Bár Orbán Viktor a pénteki rádióinterjúban megismételte, hogy vétózni fog, ha nem választják el egymástól a jogállamiságot, illetve az uniós pénzügyi támogatásokat, Brüsszel azon dolgozik, hogy nélküle találjon kiutat a helyzetből. A Bizottság egyértelművé tette, hogy szükség esetén a 25-ök Magyarország és Lengyelország mellőzésével indítják be a 750 milliárdos segélycsomagot. Akkor pedig Budapest és Varsó egy fityinget sem látna az alapból. Pedig abból 6, illetve 23 milliárdot irányoztak elő számukra.
Sőt, a hetilap úgy tudja, hogy előkészületben van egy még keményebb intézkedés arra az esetre, ha a duó miatt januártól nem lesz érvényes költségvetés. Akkor szükséggazdálkodás lép érvénybe és von der Leyen bizalmasan már jelezte, hogy ez esetben visszatarthatják a magyar és lengyel kormánynak járó felzárkóztatási támogatás 50-75 százalékát. Nem véletlen, hogy a lengyel miniszterelnök-helyettes már megpendítette a kompromisszum lehetőségét, bár az általa felvetett megoldás sokat nem érne, ha mondjuk, az Európai Bíróság elé kerül a vita. És ezt Magyarország is pontosan tudja, amint azt Orbán tegnap közölte.
Áthidaló megoldás haladóknak – írja a vezető német lap arról, hogy az EU akkor is tető alá akarja hozni a járvány miatt elhatározott gazdasági szükségtervet, ha Magyarország és Lengyelország a jövő heti csúcson sem tágít a vétótól. Ez esetben a 25-ök kormányai adnának garanciát a Bizottság által felveendő hitelhez, a blokkolók pedig hoppon maradnának, mert nem lenne szükség a beleegyezésükre. Azt pedig megéreznék mind a polgáraik, mind a cégeik.
De Brüsszel ezt csupán átmeneti lépésnek szánja, amíg nem jön meg Budapest és Varsó esze és nem kezdheti meg működését az eredetileg elhatározott alap. Hogy meddig tart ez az állapot, azt feltehetőleg csak Orbán Viktor tudja. Lengyel kollégájától eltérően neki nem kell koalíciós vitától tartania. Az EU-ban úgy gondolják, hogy Merkelen múlik, rá tudja-e venni álláspontjuk feladására a magyar és a lengyel miniszterelnököt. Ez azonban már csak azért is nehéz, mert az Európai Parlament nem kívánja újra kezdeni a tárgyalásokat a jogállami egyezségről.
Ugyanakkor egyelőre nem világos, hogy eljutnak-e a dolgok az összecsapásig az állam- és kormányfők találkozóján. Egyes vélemények szerint lehetséges, hogy Orbán és Morawiecki már előbb meghátrál, mert nem szeretné, ha a jövő héten szemtől szembe rájuk zúdulna a többiek haragja.
FAZ
A soros német elnökség a kijelölt határidőn belül megállapodott az Európai Parlamenttel a következő hét évre szóló költségvetésről, vagyis még erősebb nyomást gyakorol Budapestre és Varsóra. De a tervezet, a segélycsomaggal együtt, csak akkor lép életbe, ha a két ország eláll a blokádtól. Diplomáciai körökben, illetve az EP-ben úgy nyilatkoztak, hogy ha Orbán és Morawiecki kitart a vétó mellett, akkor teljesen egyértelmű lesz a felelősség kérdése. A német tárgyalódelegáció vezetője pedig arra figyelmeztetett, hogy ez esetben kemény anyagi korlátozások jönnek.
A jogállami vita árt az unió erkölcsi hitelének. Az ellentábort Magyarország vezeti, és olyan elveket hangoztat, amelyeket Brüsszelben illiberálisnak tartanak. Márpedig azok kihívást jelentenek az EU által hirdetett értékekkel szemben. A következmény az, hogy a szervezetet mind gyakrabban vádolják meg képmutatással, ami visszaüthet, már csak azért is, mert üzleti körök megkérdőjelezhetik, hogy ilyen körülmények között mennyire bízhatnak az európai jogrendben.
Rosa Balfour, a Carnegie Europe agytröszt igazgatója szerint az unió politikai okokból határozott úgy, hogy nem tartóztatja fel, ami Magyarországon és Lengyelországon megindult. Ám ez nagy baj, mert ily módon a demokrácia mellett az integráció működése került veszélybe. Brüsszeli illetékesek ugyan bizonygatják, hogy megtesznek minden tőlük telhetőt, ami az adott jogi keretek között lehetséges, ám egyesek elismerik, hogy komoly fenyegetésnek van kitéve az EU integritása.
Egy illetékes azt mondja, hogy egyes tagországokban egyértelműen hátat fordítanak bizonyos alapértékeknek. Diplomaták és magas rangú tisztségviselők még azt is kétségbe vonják, hogy sokat segíthet, ha életbe lép a jogállami mechanizmus. Hiszen az alapvetően azt célozza, hogy ne lehessen ellopni a közösség pénzét. Egy bennfentes szerint az új szabályozás fontos, de szerény kezdeti lépést jelent, mármint afelé, hogy a tagok végre figyeljenek oda, mekkora bajban van a demokrácia.
A 7-es paragrafus sokat nem segített az orbáni illiberális demokrácia ellen. Hiszen mire megszületnek az Európai Bíróság ítéletei, addigra sokszor már visszafordíthatatlan helyzet állt elő. Lásd a CEU kipaterolását. De Budapest pl. visszautasította, hogy eleget tegyen az ítéletnek a külföldi támogatást élvező civil szervezetek ügyében.
Philippe Lambert, a zöldek EP-frakciójának vezetője azonban arra figyelmeztet, hogy a túlhatalmat élvező kormányok veszélye nem csupán keleten van jelen. A terrorakciók, a migráció és a járvány miatt mindenütt megnyesegetik a polgári szabadságjogokat. Ezért a politikus keményebb eszközöket tart szükségesnek, hogy rákényszeríthessék az országokat az önkéntesen vállat közelezettségek betartására.
Mert a jogsértések aláássák a belső bizalmat. Egyelőre teljesen bizonytalan, hoz-e megoldást a jogállami vitában a jövő szerda-csütörtöki EU-csúcs. De ha még meg is hátrál Magyarország és Lengyelország, marad a kérdés, hogy a közösség miként tudja megvédeni alapértékeit. A német Marshall-alapítvány egyik kutatója úgy véli: az unió most fizeti meg az árát, hogy annak idején azt hitte: megingathatatlanok a demokratikus alapok, és azokat nem kell megoltalmazni. Ám azok sokkal törékenyebbek, mint ahogy az hittük – fűzte hozzá.
Az inkább konzervatívként számon tartott American Enterprise Institute két kutatója arra szólítja fel az uniót, hogy az a szép szavakon túl tegyen is a demokráciáért, mert különben saját érdekeinek árt. A Szlovákiából, illetve Szerbiából elszármazott két elemző, Dalibor Rohac és Ivana Stradner hangsúlyozza, hogy a jogállam nem idealisztikus luxuscikk és ezt igen jól illusztrálja Brüsszel, illetve Magyarország és Lengyelország jelenlegi ellentéte. Hogy megvédje egyre inkább tekintélyelvű politikáját, a két kormány most vétót helyezett kilátásba. Miközben Oroszország és Kína az EU megosztásán és megbénításán dolgozik – megbízottain keresztül.
Csakhogy Európa engedi, hogy az autokraták szabadon garázdálkodjanak, a magyaroktól és a lengyelektől kezdve a szomszédos törökökig, fehéroroszokig és grúzokig. Pedig meg kellene értenie, hogy ahol nincs szabadság és elszámoltatható kormány, az nem jó szomszéd. Lásd az oroszok beavatkozását Ukrajnában, Moldovában és Grúziában.
A Freedom House szerint a demokrácia helyzete tavaly tovább romlott és ez alól az EU sem kivétel. A magyar vezetés fokozta a támadásokat a tudomány területén és most éppen átírja a választási törvényt. Hogy azután az EU magára hagyja a demokráciákat a környező térségben, az ajándék a szervezet ellenfeleinek, főként Moszkvának és Pekingnek. Ugyanakkor Európa gyakran rövidlátó gazdasági megfontolásokat követ, amit jól példáz az Északi Áramlat 2, vagy orosz atomerőművek építtetése.
Az unió azonban nemigen kíván keményen fellépni. Az Európai Parlament hiába sürgeti, hogy hozzák meg a földrész Magnyitszkij törvényét, mert annak révén szankcionálni lehetne a diktátorokat és a kleptokratákat. Miközben a szervezet vörös szőnyeget terít az orosz és az egyiptomi önkényúr lábai elé. Viszont az jó, hogy az európai polgárok továbbra is fontosnak tartják a demokráciát. A szervezet nem teheti meg, hogy tétlenül nézze a jogállam lepusztulását saját területén, illetve a közel külföldön.
Az amerikai közszolgálati rádió feltűnőnek nevezi, hogy Közép-Európában a populista média továbbra is Trump teljesen megalapozatlan vádjait szajkózza, mármint hogy Amerikában elcsalták a választásokat. Példa erre Jeszenszky Zsolt, a Pesti TV kreatív igazgatója, aki szerint az USÁ-ban most azt történt, mint 1947-ben Magyarországon, a kékcédulás választások során. Szerinte azért folyik a harc, hogy a tengerentúlon milyen legyen a politika. Azon kívül az ő értelmezésében a távozó elnök ellenállása azt üzeni az európai nacionalistáknak: nem szabad feladni, szembe kell szállni, ha olyan a rendszer, amely ellened van.
A tudósítás kitér arra, hogy az amerikai bíróságok sorra utasítják el Trump állításait és azokat még az ügyvédek sem tudják semmiféle bizonyítékkal alátámasztani. Ugyanakkor Európa közepén a nacionalista kormányokat pártoló sajtó vagy megismétli ezeket a hamis kijelentéseket, vagy azt sugallja, hogy Biden egy nagy liberális összeesküvés része, a cél pedig, hogy visszaszorítsák a konzervatívokat, akik ellenzik a migrációt, a multikulturalizmust és a hagyományos médiát.
Krekó Péter szerint a populista, jobbos európai politikusok nem vonják kétségbe nyilvánosan Biden győzelmét, de ezt üzenik a sajtón keresztül. Joanna Hosa, az Európai Külkapcsolati Tanács európai programjának igazgatóhelyettese ezt megfejeli azzal, hogy az összeesküvés elmélettel ezek a rendszerek úgy állítják be: még a legjobb demokráciák sem igazán megbízhatóak. Ebből következik, amit Krekó mond, hogy ti. a jobboldali, populista magyar szavazók meg vannak győződve arról, hogy Biden érdemtelenül lett elnök, és ezek után számukra úgy vetődik fel a kérdés: pont ez az Egyesült Államok akar bennünket kioktatni demokráciából? A magyar kormány ilyen megfontolásból próbálja meglovagolni ezt a narratívát, amihez persze Soros nélkülözhetetlen.
A Szájer József bukását okozó brüsszeli parti házigazdája azt mondja, hogy összesen 8-9 fideszes politikus szokott részt venni nála a meleg szeánszokon. De jönnek a PiS magas rangú képviselői, továbbá ukrán, francia, német, holland, luxemburgi, svájci és spanyol diplomaták is. De a leggyakoribb vendégek a magyarok és a lengyelek. Azt mesélik neki, hogy odahaza együtt kell üvölteniük a farkasokkal, ha életben akarnak maradni. Vagyis kénytelenek úgy tenni, mintha támogatnák a kormány melegellenes politikáját. De pont azért választották a külföldet, mert saját országukban vége lenne a politikai pályafutásuknak, ha vállalnák nemi orientációjukat.
Az újság ezt kiegészíti azzal, hogy a brüsszeli munka egyik nagy előnye sokak számára a szexuális kalandok lehetősége. Ugyanakkor a múlt pénteki buli szervezője tagadja, hogy lengyel. Szerinte összesen egyszer vagy kétszer jár lengyel földön, szóval nem ő az, akit csalás miatt köröznek Varsóban.
„Franciaország nem tekintélyelvű állam, nem Magyarország vagy Törökország!” Ezt a francia elnök közölte, miután az ellenzék azzal vádolta meg főként az utóbbi napok erőszakos rendőri fellépései miatt, hogy autoriter irányban halad. Macron, aki több mint kétórás nyilatkozatot adott az egyik internetes portálnak, azt mondta, hogy a járvány miatt kénytelen volt korlátozni a szabadságjogokat, a tekintélyelvűség vádját azonban nem hagyta annyiba. Mint ismeretes, nagy vihart kavart, hogy az új törvény értelmében tilos volna rendőrökről felvételt készíteni, miután nemrégiben éppen egy ilyen képsor leplezte meg, hogy három rendőr félholtra vert egy színes bőrű férfit.
Az államfő visszautasította, hogy a karhatalom védelmében szűkíteni akarná a sajtószabadságot. Közben a kormánytöbbség bejelentette, hogy átdolgozza a javaslatot. Macron szerint fokozottan fejkamerákkal szerelik fel a rendőröket, hogy kiderüljön, mi történik a bevetések során.
