Előfizetés

Lengyelország hajlandó feladni a vétót

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.03. 21:07

Fotó: ZOLTAN FISCHER / AFP
A varsói kormány kész támogatni az uniós pénzek jogállamisági kritériumhoz kötését, ha biztosítékot kap arra, hogy a feltételrendszert csak az uniós pénzekkel összefüggésben alkalmazzák.
Lengyelország készen áll kompromisszumot kötni az uniós kifizetéseket jogállamisági feltételekhez kötő 25 másik tagállammal – jelentette be Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes csütörtök este az Európai Bizottság tisztségviselőivel folytatott tárgyalások után a Reuters jelentése szerint. Mint mondta, hajlandóak feladni az EU következő hét éves költségvetésének és helyreállítási alapjának vétóját, ha az állam- és kormányfők elfogadnak egy jogilag kötelező érvényű értelmező nyilatkozatot a jogállamisági kritériumokról. Ha Gowin a lengyel kormány álláspontját ismertette, akkor ez – brüsszeli megfigyelők szerint – egy észzerű kompromisszum lehet. Jaroslaw Gowin elmondta azt is: olyan deklarációt szeretnének, amely tisztázza, hogy a feltételrendszert csak az uniós pénzek rendeltetésszerű felhasználásával összefüggésben alkalmaznák, és nem fognak azzal nyomást gyakorolni a tagállamokra más kérdésekben. A politikus utalt arra: azt szeretnék elkerülni, hogy például az Európai Bizottság által kritizált és az Európai Unió Bírósága által többször elítélt igazságügyi átalakítás miatt is veszélybe kerüljenek a Lengyelországnak szánt uniós források. Azt viszont úgy tűnik, hajlandóak lennének elfogadni, hogy a rendszerszintű korrupció elleni fellépésre használják a jogállamisági kritériumokat. Csütörtök este megkerestük Havasi Bertalant, Orbán Viktor sajtófőnökét, hogy megtudjuk, a magyar kormány is hajlandó-e hasonló feltételekkel visszavonni a vétót, de egyelőre nem érkezett válasz.

Elsősorban a veszélyeztetett csoportok beoltására koncentrálnának Angliában

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.12.03. 20:06
A britek megváltásként tekintenek a vakcinára
Fotó: OLI SCARFF / AFP
Romániában több száz hatalmas oltóközpontot alakítanak ki.
A koronavírus-betegség okozta halálozások és a kórházi kezelésre szorulók száma is csaknem nullára csökkenthető, ha a lakosság leginkább veszélyeztetett csoportjainak tagjai nagy számban megkapják a koronavírus ellen kifejlesztett oltást – mondta csütörtökön Jonathan Van-Tam angol tisztifőorvos-helyettes. A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság előző nap bejelentette, hogy engedélyezte a Pfizer és a BioNTech vállalatok által az új típusú koronavírus ellen közösen kifejlesztett oltóanyag forgalmazását. A BBC értesülése szerint csütörtökön a Eurostar szuperexpresszen már el is indították Belgiumból Angliába az első adag oltóanyagot, amelyből a brit kormány eddig 40 millió dózist rendelt. A brit kormány tervei szerint az Egyesült Királyságban jövő kedden kezdődik az oltási kampány, és ehhez az első menetben 800 ezer adag vakcina áll majd rendelkezésre.
„Ha az oltóanyag valóban nagyon hatékonynak bizonyul, akkor a Covid-19 betegség okozta halálozások és a kórházi kezelésre szoruló koronavírus-betegek száma elvileg akár 99 százalékkal is csökkenthető”

– vázolta Jonathan Van-Tam professzor.

A Pfizer és a BioNTech koronavírus elleni vakcinája
Fotó: JOEL SAGET / AFP
A brit kormány egyesített oltásügyi bizottsága elsőbbségi listát állított össze arról, hogy az egyes lakossági csoportok milyen sorrendben juthatnak hozzá az új típusú koronavírus elleni oltáshoz:
„a lista élén az idősotthonok lakói és gondozóik állnak. Utánuk a 80 éven felüliek, valamint az egészségügyi ellátás és a gondozói szolgálatok első vonalában dolgozók, majd időrendi sorendben a 75, a 70 és a 65 éven felüliek következnek. A 65 éven felüliekkel egy csoportba tartoznak azok a 16-64 év közöttiek, akiknek olyan krónikus alapbetegségük van, amely növeli a súlyos szövődmények, illetve a halálozás kockázatát koronavírus-fertőzés esetén”.

A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság a napokban az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari csoport és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű koronavírus-oltóanyagának engedélyezési eljárását is megkezdte. Ebből a vakcinából a brit kormány már 100 millió adagot megrendelt, és azt remélik, hogy annak a forgalmazását is engedélyezik még karácsony előtt. 

Riadó a román katonáknak, belügyi erőknek

A bukaresti kormány után csütörtökön a román legfelsőbb védelmi tanács is jóváhagyta a koronavírus elleni oltási stratégiát. Az oltás biztos, hatékony, megfelel a legszigorúbb európai követelményeknek, beadatása pedig önkéntes, és előjegyzésen alapul – közölte Klaus Johannis államfő. Bukarestben a „Romexpo” kiállítási csarnokban alakítottak ki oltási központot, és  ennek mintájára a fővárosban több mint száz, országszerte pedig csaknem nyolcszáz további központot alakítanak ki.
A lakosság tömeges oltása a jövő nyárig is eltarthat. Várhatóan 2021 első napjaiban Románia számára is elérhetővé válik a védőoltások első egy-két típusa, és az első fázisban érkező mintegy egymillió dózis pedig elegendő lesz arra, hogy beoltsák az egészségügyi dolgozókat, a szociális intézmények, öregotthonok személyzetét és az egyéb betegségekben szenvedőket.

Romániában tavasszal mobil kórházakat, most oltóközpontokat építhetnek a katonák
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Románia nemzetbiztonsági kérdésnek tekinti az új típusú koronavírus elleni vakcina beszerzésének, tárolásának és beadásának megszervezését, ezért az oltási kampány előkészítésébe és lebonyolításába a hadsereget és a belügyi szerveket is bevonják. A hadsereg fogja biztosítani a vakcina sajátos körülmények közötti tárolását a központi raktárban és hat regionális raktárban. Ezekből juttatják majd el az oltóanyagot az állandó és a mozgó helyi oltási központokba.

Csekély amerikai siker Afganisztánban, Bidennek nehéz dolga lesz

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.12.03. 18:46

Fotó: KARIM JAAFAR / AFP
Szerdán a kabuli kormány és az iszlamista tálib mozgalom delegációi megállapodtak a Dohában folyó tárgyalások procedurális kereteiről.
Három hónapos alkudozást követően megtörtént az első előrelépés az úgynevezett afgánközi békefolyamatban: szerdán a kabuli kormány és az iszlamista tálib mozgalom delegációi megállapodtak a Dohában folyó tárgyalások procedurális kereteiről. Mindezt az Egyesült Államok és a tárgyalásoknak otthont adó Katar egyaránt mérföldkőként értékelte, ám valójában a küldöttek egyelőre legfeljebb a rajtvonalig jutottak el, hiszen még a napirendről is meg kell állapodniuk mielőtt rátérnének a fontosabb kérdésekre, úgymint a tűzszünet vagy politikai rendezés ügyére. Afganisztán világias vezetése és az ország iszlamizációjára törekvő tálibok közötti fundamentális, feloldhatatlannak látszó ellentétek húzódnak, egyedül Donald Trump kormányzatának a törekvései ültették őket a tárgyalóasztalhoz. A távozó amerikai elnök mindenképpen le akarta zárni az Egyesült Államok leghosszabb háborúját, ezért februárban kiegyezett a tálib mozgalommal, mely – egyebek mellett – vállalta a részvételt az afgánközi békefolyamatban, a külföldi katonák kivonulásáért cserébe. Az amerikai csapatok hazaszállítása már tavasszal megkezdődött, a kabuli kormánynak ezért nem igazán volt más választása, mint belemenni a tárgyalásokba. A fennálló ellentétek viszont megakadályozták az előrehaladást, miközben nem csillapodtak, sőt, éppen hogy fokozódnak az harcok a biztonsági erők és az iszlamista fegyveresek között. A fennálló helyzet komoly dilemma elé állítja a másfél hónap múlva hivatalba lépő Joe Biden megválasztott amerikai elnököt, aki várhatóan már februárban eldönti, hogy az amerikai-tálib megállapodásban foglaltaknak megfelelően levezényli-e májusra a teljes kivonulást vagy ott tartja a katonákat Afganisztánban és esetleg újabb csapatokat küld melléjük. Az egyezmény alapján az utóbbit is meg lehetne indokolni, elvégre az iszlamisták sem tartották magukat a vállalásaikhoz; például nem szakították meg a kapcsolatot az al-Kaida terrorszervezettel. A leendő elnök azonban nem bízhat abban, hogy a katonai erő önmagában megoldást jelentene, hiszen ahogyan azt Mark Milley amerikai vezérkari főnök a Brookings Intézet szerdai rendezvényén diplomatikusan megfogalmazta: két évtized háború alatt az Egyesült Államok „csekély sikert” ért el Afganisztánban. Hiába vesztette életét több mint 2 400 amerikai katona és hiába költött mintegy 1 000 milliárd dollárt Washington a közép-ázsiai ország stabilizációjára, a tálibokat nem sikerült térdre kényszeríteni, sőt, az AP hírügynökség szerint az iszlamista mozgalom most a legerősebb az uralmukat megdöntő 2001-es amerikai invázió óta – befolyásuk az ország csaknem felére terjed ki. Biden számára azonban a diplomáciai út sem kecsegtet sok sikerrel, hiszen egyelőre nem látni, hogy hogyan lehetne a döcögős afgánközi békefolyamatot lendületbe hozni.