Három hónapos alkudozást követően megtörtént az első előrelépés az úgynevezett afgánközi békefolyamatban: szerdán a kabuli kormány és az iszlamista tálib mozgalom delegációi megállapodtak a Dohában folyó tárgyalások procedurális kereteiről. Mindezt az Egyesült Államok és a tárgyalásoknak otthont adó Katar egyaránt mérföldkőként értékelte, ám valójában a küldöttek egyelőre legfeljebb a rajtvonalig jutottak el, hiszen még a napirendről is meg kell állapodniuk mielőtt rátérnének a fontosabb kérdésekre, úgymint a tűzszünet vagy politikai rendezés ügyére.
Afganisztán világias vezetése és az ország iszlamizációjára törekvő tálibok közötti fundamentális, feloldhatatlannak látszó ellentétek húzódnak, egyedül Donald Trump kormányzatának a törekvései ültették őket a tárgyalóasztalhoz. A távozó amerikai elnök mindenképpen le akarta zárni az Egyesült Államok leghosszabb háborúját, ezért februárban kiegyezett a tálib mozgalommal, mely – egyebek mellett – vállalta a részvételt az afgánközi békefolyamatban, a külföldi katonák kivonulásáért cserébe. Az amerikai csapatok hazaszállítása már tavasszal megkezdődött, a kabuli kormánynak ezért nem igazán volt más választása, mint belemenni a tárgyalásokba. A fennálló ellentétek viszont megakadályozták az előrehaladást, miközben nem csillapodtak, sőt, éppen hogy fokozódnak az harcok a biztonsági erők és az iszlamista fegyveresek között.
A fennálló helyzet komoly dilemma elé állítja a másfél hónap múlva hivatalba lépő Joe Biden megválasztott amerikai elnököt, aki várhatóan már februárban eldönti, hogy az amerikai-tálib megállapodásban foglaltaknak megfelelően levezényli-e májusra a teljes kivonulást vagy ott tartja a katonákat Afganisztánban és esetleg újabb csapatokat küld melléjük. Az egyezmény alapján az utóbbit is meg lehetne indokolni, elvégre az iszlamisták sem tartották magukat a vállalásaikhoz; például nem szakították meg a kapcsolatot az al-Kaida terrorszervezettel. A leendő elnök azonban nem bízhat abban, hogy a katonai erő önmagában megoldást jelentene, hiszen ahogyan azt Mark Milley amerikai vezérkari főnök a Brookings Intézet szerdai rendezvényén diplomatikusan megfogalmazta: két évtized háború alatt az Egyesült Államok „csekély sikert” ért el Afganisztánban. Hiába vesztette életét több mint 2 400 amerikai katona és hiába költött mintegy 1 000 milliárd dollárt Washington a közép-ázsiai ország stabilizációjára, a tálibokat nem sikerült térdre kényszeríteni, sőt, az AP hírügynökség szerint az iszlamista mozgalom most a legerősebb az uralmukat megdöntő 2001-es amerikai invázió óta – befolyásuk az ország csaknem felére terjed ki. Biden számára azonban a diplomáciai út sem kecsegtet sok sikerrel, hiszen egyelőre nem látni, hogy hogyan lehetne a döcögős afgánközi békefolyamatot lendületbe hozni.
