Előfizetés

Magyar vétó: több ezer milliárd forint lehet a tét

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.12.05. 07:00

Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala
A magyar miniszterelnök szerint kormánya azért sem akar a közös uniós hitelfelvételben részt venni, mert ha valamelyik ország csődbe menne, akkor a rá eső tartozást a többieknek kell kifizetnie. Ez az érvelés több ponton sántít.
Szélsőséges estben akár 56 milliárd eurót, azaz mai árakon mintegy húszezer milliárd forintot veszíthet Magyarország a következő hét évben a magyar kormány vétójával, illetve legrosszabb esetben az EU-ból való kilépéssel. Ugyanis a következő EU-s költségvetési ciklusban a uniós büdzséből és a Next Generation helyreállítási alapból összesen ennyi támogatásra számíthatnánk. Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli rádiónyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy szerinte az a kompromisszumos javaslat, amit a lengyel miniszterelnök-helyettes, Jaroslaw Gowin csütörtökön bedobott, „nem fog menni”. Azaz, ha Varsó mégiscsak megváltoztatja álláspontját, Magyarország egyedül fog vétózni. Sőt a magyar kormányfő a brexit „előnyeit” ecsetelve – hogy a britek hamarabb kapnak vakcinát, mint az EU államai – utalt arra is, hogy nem feltétlenül olyan rossz opció a kilépés, mint amilyennek az Unióban lefestik.  Idén a magyar GDP, a bruttó hazai jövedelem 46-47 ezer milliárd forint lehet, vagyis most az éves GDP mintegy 42 százalékáról folyik a vita. Ebből az 56 milliárd eurós csomagból a hétéves költségvetésből érkező támogatások értéke 38 milliárd euró, míg a mintacsomagból további 19 milliárd euró érkezne. Orbán a tegnapi interjújában utalt arra, hogy „Magyarország szíve szerint nem venne fel közös hitelt” – mondván a magyar kormány maga is tud felvenni kölcsönt a piacokról. A magyar miniszterelnök szerint kormánya azért sem akar a közös uniós hitelfelvételben részt venni, mert ha valamelyik ország csődbe menne, akkor a rá eső tartozást a többieknek kell kifizetnie. Ez az érvelés több ponton sántít: egyrészt az uniós mentőcsomag bő fele lenne hitel vagyis visszafizetendő támogatás. Ez Magyarország esetében folyó áron 11,3 milliárd euró, e mellé még 8,2 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás is járna a helyreállítási alapból. A másik érve a kormányfőnék, hogy a magyar kormány egyedül is képes az adósságot jól kezelni – hisz az Államadósság Kezelő Központot keresztül napi rendszerességgel bocsát ki a forintkötvényeket, sőt az elmúlt hetekben több milliárd euró értékű devizakötvényt is kibocsátott. Ugyanakkor míg a magyar kormány futamidőtől függően évi 0,5- 1,5 százalékon képes jelenleg euróhitelt felvenni, az Európai Unió gyakorlatilag nulla százalékon – szélsőséges esetben 0,5 százalékos éves kamatozással – jut hitelhez. S akkor még nem említettük a Paks-2 építésére kapott orosz hitelt, aminek kamatozása évi 4,5-4,9 százalék – amit a kabinet a megállapodás megkötésekor az akkor elérhető legjobb hitelnek titulált.  A magyar kormány a magasabb kamatokon évi néhány milliárd forintot bukna, ám egy 30 harminc éves futamidő esetén a többletköltség már százmilliárdokban mérhető. De a vétóval a gazdasági és politikai veszteség ennek az összegnek a többszöröse lenne. 

Koalíciós válság a vétó miatt: puhulhat a lengyel ellenállás

Halmai Katalin (Brüsszel) Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.12.04. 19:25

Fotó: Artur Widak / AFP / NurPhoto
Továbbra sem enged az EU-nak Varsó, igaz, erre rámehet a kormánykoalíció. Az esetleges új felállás felpuhíthatja a lengyel ellenállást, Orbán Viktor pedig magára maradhat.
Nem változott Lengyelország véleménye, továbbra sem fogadják el, hogy az EU költségvetését összekössék a jogállamisággal – idézte péntek délután Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőt a Reuterst. Megszólalt Pawel Jablonski külügyminiszter-helyettes is, aki szerint a csütörtöki bejelentést félreértették.  Ezek szerint amit Jaroslaw Gowin kormányfő-helyettes az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásai után tegnapelőtt közölt a sajtóval – azaz, hogy az EU egy olyan, jogi garanciákat tartalmazó nyilatkozattal oldhatná fel a patthelyzetet, amely biztosítaná a két országot, hogy az unió nem fogja felhasználni a jogállami szabályokat politikai nyomásgyakorlásra – nem a lengyel kabinet hivatalos álláspontja. Pedig Gowin azt közölte, hajlandóak feladni a vétót, ha az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendeletről kiad egy jogilag kötelező érvényű értelmező anyagot az Európai Bizottság és azt az állam- és kormányfők is támogatják a jövő heti EU-csúcson. Ezzel nem ért egyet a legnagyobb kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS), ugyanakkor Gowin nyilatkozata felfedte: a vétó komoly belpolitikai válságot okoz.  A Gazeta Wyborcza napilap szerint a kormány kedden vitázott a kérdésről: itt Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, a Szolidáris Lengyelország nevű kis radikális párt vezetője azzal érvelt, hogy a jogállamisági mechanizmus arra lesz jó, hogy Lengyelországra rákényszerítsék a melegházasságot. Azzal is érvelt, hogy a piacról jobb feltételekkel lehet hitelhez jutni, mint az uniós alapból, illetve szerinte Lengyelország és Magyarország felállíthat magának egy saját alapot, bár arra nem adott választ, ezt miből finanszíroznák. A legkisebb lengyel kormánykoalíciós párt elnöke, Gowin viszont úgy vélte, a vétó öngyilkos stratégia. Jarosław Kaczyński, a PiS elnöke, miniszterelnök-helyettes – a lengyel politikai legbefolyásosabb személyisége – szintén a vétó pártján áll. Morawiecki miniszterelnök ugyan nem, de a politikus két tűz közé került. Gowin ezt követően média-offenzívát indított, ennek volt része a csütörtöki nyilatkozat.  Kaczynskinek komoly dilemmát okoz, hogy az abortusz-döntés, a COVID második hullámának kezelése, illetve a recesszió miatt a kormány támogatottsága mélyponton van, az előrehozott választás a PiS-nek most nem lenne jó, viszont akármelyik partner lép is ki a koalícióból a vétó-vita miatt, akár Ziobro, akár Gowin, a kormánytöbbség megszűnik. Ennek ellenére több minden is arra utal, hogy a lengyelek a kompromisszum felé mozdulnak el, amit az is jelez, hogy a PiS az ellenzéki Parasztpárttal kezdett tárgyalásokat a kormány támogatásáról a vétó esetleges feladása után.  Közben Orbán Viktor a péntek reggeli rádiónyilatkozatában azt hangsúlyozta, a Gowin-féle javaslat nem működőképes, ő továbbra is a vétó híve. Majd ismét szóba hozta kedvenc témáját: a jogállami rendelettel arra akarják majd rákényszeríteni Magyarországot, hogy migránsokat fogadjon be. Ennek ugyan semmi köze a valósághoz, de kijelölheti a szabadulás útvonalát az Orbán és Morawiecki által teremtett patthelyzetből. Ha az Európai Unió jogilag kötelező erejű nyilatkozatban garantálná, hogy egyik országra sem tukmál migránsokat, akkor a duó esetleg meggondolná a pénzügyi csomag jóváhagyását. EU-s diplomáciai források a napokban hasonló kompromisszumot emlegettek megoldási lehetőségként. Kérdés azonban, hogy az EU nyújthat-e ilyen biztosítékokat, adhat-e felmentést a két országnak a közös migrációs politika végrehajtása alól. Amelyről egyébként még nincs megállapodás, a jogszabályokról épphogy elkezdődött a párbeszéd. És lenne ehhez egy-két szava az Európai Parlamentnek is, amely szintén döntési helyzetben van. 

Finn néppárti EP-képviselő: A Fidesz súlyos károkat okoz az európai egységnek

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.12.04. 07:30

Fotó: European Union
A jogállamot az uniós kifizetésekkel összekötő rendelet módosítása teljességgel lehetetlen, válaszolta lapunknak Petri Sarvamaa finn néppárti EP-képviselő, a jogszabály parlamenti előadója.
El tudja képzelni, hogy az Európai Parlament és a kormányközi EU Tanács módosítja a jogállami feltételrendszerről született politikai megállapodást a magyar és a lengyel vétó fenyegetés miatt? Egyetértene azzal, ha magyarázó nyilatkozatot vagy valamilyen függeléket csatolnának a szöveghez annak érdekében, hogy pont kerüljön a vitára? A rendelet módosítását teljességgel elképzelhetetlennek tartom. Az Európai Parlament nem hajlandó megnyitni a jogállami dossziét. Nem fogjuk sem újratárgyalni, sem hatályon kívül helyezni. Az EP elvégezte a dolgát, most a Tanácson a sor. Ami a magyarázó nyilatkozatot illeti: attól függ, hogy mit tartalmaz. Az állam- és kormányfői testület olyan nyilatkozatot fogad el, amilyet csak akar.  Magyarország és Lengyelország szerint a jogszabály sérti a jogbiztonságot, megkerüli az EU Szerződését, homályos kritériumokat tartalmaz és nem biztosít jogorvoslatot a szankció alá vont tagállamoknak. Ön mit válaszol ezekre a kifogásokra? Álláspontom szerint ennek pont az ellenkezője igaz. A kompromisszum erős jogi alapra támaszkodik, mégpedig az EU Szerződés 322. cikkelyének 1/a bekezdésére, valamint a költségvetési rendeletre. Tehát összhangban van a szerződés betűjével. Szeretném azt is aláhúzni, hogy a jogállami mechanizmus egyetlen tagállam ellen sem irányul, idővel bármelyik ellen indítható eljárás. A célba vett országnak igenis van lehetősége a jogorvoslatra. Biztos vagyok benne, hogy ha megszületik az első döntés, azt meg fogják támadni az Európai Unió Bíróságán. Ez az egyik oka annak, hogy a jogszabályt szilárd jogi talapzatra helyeztük. Orbán Viktor magyar kormányfő azt állítja, hogy Brüsszelben csak azokat az országokat tekintik jogállamnak, amelyek beengedik a migránsokat. Ön szerint van összefüggés a kettő között?  Egyáltalán nincs. A rendelet a jogállam és az igazságszolgáltatás függetlenségének a garantálásáról szól, említést sem tesz migránsokról. A döntéshozók folyamatosan egyeztetnek a patthelyzet feloldásáról. Fel-felröppen a hír, hogy az egyik megoldás a miniszteri szinten zajló 7. cikkelyes eljárás lezárása lehet. Mit szólna ehhez a parlament, amely Magyarország esetében ennek a folyamatnak a kezdeményezője volt? A 7. cikkelyes eljárás egy fontos eszköz az EU kezében, de valójában írott malaszt, minthogy a döntés egyhangúságot igényel. Nem hiszem, hogy az EP üdvözölné a folyamat lezárását. Hírek keringenek arról is, hogy a két ország garanciákat kérne az Európai Bizottságtól, hogy a jogállami rendelet életbe lépése után ne kezdeményezzen szankciókat velük szemben. Ön szerint ez lehetséges? És hogyan reagálna az EP, amelynek egyébként nincs befolyása az eljárásra? Készülhet bármilyen nyilatkozat, és tudjuk, hogy az EU képes efféle politikai és jogi akrobata mutatványokra. Nem hiszek az ilyen garanciavállalásban, minthogy az ellentétes az egész rendelet szellemével. A jogszabály lényege, hogy minden országot egyformán kezel. Ezért értelmetlen egy olyan garancia, amely két országra korlátozódik. Az EP-nek nagyon kis szerepe van az eljárásban, ami azt is jelenti, hogy a döntéseket nem politikai alapon fogják meghozni. Az intézkedésekre az Európai Bizottság tesz javaslatot alapos vizsgálat után, majd a Tanács dönt a tagállamok szavazatainak minősített többségével.  Ha önön múlna, hogyan oldaná meg a vétó fenyegetés nyomán előállt helyzetet? A német EU elnökség és a Tanács előtt mindig ott áll a lehetőség, hogy a jogállami rendeletet elfogadja és megküldje az EP-nek jóváhagyásra. Ezt kéne tenniük, mert lehetetlen elfogadni egyszerre a pénzügyi csomag többi elemével, vagyis a költségvetéssel és a járványügyi alappal együtt. Az Európai Bizottság szeptemberben értékelte minden tagország jogállami teljesítményét. A jelentésről rendezett miniszteri vitában a magyar kormány képviselője a jogállami normák megsértésével vádolta azokat a tagállamokat, köztük az ön hazáját, Finnországot, amelyek gyakran kritizálják az Orbán-kormány politikáját. Ön is úgy gondolja, hogy Finnországban sérül a jogállam? Minden tagállamban vannak problémák, másokhoz hasonlóan Finnországban is sok területen van javítanivaló. A lényeg, hogy még az előtt megállítsuk a jogállamot veszélyeztető tendenciákat, hogy túl késő lenne. Ezért van szükség erre az új mechanizmusra. Az ön pártja egy politikai közösségben van a Fidesszel. Az Európai Néppárt több mint másfél évvel ezelőtt felfüggesztette a Fidesz tagságát, és ennek a lépésnek a finn konzervatív párt volt az egyik kezdeményezője. Nem gondolja, hogy eljött az idő, hogy a Fideszt kizárják a pártcsaládból? A Fidesz újra és újra bizonyítja, hogy szembenáll azokkal az értékekkel, amelyeket az EPP magáénak vall. Ez most mindenki számára láthatóvá vált, mivel átléptek egy határvonalat, valós és kézzelfogható károkat okozva az európai egységnek egy súlyos válság idején.