Előfizetés

Meghalt 193 Covid-beteg az országban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.05. 09:24

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Kórházban 7695 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 637-en vannak lélegeztetőgépen.
Újabb 5525 magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 243 581-re nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Meghalt 193, többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 5706-ra emelkedett – írja a koronavirus.gov.hu. A gyógyultak száma is folyamatosan nő, jelenleg 70 396 fő, az aktív fertőzöttek száma 167 479. Az aktív fertőzöttek 19 százaléka, az elhunytak 22 százaléka, a gyógyultak 24 százaléka budapesti. 
Az oldal térképe alapján eddig Budapesten (49 184) és Pest megyében (30 504) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Győr-Moson-Sopron (15 042), Borsod-Abaúj-Zemplén (14 193), Hajdú-Bihar (12 680) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (12 005). A fertőzésben legkevésbé érintett megye Tolna (3813). Kórházban 7695 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 637-en vannak lélegeztetőgépen.    Közölték, hogy a vártnál alacsonyabb részvétel mellett és alacsony fertőzöttséggel zárult a célzott csoportos tesztelés első köre a bölcsődei, óvodai, iskolai, szociális és egészségügyi dolgozók körében. Összesen 181 506-an teszteltették magukat, közülük 2,44 százaléknak, 4436 embernek lett pozitív a mintája. A teljes érintett létszámra vonatkoztatva a pozitivitás 1,64 százalék, ami hasonló az elmúlt időszakban Szlovákiában és Bajorországban elvégzett, nagycsoportos tesztek eredményéhez. Hozzátették, hogy már zajlik a tesztelés újabb köre is. A bölcsődei, óvodai, iskolai, szociális és egészségügyi dolgozók körében végzett célzott csoportos tesztelésen megjelent 181 506 fő mintája is már hozzáadódott a honlapon látható mintavételi adatokhoz.

Bayer Zsolt egy nap alatt jutott el a pedofília vádjától a teljes visszakozásig

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.05. 09:19

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A publicista szerint „ezen a térfélen” nem a büntető törvénykönyv alapján hozzák a döntéseket.
Miután Bayer Zsolt gyakorlatilag pedofíliával vádolta meg egykori „barátját és harcostársát” a Hír TV csütörtök esti műsorában, a kormányközeli Pesti Srácok pénteken a Magyar Hang munkatársát azonosította be az említett személyként. Azaz a lap szerint ő utazott Thaiföldre azért, hogy ott fiatalkorú fiúkkal is szexelhessen. A Magyar Hang később közleményben reagált a vádakra, amiben kijelentették, hogy kollégájuk „semmilyen törvénysértést nem követett el, soha nem létesített testi kapcsolatot kiskorúakkal, ezen túlmenően a magánélete senkire sem tartozik”. Hangsúlyozták, hogy Szájer József botrányát Bayer úgy facsarta ki, hogy ő került bajba, mert ha igaz is lenne állítása, akkor ő maga is bűnös lenne a hallgatása miatt. Nem kellett sokáig várni Bayer Zsolt újabb megszólalására, saját blogján válaszolt az ellenzéki lap közleményére. Bejegyzésében kijelentette, hogy félreérthették a szavait. A Fidesz 5. számú párttagkönyvének tulajdonosa azt írta, hogy „egykorvolt” barátjának és harcostársának készséggel elhiszi, hogy soha nem létesített szexuális kapcsolatot kiskorúval, kizárólag 18. életévét betöltött személlyel.
„Ugyanis nincs okom kételkedni a szavában. Nyilván az annak idején „fiatal fiúkról” szóló történeteket mi értettük félre – kétségtelen, hozzánk képest egy 18 éves fiú már akkor is „nagyon fiatal” volt”

– magyarázta.

Bayer Zsolt ezután arról írt, hogy „a hazudozók, a gonoszok és kretének hada” most már azt várja el, hogy ő magyarázkodjon, hogy miért nem jelentette fel egykori barátját. Megjegyezte, hogy amint azt több ellenzéki portál is megírta, nincs ilyen kötelezettsége az ügyben.
„De az igazság ennél bonyolultabb. És azzal kezdődik, hogy mi, itt, ezen a térfélen, ilyen esetben nem nézzük meg a büntető törvénykönyv vonatkozó passzusát, és nem annak alapján hozunk döntéseket. Hanem például a feljelentés fel sem merül. Amikor az általam meg nem nevezett egykorvolt barátom és harcostársam ezekről beszélt nekem, akkor ez számomra olyan volt, mint a gyónás. Hogy még patetikusabb legyek: egy barát vallomása. Ami szent, amivel nem élünk vissza, soha, semmilyen körülmények között. És tovább megyek: errefelé akkor sem élünk vissza egykorvolt barátok gyónásával és vallomásaival, ha a barátságnak vége, és az élet a lehető legtávolabb sodort bennünket egymástól – például a politikai paletta két ellentétes pólusán találtuk egyszer csak magunkat”

– fejtette ki Bayer Zsolt.

A publicista megjegyezte, hogy sajnálja, hogy így esett, de örül annak, hogy az érintett állítása szerint csak ők értették félre annak idején a szavait.

Engedett az EB-nek a kormány

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.12.05. 07:45

Fotó: SERGI REBOREDO / PICTURE ALLIANCE / DPA / AFP
Az Európai Bizottság elvárását teljesítette a kormány, amikor az Innovációs-, és Technológiai Minisztériumtól (ITM) a Miniszterelnökséghez szervezte át az uniós források felhasználásának felügyeletét – erősítette meg egymástól függetlenül a Népszavának két, a döntéshozatalra rálátó ITM-es forrás.
A több száz milliárdos büdzsét érintő, januárban hatályba lépő átszervezésről szóló kormányrendelet a keddi Magyar Közlönyben jelent meg. Egy névtelenséget kérő kormányzati forrás szerint az Európai Bizottság határozott kérése volt, hogy a kabinet hatalmi centruma vigye az ügyeket, mert az EB direktben akart tárgyalni a miniszterelnöki apparátussal. Ezt a kérést a magyar kormány zokszó nélkül teljesítette. „Mivel ez egy szakminisztérium, a Miniszterelnökség pedig egy csúcsminisztérium, hasznosabb, ha ott vannak az uniós források, mert hatékonyabbá teszi az egyeztetést a különböző szakterületek között” – beszélt az átszervezésről egy magas rangú ITM-s forrás. A kancellária vezetője, Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta, Palkovics László kereste meg még szeptemberben, hogy az EU-s portfólió a Miniszterelnökségen lenne a legjobb helyen, hiszen a Modern Városok Program, és a regionális fejlesztés is ott van. Ugyanakkor 2010 óta ez már a sokadik átszervezés. A hivatalos indok mindig a hatékonyság volt, de ha megnézzük, hogy 2010 óta kik felügyelték a stratégiai fontosságú területet, akkor világossá válik, hogy más szempontok is szerepet játszhattak a miniszterelnök döntéseiben. A választási győzelem éppen az akkori hét éves uniós költségvetési ciklus félidejében érte a Fideszt, ezért nem nyúltak a Gyurcsány-Bajnai kormányoktól megörökölt, az uniós forrásokat kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ). Ugyanakkor a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá került az NFÜ, ami akkoriban a gazdasági hátországot irányító Simicska Lajos felségterülete volt. A költségvetési ciklus lezárásakor 2013-ban az uniós pénze fölötti diszponálás joga Lázár Jánoshoz, azaz a Miniszterelnökséghez került, később meg is szüntették az NFÜ-t. Lázár ekkoriban vált a Fidesz egyik legbefolyásosabb politikusává, a 2014-es választásokat követően valóságos vízfejjé vált a tárcája számos területet elvonva más minisztériumoktól. A politikus – máig tisztázatlan okok miatt – 2018-ra elveszítette a kormányfő bizalmát, viszont elkezdődött a korábbi Emmi-államtitkár, Palkovics László felemelkedése: többek között megkapta az uniós pénzek felügyeleti jogát.  Az ITM az utóbbi időben valódi csúcstárcává nőtte ki magát, mint az év elején megírtuk, ez a tárca költségvetésén is világosan látszik: idén 2077 milliárd folyik át az minisztériumon. Ebben az uniós pénzek nincsenek benne, azok önálló soron szerepelnek.