– Tiborcz István apósa egy statáriális rendelettel megtiltja a Tiborcz-adó kivetését – írta Facebook-bejegyzésében Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere. Arra reagált ezzel, hogy megjelent a Magyar Közlönyben az a rendelet, amely megtiltja, hogy az önkormányzatok emeljék a helyi adókat, vagy újakat vezessenek be jövőre, így ezzel a nagy értékű ingatlanok tulajdonosait sújtó Tiborcz-adót is megtorpedózta a kormány. Az általános adóemelési-stop sok önkormányzatot hoz lehetetlen helyzetbe: a járvány miatti durva állami elvonások hatására – a gépjárműadónak például a 40 százalékát kell befizetniük a központi büdzsébe – több helyen is adóemeléssel tervezték betömni a költségvetésükön keletkezett lyukakat.
– Álljon bele kormány és mondja ki, hogy a Tiborcz-adót nem akarja! Az legalább tiszta beszéd lenne. A fővárosi önkormányzatot másként nem is érinti az adóemelési, illetve adókedvezmény-csökkentési tiltás – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes. A fővárosi önkormányzat egyedül az iparűzési adót vetheti ki, ám ennek már korábban elérték a törvényben rögzített 2 százalékos felső határát. Ezt emelte volna meg a főváros fél százalékkal újrakezdési adó néven az öt milliárd feletti árbevételű cégek esetében, de a kormány ettől mereven elzárkózott. Kiss Ambrus szerint a Tiborcz-adó ugyanúgy a társadalmi igazságosságot szolgálta volna, mint az újrakezdési adó. Mert igenis vannak olyan szektorok, például a bankok és a biztosítók, illetve hiper- és szupermarketláncok, amelyeknek nyereséget termelt a járvány.
Az ellenzéki vezetésű Szombathelyen a járvány, illetve a kormányzati elvonások 5,6 milliárd forintos költségvetési mínuszt jelentenek. Ennek enyhítésére tervezték az 1000 négyzetméter feletti építmények adójának megemelését, ami nagyjából 150 nagyvállalkozót érintett volna a vasi megyeszékhelyen.
– Az építményadó újraszabályozása 603 millió forint adótöbbletet jelentett volna 2021-ben. Így viszont súlyos és nehéz év előtt állunk, minden terület jelentős elvonásokkal számolhat – közölte az önkormányzat. A spórolást az önkormányzat magán kezdi, csökkentik a képviselők tiszteletdíját valamint a városi cégek igazgatótanácsi és felügyelőbizottsági tagjainak díjazását 10 százalékkal. Az önkormányzati reprezentációs keret a felére szűkül, az önkormányzati intézményeknek, cégeknek pedig összesen 2 milliárd forinttal kevesebből kell gazdálkodniuk, mint az idén.
Debrecen önkormányzata nem tervezett helyiadó-emelést 2021-ben, ezért semmilyen tekintetben nem érinti a várost hátrányosan ez a szabályozás – közölte Papp László, Debrecen polgármestere. Hozzátette: ők nem az adó mértékének növelésére, hanem az adóbevételek fokozására helyezik a hangsúlyt, ezért fontosak az elmúlt évek gazdaságfejlesztési eredményei. Közel 800 milliárd forint értékű munkahelyteremtő beruházást jelentettek be az elmúlt években, így a város adóbevétele anélkül növekszik, hogy adót kellene emelniük. Szolnokon sem terveztek adókat emelni, sőt – mint Pókász Endre a városháza sajtóreferense lapunknak elmondta – náluk az építményadóból kedvezményre is lehet pályázni. Miskolcon sem tervezett adóemelést az önkormányzat, így ebből adódóan kieső bevétellel sem számolnak. Azt azonban hozzátették: plusz bevételek forrását mindig keresi az önkormányzat, hiszen a költségvetés a megszorítások, elvonások és a járvány elleni védekezés miatt továbbra is szűkös.
A kisebb településeket is érzékenyen érint az adók és adókedvezmények befagyasztása. Balatonföldváron például a kommunális adót építményadó váltotta volna, melytől 40 milliós bevételtöbbletet várt volna az önkormányzat.
