Előfizetés

Az iskolák harmadában kellett „intézkedni” a tesztelések után – Interjú Maruzsa Zoltánnal

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.12.07. 06:40
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Nem tartja jó ötletnek Maruzsa Zoltán, hogy pedagógusnak készülő egyetemi hallgatókat is bevonjanak a karanténba került tanárok pótlására. A köznevelésért felelős államtitkár elégedett az eddigi járványintézkedésekkel.
Korábban az iskolai lázmérőzést és a tanárok tesztelését is feleslegesnek tartotta a kormány, végül mégis sor került rájuk. Mi változott? Minden járványügyi intézkedésnél fontos az indokoltság, a célszerűség és a megfelelő ütemezés. Amikor augusztusban felmerült a mindenkire kiterjedő, kötelező hőmérőzés, ez még nem volt indokolt, amikor azonban ráfordultunk az őszre, akkor indokolttá vált. A járványügyi intézkedések során minden tüneteket mutató személyt teszteltek, az iskolai célzott tesztelést azonban a járvány dinamikája most tette indokolttá. Ne feledjük, szeptemberben például a települések többségén még egyetlen megbetegedést sem regisztráltak. Nem gondolja, hogy későn léptek? Az érdekvédelmi szervezetek már hetek, hónapok óta kérték a lázmérést, tesztelést, a gimnáziumok bezárását. Egyes szervezetek minden olyan javaslatot megtettek már az elmúlt kilenc hónapban, amikről a hírekben olvastak – azaz, hogy az egyes országok ezzel vagy azzal próbálkoztak –, így aztán biztosan van mire visszamutatni, hogy ők ezt már kérték. Kérték azt is, hogy ne legyen érettségi, aztán kiderült, hogy a kormány helyesen döntött és ők tévedtek, egyetlen megbetegedés nélkül meg tudtuk szervezni a vizsgákat. Mi minden javaslatra nyitottak vagyunk, de az indokoltság, a célszerűség és a megfelelő ütemezés itt is kulcskérdés. Akkor léptünk, amikor az indokolt volt. A szakszervezetek szintén szeptember óta kérték, hogy a krónikus beteg pedagógusok dolgozhassanak otthonról, hiszen ők különösen veszélyeztetettek. Végül erre is adtak lehetőséget, de nem lehetett volna korábban intézkedni? A fertőzés sajnos nem csak a krónikus betegek számára jelent veszélyt, ezért ahol megjelent, ott azonnal elrendeltük a rendkívüli szünetet vagy a digitális munkarendet. Nem csak a krónikus betegek, hanem minden érintett számára arra az időszakra, ami a járványügyi szakemberek szerint indokolt volt. Hermetikusan elzárni azonban otthon sem lehet az embereket, ha lehetne, néhány nap alatt megszűnne a világjárvány. Az első eredmények alapján mennyire megbízhatóak a tesztelésnek? Az első héten sok helyen nem is tesztelték például a pedagógusokon felüli iskolai dolgozókat? A koronavirus.gov.hu oldalon folyamatosan megjelenik, hogy hány iskola és hány osztály esetében rendeltek el rendkívüli szünetet, illetve tantermen kívüli oktatást. A múltheti célzott tesztelésen a vártnál kevesebb pedagógus vett részt: az óvodapedagógusok 74, az iskolai  dolgozók 73 százaléka. A tesztelésen részt vevők mindössze 2,3 százaléka, 811 óvodai és 2170 iskolai dolgozó bizonyult fertőzöttnek, miközben ezeknek az intézményeknek mintegy 200 ezer alkalmazottja van. Mindez azt jelenti, hogy a fertőzöttség mértéke elmarad az előzetes várakozásoktól, és ennek alapján a járványhelyzet stabilizálódása látszik. De nem tesztelték se a diákokat, sok helyen a technikai dolgozókat se. Azokat sem, akik már karanténban otthon voltak. A szakképzésben is kevés oktatót teszteltek, nem is beszélve a gimnáziumokról. Így is kijelenthető, hogy stabilizálódik a helyzet? A célzott, tömeges tesztelés nem terjedt ki a tanárok és a diákok családtagjaira, a szomszédokra, a barátokra sem, aki kötekedni akar, mindig tud egy szélesebb kört mondani. A bemondás felső határa a napi tízmillió teszt – legalábbis az országhatáron belül. Az irrealitást azonban hagyjuk magunk mögött. Az intézményekben dolgozóknak volt lehetőségük a tesztelésre, az országos adatok – például a kórházban ápoltak száma – stabilizálódni látszanak, én nagyon bizakodó vagyok, hogy a védelmi intézkedések eredményesek. Összesen mennyi köznevelési intézményt kerestek fel a tesztelőcsapatok? Ezek közül mennyiben találtak fertőzötteket? Valamennyi köznevelési intézménybe elmentek, összesen 9198 helyszínen folyt a tesztelés. Intézkedés ezek egyharmadában vált szükségessé, jellemzően eleve olyan helyszíneken, ahol már egyébként is folyamatban voltak intézkedések. A gazdasági szempontokon kívül van-e más oka annak, hogy az általános iskolákban nem szigorítottak? A felsőbb évfolyamosok már tanulhatnának digitális munkarendben. Az életkorral együtt valóban nő a digitális oktatás befogadásának képessége, de azt a felső tagozat esetében sem állíthatjuk, hogy hatékonyabb és eredményesebb lenne a jelenléti oktatásnál. Ezért ahol nincs jelen a fertőzés, ott jelenléti oktatás van, ahol megjelenik, ott átállunk. A középiskolákat sem azért állítottuk át, mert ők már képesek a tantermen kívüli, digitális munkarendre, hanem azért, mert abban a korosztályban négyszer gyakoribb volt a fertőződés mint az alsó tagozaton. Én nem követek gazdasági szempontokat, az oktatási és egészségügyi racionalitást viszont igen. Többen mondták már, hogy az általános iskolákban mind technikai, mind digitális kompetencia szempontjából kevésbé felkészültek a távoktatásra például a gimnáziumokhoz képest. Ez közrejátszhatott ebben? Ez azért intézményenként igen eltérő lehet, az indokainkat az imént már részleteztem. Az „első hullám közben és után mit tett a kormány az iskolák digitális fejlesztése terén? Magyarországon jó az internet ellátottság és a lakosság is kifejezetten sok informatikai eszközzel rendelkezik. Ennek ellenére tavasszal mintegy nyolcezer számítógépet biztosítottunk a gyengébben felszerelt helyszíneken, további 12 ezer informatikai eszköz kiszállítása jelenleg zajlik. Nyitva tartottuk és bővítettük a tanodák felszereltségét, az iskolák pedig a meglévő 350 ezer informatikai eszközből adtak ki otthoni használatra. Elindítottuk és azóta bővítettük is a Nemzeti Köznevelési Portálon elérhető okostankönyvek körét, kifejlesztettük a KRÉTA Kollaborációs Terét, ami nemcsak jól működik, de nullára redukálja az online oktatással járó adminisztratív feladatokat. A kormány pedig ingyenessé tette az internetet a digitális munkarendben tanuló középiskolások számára. Több általános iskolából is jelezték, egyre nagyobb gondot jelent a kieső pedagógusok helyettesítése. Van, ahol csoport- vagy osztályösszevonással tanítanak, ami még nehezebbé teszi a járványügyi szabályok betartását, például a távolságtartást. Ez elfogadhatónak tartja? Az intézkedéseket minden esetben egyedileg kell mérlegelni. Ha egy intézményben koronavírussal fertőzöttek vannak vagy karanténba kerülnek a tanárok – és ezért a jelenléti oktatás megszervezése akadozik –, akkor elrendeljük a tantermen kívüli, digitális munkarendet. Ha objektív okokból ez sem szervezhető meg, akkor a rendkívüli szünetet. Jellemzően néhány nap múlva az érintettek meggyógyulnak, az iskola pedig visszaállhat a jelenléti oktatásra. De több helyen ezt mégsem teszik meg, inkább összevonják az osztályokat, a végletekig csűrik-csavarják a helyettesítéseket. Ön szerint ez megengedhető? Nem ez az általános gyakorlat, több szülő azért keres minket, hogy sokszor egyetlen pedagógus megbetegedésekor miért kell akár több osztályt is hazaküldeni. Az intézményvezető látja, hogy mikor kell intézkedést kérnie, és ennek megfelelően jár el. Megfontolják a Pedagógusok Szakszervezetének azt a javaslatát, hogy pedagógus hallgatókat is bevonjanak a kieső tanárok pótlására? Ezt nem tartjuk hatékonynak. Az oktatás-nevelés egy folyamat, fel van építve, a pedagógus ismeri az osztályt, tud differenciálni, tudja, hol tartanak az anyagban és mi következik másnap. Egy, csupán néhány napra kirendelt hallgatótól ez nem várható el. Az egészségügyben más a helyzet, ha egy hallgató egy napot segít az adott betegnek, az is hatékony, ott nem várjuk el, hogy ugyanaz a nővér jöjjön oda hozzánk másnap is. Ha az iskolába minden nap kivezénylünk egy hallgatót, aki nem ismeri a gyerekeket, nem tudja, hol tartanak, miből kell felelniük, azzal nem vagyunk előrébb. Arra lát esélyt, hogy hamarabb elkezdődhessen a téli szünet, ahogy azt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is javasolta? A kulcskérdés az indokoltság, a célszerűség és az ütemezés, az operatív törzs ezeket a szempontokat mérlegeli ezen javaslattal kapcsolatban is. (Megjegyzés: a kérdéseinket az államtitkárnak – több körben – írásban tudtuk feltenni.)

Maruzsa Zoltán

köznevelésért felelős államtitkár, az Oktatási Hivatal (OH) korábbi elnöke. Történelem-német szakos tanári és politológus diplomáját 2001-ben szerezte meg az ELTE-n, majd 2005-ben doktorált történelemtudományokból. 2012-ben nevezték ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárává. Az OH-t 2015-2017 között vezette, majd visszatért az Emmi-be, ahol a köznevelés irányításáért felelt először helyettes államtitkárként, 2019-től államtitkárként.

Sokat hoz az állami kosz

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.12.07. 06:20

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Hasít a közbeszerzéseken négy olyan kisebb takarítócég, amelynek alig vannak alkalmazottai, és hazai „adóparadicsomban” vannak bejelentve.
Rozsdásodó postaládák Csomádon: ez lenne annak a cégnek a székhelye, amely zsinórban nyeri az állami takarítási tendereket. A Sabina 2000 Kft. egy 25 éve működő, évente 100-200 millió forint közötti bevételre szert tevő vállalkozás, amely számos állami intézménynek dolgozott már a Nemzeti Nyomozó Irodától a Készenléti Rendőrségen keresztül a Pest megyei Bíróságig. A céget Bencze János vezeti, aki – mint azt a település vezetőjétől megtudtuk – Galgahévíz független alpolgármestere. Ottjártunkkor még azt sem tudtuk kideríteni, pontosan melyik postaláda az övéké, ugyanis a Kossuth Lajos út 103. alatti kapualjba nincs kiírva a társaság neve. Okkal adja meg ezt a helyet számos cég székhelyeként: Csomád egyfajta hazai adóparadicsom, a Budapesthez legközelebbi iparűzésiadó-mentes település. Az viszont jól látszik, hogy a Csomádra bejegyzett társaságok illetékesei nem túl gyakran járnak errefele: több postaláda dugig volt a különféle hivatalos értesítéseket tartalmazó borítékokkal.  Nemcsak a Sabina hasít az állami tendereken. Lapunk négy apró takarítócéget talált, amik külön-külön és összefogva is nyernek a közbeszerzéseken, sokszor a szektor – több száz embernek munkát adó – legnagyobbjait maguk mögé utasítva. Ilyen, aprócska nyertes a magyar-szlovák határ közeli Tésára, egy parasztházba bejegyzett Colonel Vasa Kft; a szintén csomádi székhelyű Attenclean Hungária és az Újlengyelen jegyzett Profi-IT Consulting is. Közös bennük, hogy szívesen választanak egy-egy hazai „adóparadicsomot” székhelyül, és a cégnyilvántartás szerint viszonylag kevés alkalmazottjuk van, holott a szektor igencsak munkaerőigényes. Azaz minden jel szerint olyan projektcégekről van szó, amelyek ügyesen mozdulnak rá a közbeszerzésekre, majd feltehetően alvállalkozókkal végeztetik el a feladatot. Közülük a legaktívabb a Colonel Vasa. 2015-ben vállalták, hogy két évig takarítják a Nemzeti- Adó és Vámhivatal (NAV) győri és szombathelyi telephelyeit. 2017 áprilisában – konzorciumban a Profit-It Consultinggal – komoly részt szakítottak a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság által kiírt tenderből: 47,7 millió forintért, három évig takaríthatták a főkapitányság nyolc telephelyét, 17 ezer négyzetmétert. A cégek azt is vállalták, hogy munkanélkülieket foglalkoztatnak, bár a kérdéses időszakban a céginformációs rendszert kezelő Opten Kft. adatai szerint az alkalmazotti létszámuk nem haladta meg 6-8 főt. A sikersorozat azóta is tart. Dolgozhattak az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ), a Készenléti Rendőrségnek, takaríthatják a Paks II Zrt. budapesti irodaházait. Tavaly a Colonel összefogott az Attenclean Hungáriával számos intézmény – a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja, a Katona József Színház, a Nemzeti Eszközkezelő és a Készenléti Rendőrség – megbízását szerezve meg. A Colonel nevével fémjelzett tavalyi szerződések értéke meghaladta a 147 millió forintot, a rendszeresen takarítandó helyszínek száma a 20-at, területük a 22 ezer négyzetmétert – eközben a két összedolgozó cég alkalmazotti létszáma nem érte el a 30 főt. A Népszava arra volt kíváncsi, mi a siker titka ezeknél, az alkalmazottaik számát tekintve kicsinek számító cégeknél, ám a vállalkozások mindegyike hárította kérdéseinket. Nyevrekla Barnabás, a Colonel Vasa ügyvezetője üzleti titkokra hivatkozott és perrel fenyegetőzött. Bencze, a Sabina ügyvezetője többször nyomatékosan kérte, hogy „ne zaklassuk”. Kovács Alexandra az Attenclean részéről telefonon nyilatkozott, ám később nem járult hozzá válaszai közzétételéhez. A Profi-It Consulting nem is reagált megkeresésünkre. A megbízók közül a rendőrséget, az NAV-ot és az ÁSZ-tt kérdeztük. Az Országos Rendőr-főkapitányság későbbre ígért választ, az ÁSZ megerősítette a szerződés létét és összegének nagyságát, a NAV pedig hangsúlyozta, hogy csak olyan cégekkel kötnek szerződést, amelyek teljesítik az elvárt pénzügyi-alkalmassági feltételeket. Érdeklődtünk a piac nagyobb szereplőinél is, mit tudnak ezekről a vállalkozásokról, de senki nem akart megszólalni. Aki beszélt, az állami megbízók nevét hallva rögtön kérte, ne írjuk le a nevét. Ő mindössze annyit mondott, nem is ismeri az említett cégeket és hozzátette, szerinte a megbízókat nem is érdekli, kinek az emberei dolgoznak náluk, „amíg a munkát hibátlanul elvégzik”.

Kapcsolati háló

A cégek hátterét vizsgálva további érdekes részletekre bukkantunk. Információink szerint a Colonel Vasát Pongor Sándor ma már nyugalmazott rendőrezredes alapította 2000-ben (rendfokozatára utalhat az angol colonel, azaz ezredes szó). Pongor – aki jelenleg a vagyonvédelmi és magánnyomozói kamara egyik vezetője – a céginformációs rendszert kezelő Opten adatai szerint 2016-ban szállt ki a takarítócégből, ám a vállalkozás kilépése előtt is dolgozott a rendőrségnek. Azt pedig a Sabina 2000 Kft. oldaláról tudhattuk meg, hogy Bencze János a cégalapítás előtt a Külügyminisztérium külszolgálatában szerzett tapasztalatot „az ingatlanfenntartás és ingatlan üzemeltetés területén” – a vállalkozás később a külügynek is dolgozott.

Oltás ellen a magyarok többsége

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.12.07. 06:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Az oltástól várja a koronavírus-járvány megszűnését, a nyomában járó válság végét a kormány, ám a lakosság egy jelentős része egyelőre nem kér belőle.
A közeljövőben elérhetővé váló koronavírus-vakcinák elfogadottsága a magyarok körében mindössze 20-36 százalékon áll – derül ki a Publicus Intézet által a Népszava megbízásából készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. Csekélyebb a magyarok bizalma az orosz és a kínai vakcinákban (20-21 százalék) és inkább oltatnák be magukat az amerikai és az európai fejlesztésű szerrel (31-36 százalék). Ezek az adatok részben összhangban vannak egy korábbi kutatással, amit az Euronews készíttetett pár hete: akkor a megkérdezettek mindössze 17 százaléka mondta azt, hogy vállalja az oltást, 47 százalék pedig határozottan elutasította. Márpedig a vírus terjedéséről a legnagyobb és legpontosabb adatbázist kiépítő baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szerint 60-70 százalékos átoltottság szükséges ahhoz, hogy kialakuljon a nyájimmunitás. Ez alatt a vírus terjedése érdemben nem fékezhető. A Publicus felmérése szerint a magyarok még szkeptikusak, pedig a hazai döntéshozók és a szakemberek is azt hangsúlyozzák hetek óta, hogy a járványgörbét leginkább az oltással lehet majd letörni, vakcina nélkül csak átmeneti időre lehet feloldani a korlátozásokat, az oltás könnyíthet az egészségügy leterheltségén, illetve vethet véget a gazdasági krízisnek.
Úgy tűnik, Magyarország azon államok közé tartozik, ahol az emberek – legalábbis jelenleg – nem repesnek a gondolattól, hogy be kell majd oltatniuk magukat. A Nature tudományos folyóirat 19 országot érintő felmérése azt mutatja, hogy még azokban az államokban is jobban várják a vakcinát, ahol egyébként alacsonyabb az oltási hajlandóság. A kelet-közép-európai régióból Lengyelország is szkeptikusnak számít az koronavírus-oltásokkal szemben a maga 56 százalékával, Oroszországban pedig ez az arány 55 százalék. Ezzel szemben Kínában a lakosság 90 százaléka támogatja az oltást. Arra is fény derült a Nature megrendelte kutatásából, hogy az emberek elsősorban azt a vakcinát támogatják, amit a hivatalos szervek, illetve kormányok is megbízhatónak tartanak. Orbán Viktor miniszterelnök – miután járványügyi szakemberekkel konzultált – szombaton azzal biztatta a lakosságot, hogy „a vakcina a megoldás, ami belátható távolságban van”. Müller Cecília országos tiszti főorvos múlt szerdán már arról beszélt, rövidesen elindul egy új kormányzati oldal, ahol jelentkezni lehet az oltásra – igaz, ez a kormányzati site még vasánap sem volt elérhető. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének osztályvezető főorvosa pedig azt közölte a múlt héten, hogy a vakcina önkéntes és ingyenes lesz, az oltóanyag megjelenése után pedig „a lehető leggyorsabban be kell oltani a lakosságot”, amihez célszerű oltópontokat felállítani.
Lapunk csütörtökön számolt be arról, hogy az amerikai-német Pfizer-BioNTech vakcinájának értékelése december végén zárulhat le, vagyis legjobb esetben is januárban érkezhetnek az első oltások ebből a változatból, de a gyártási kapacitások egyelőre kérdésessé teszik ezt. Az orosz vakcinát már vizsgálják Magyarországon, azonban mivel az oroszok lerövidítették a tesztelést, a hazai vizsgálatok jó eséllyel elhúzódnak. A kínai vakcina vizsgálatra való beszerzéséről egyelőre csak tárgyal a magyar a kormány. Érdekes, hogy miközben sokan ódzkodnak nemcsak a kínai és az orosz, hanem a nyugati vakcináktól is, a Publicus-felmérésből az is kiderül: a lakosság tisztában van azzal, hogy a magyar egészségügy a teljesítőképessége határán van. Amikor arról kérdezték őket, hogy mit tartanak a legnagyobb problémának az egészségügyben, a válaszadók azt mondták: nincs elég orvos vagy ápoló (54 százalék tapasztalta), sok a beugró orvos (50 százalék), a kórtermek zsúfoltak (50 százalék). A felszereltséggel is sokaknak akadt problémájuk, az érintettek negyede szerint súlyos probléma, hogy a Covid-osztályok nincsenek megfelelően elkülönítve a többi osztálytól. Ráadásul a megkérdezettek úgy nyilvánítottak véleményt az egészségügy helyzetéről, hogy érdemi tapasztalataik vannak. A kutatás szerint minden negyedik magyar vagy közeli hozzátartozója érintett a járványban. Az érintettek 40 százaléka ráadásul kifejezetten komoly tünetekről számolt be, 4 százalék pedig a kórházi ápolás szükségéről is beszélt.
Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor óvatosságra int, ami az oltóanyaghoz fűzött reményeket, a pandémia gyors megszűnését illeti. A WHO szerint nem szabad arra bazírozni, hogy a vakcinák engedélyezésével varázsütésre véget ér a járvány, ugyanis az átoltásnak is hosszú folyamata lesz, igaz, a szervezet szerint csakis az oltás jelenthet hosszú távon megoldást.

Kötelező és ajánlott

A különféle statisztikák ugyanakkor azt mutatják: erős túlzás azt állítani, hogy a magyar társadalom oltásellenes. Legalábbis nem állunk ellent a kötelező vakcinák – főleg gyermekkorban zajló – beadásának. Az Országgyűlés Hivatala májusban összesítette a Magyarországon kötelező 12 oltás adatait, eszerint az átoltottság 99 százalékos, amivel világelsők vagyunk. A nem kötelező oltások esetében már rosszabbak az arányok, például a csecsemők 25 százalékát oltják be rotavírus ellen. A szezonális betegségek, így az influenza esetében hasonló az arány: a veszélyeztetett korosztálynak, vagyis a 65 év felettieknek is csak a negyede szokta megkapni az oltást az Eurostat adatai szerint. Némileg árnyalja a képet, hogy idén kifejezetten fegyelmezettek voltak a magyarok, olyannyira, hogy várólisták alakultak ki az influenza elleni oltóanyagra. 

Keleti szél

Szembetűnő a Publicus kutatásában, hogy a kormánypárti szavazók körében nagyobb a kínai és az orosz vakcinák elfogadottsága (28-29 százalék), míg az ellenzékiek sokkal gyanakvóbbak, mindössze 7-8 százalékuk mondta azt, hogy beadatná a keleti oltóanyagot. Ezt befolyásolhatta, hogy a kabinet hatalmas médiafelhajtást keltett azzal a hírrel kapcsolatban, hogy hazánk kaphat az orosz és a kínai anyagból – amit a kormánykritikus sajtó ugyanakkor fenntartásokkal kezelt –, a speciális hűtést igénylő amerikai-német vakcina tárolására való felkészülésről kevesebb szó esett.