A több száz milliárdos büdzsét érintő, januárban hatályba lépő átszervezésről szóló kormányrendelet a keddi Magyar Közlönyben jelent meg.
Egy névtelenséget kérő kormányzati forrás szerint az Európai Bizottság határozott kérése volt, hogy a kabinet hatalmi centruma vigye az ügyeket, mert az EB direktben akart tárgyalni a miniszterelnöki apparátussal. Ezt a kérést a magyar kormány zokszó nélkül teljesítette. „Mivel ez egy szakminisztérium, a Miniszterelnökség pedig egy csúcsminisztérium, hasznosabb, ha ott vannak az uniós források, mert hatékonyabbá teszi az egyeztetést a különböző szakterületek között” – beszélt az átszervezésről egy magas rangú ITM-s forrás. A kancellária vezetője, Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta, Palkovics László kereste meg még szeptemberben, hogy az EU-s portfólió a Miniszterelnökségen lenne a legjobb helyen, hiszen a Modern Városok Program, és a regionális fejlesztés is ott van.
Ugyanakkor 2010 óta ez már a sokadik átszervezés. A hivatalos indok mindig a hatékonyság volt, de ha megnézzük, hogy 2010 óta kik felügyelték a stratégiai fontosságú területet, akkor világossá válik, hogy más szempontok is szerepet játszhattak a miniszterelnök döntéseiben. A választási győzelem éppen az akkori hét éves uniós költségvetési ciklus félidejében érte a Fideszt, ezért nem nyúltak a Gyurcsány-Bajnai kormányoktól megörökölt, az uniós forrásokat kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ). Ugyanakkor a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá került az NFÜ, ami akkoriban a gazdasági hátországot irányító Simicska Lajos felségterülete volt.
A költségvetési ciklus lezárásakor 2013-ban az uniós pénze fölötti diszponálás joga Lázár Jánoshoz, azaz a Miniszterelnökséghez került, később meg is szüntették az NFÜ-t. Lázár ekkoriban vált a Fidesz egyik legbefolyásosabb politikusává, a 2014-es választásokat követően valóságos vízfejjé vált a tárcája számos területet elvonva más minisztériumoktól. A politikus – máig tisztázatlan okok miatt – 2018-ra elveszítette a kormányfő bizalmát, viszont elkezdődött a korábbi Emmi-államtitkár, Palkovics László felemelkedése: többek között megkapta az uniós pénzek felügyeleti jogát. Az ITM az utóbbi időben valódi csúcstárcává nőtte ki magát, mint az év elején megírtuk, ez a tárca költségvetésén is világosan látszik: idén 2077 milliárd folyik át az minisztériumon. Ebben az uniós pénzek nincsenek benne, azok önálló soron szerepelnek.
