
Ha önön múlna, hogyan oldaná meg a vétó fenyegetés nyomán előállt helyzetet?
A német EU elnökség és a Tanács előtt mindig ott áll a lehetőség, hogy a jogállami rendeletet elfogadja és megküldje az EP-nek jóváhagyásra. Ezt kéne tenniük, mert lehetetlen elfogadni egyszerre a pénzügyi csomag többi elemével, vagyis a költségvetéssel és a járványügyi alappal együtt.
Az Európai Bizottság szeptemberben értékelte minden tagország jogállami teljesítményét. A jelentésről rendezett miniszteri vitában a magyar kormány képviselője a jogállami normák megsértésével vádolta azokat a tagállamokat, köztük az ön hazáját, Finnországot, amelyek gyakran kritizálják az Orbán-kormány politikáját. Ön is úgy gondolja, hogy Finnországban sérül a jogállam?
Minden tagállamban vannak problémák, másokhoz hasonlóan Finnországban is sok területen van javítanivaló. A lényeg, hogy még az előtt megállítsuk a jogállamot veszélyeztető tendenciákat, hogy túl késő lenne. Ezért van szükség erre az új mechanizmusra.
Az ön pártja egy politikai közösségben van a Fidesszel. Az Európai Néppárt több mint másfél évvel ezelőtt felfüggesztette a Fidesz tagságát, és ennek a lépésnek a finn konzervatív párt volt az egyik kezdeményezője. Nem gondolja, hogy eljött az idő, hogy a Fideszt kizárják a pártcsaládból?
A Fidesz újra és újra bizonyítja, hogy szembenáll azokkal az értékekkel, amelyeket az EPP magáénak vall. Ez most mindenki számára láthatóvá vált, mivel átléptek egy határvonalat, valós és kézzelfogható károkat okozva az európai egységnek egy súlyos válság idején.
