iskola;vírus;Maruzsa Zoltán;interjú;koronavírus;tesztelés;

2020-12-07 06:40:00

Az iskolák harmadában kellett „intézkedni” a tesztelések után – Interjú Maruzsa Zoltánnal

Nem tartja jó ötletnek Maruzsa Zoltán, hogy pedagógusnak készülő egyetemi hallgatókat is bevonjanak a karanténba került tanárok pótlására. A köznevelésért felelős államtitkár elégedett az eddigi járványintézkedésekkel.

Korábban az iskolai lázmérőzést és a tanárok tesztelését is feleslegesnek tartotta a kormány, végül mégis sor került rájuk. Mi változott?

Minden járványügyi intézkedésnél fontos az indokoltság, a célszerűség és a megfelelő ütemezés. Amikor augusztusban felmerült a mindenkire kiterjedő, kötelező hőmérőzés, ez még nem volt indokolt, amikor azonban ráfordultunk az őszre, akkor indokolttá vált. A járványügyi intézkedések során minden tüneteket mutató személyt teszteltek, az iskolai célzott tesztelést azonban a járvány dinamikája most tette indokolttá. Ne feledjük, szeptemberben például a települések többségén még egyetlen megbetegedést sem regisztráltak.

Nem gondolja, hogy későn léptek? Az érdekvédelmi szervezetek már hetek, hónapok óta kérték a lázmérést, tesztelést, a gimnáziumok bezárását.

Egyes szervezetek minden olyan javaslatot megtettek már az elmúlt kilenc hónapban, amikről a hírekben olvastak – azaz, hogy az egyes országok ezzel vagy azzal próbálkoztak –, így aztán biztosan van mire visszamutatni, hogy ők ezt már kérték. Kérték azt is, hogy ne legyen érettségi, aztán kiderült, hogy a kormány helyesen döntött és ők tévedtek, egyetlen megbetegedés nélkül meg tudtuk szervezni a vizsgákat. Mi minden javaslatra nyitottak vagyunk, de az indokoltság, a célszerűség és a megfelelő ütemezés itt is kulcskérdés. Akkor léptünk, amikor az indokolt volt.

A szakszervezetek szintén szeptember óta kérték, hogy a krónikus beteg pedagógusok dolgozhassanak otthonról, hiszen ők különösen veszélyeztetettek. Végül erre is adtak lehetőséget, de nem lehetett volna korábban intézkedni?

A fertőzés sajnos nem csak a krónikus betegek számára jelent veszélyt, ezért ahol megjelent, ott azonnal elrendeltük a rendkívüli szünetet vagy a digitális munkarendet. Nem csak a krónikus betegek, hanem minden érintett számára arra az időszakra, ami a járványügyi szakemberek szerint indokolt volt. Hermetikusan elzárni azonban otthon sem lehet az embereket, ha lehetne, néhány nap alatt megszűnne a világjárvány.

Az első eredmények alapján mennyire megbízhatóak a tesztelésnek? Az első héten sok helyen nem is tesztelték például a pedagógusokon felüli iskolai dolgozókat?

A koronavirus.gov.hu oldalon folyamatosan megjelenik, hogy hány iskola és hány osztály esetében rendeltek el rendkívüli szünetet, illetve tantermen kívüli oktatást. A múltheti célzott tesztelésen a vártnál kevesebb pedagógus vett részt: az óvodapedagógusok 74, az iskolai  dolgozók 73 százaléka. A tesztelésen részt vevők mindössze 2,3 százaléka, 811 óvodai és 2170 iskolai dolgozó bizonyult fertőzöttnek, miközben ezeknek az intézményeknek mintegy 200 ezer alkalmazottja van. Mindez azt jelenti, hogy a fertőzöttség mértéke elmarad az előzetes várakozásoktól, és ennek alapján a járványhelyzet stabilizálódása látszik.

De nem tesztelték se a diákokat, sok helyen a technikai dolgozókat se. Azokat sem, akik már karanténban otthon voltak. A szakképzésben is kevés oktatót teszteltek, nem is beszélve a gimnáziumokról. Így is kijelenthető, hogy stabilizálódik a helyzet?

A célzott, tömeges tesztelés nem terjedt ki a tanárok és a diákok családtagjaira, a szomszédokra, a barátokra sem, aki kötekedni akar, mindig tud egy szélesebb kört mondani. A bemondás felső határa a napi tízmillió teszt – legalábbis az országhatáron belül. Az irrealitást azonban hagyjuk magunk mögött. Az intézményekben dolgozóknak volt lehetőségük a tesztelésre, az országos adatok – például a kórházban ápoltak száma – stabilizálódni látszanak, én nagyon bizakodó vagyok, hogy a védelmi intézkedések eredményesek.

Összesen mennyi köznevelési intézményt kerestek fel a tesztelőcsapatok? Ezek közül mennyiben találtak fertőzötteket?

Valamennyi köznevelési intézménybe elmentek, összesen 9198 helyszínen folyt a tesztelés. Intézkedés ezek egyharmadában vált szükségessé, jellemzően eleve olyan helyszíneken, ahol már egyébként is folyamatban voltak intézkedések.

A gazdasági szempontokon kívül van-e más oka annak, hogy az általános iskolákban nem szigorítottak? A felsőbb évfolyamosok már tanulhatnának digitális munkarendben.

Az életkorral együtt valóban nő a digitális oktatás befogadásának képessége, de azt a felső tagozat esetében sem állíthatjuk, hogy hatékonyabb és eredményesebb lenne a jelenléti oktatásnál. Ezért ahol nincs jelen a fertőzés, ott jelenléti oktatás van, ahol megjelenik, ott átállunk. A középiskolákat sem azért állítottuk át, mert ők már képesek a tantermen kívüli, digitális munkarendre, hanem azért, mert abban a korosztályban négyszer gyakoribb volt a fertőződés mint az alsó tagozaton. Én nem követek gazdasági szempontokat, az oktatási és egészségügyi racionalitást viszont igen.

Többen mondták már, hogy az általános iskolákban mind technikai, mind digitális kompetencia szempontjából kevésbé felkészültek a távoktatásra például a gimnáziumokhoz képest. Ez közrejátszhatott ebben?

Ez azért intézményenként igen eltérő lehet, az indokainkat az imént már részleteztem.

Az „első hullám közben és után mit tett a kormány az iskolák digitális fejlesztése terén?

Magyarországon jó az internet ellátottság és a lakosság is kifejezetten sok informatikai eszközzel rendelkezik. Ennek ellenére tavasszal mintegy nyolcezer számítógépet biztosítottunk a gyengébben felszerelt helyszíneken, további 12 ezer informatikai eszköz kiszállítása jelenleg zajlik. Nyitva tartottuk és bővítettük a tanodák felszereltségét, az iskolák pedig a meglévő 350 ezer informatikai eszközből adtak ki otthoni használatra. Elindítottuk és azóta bővítettük is a Nemzeti Köznevelési Portálon elérhető okostankönyvek körét, kifejlesztettük a KRÉTA Kollaborációs Terét, ami nemcsak jól működik, de nullára redukálja az online oktatással járó adminisztratív feladatokat. A kormány pedig ingyenessé tette az internetet a digitális munkarendben tanuló középiskolások számára.

Több általános iskolából is jelezték, egyre nagyobb gondot jelent a kieső pedagógusok helyettesítése. Van, ahol csoport- vagy osztályösszevonással tanítanak, ami még nehezebbé teszi a járványügyi szabályok betartását, például a távolságtartást. Ez elfogadhatónak tartja?

Az intézkedéseket minden esetben egyedileg kell mérlegelni. Ha egy intézményben koronavírussal fertőzöttek vannak vagy karanténba kerülnek a tanárok – és ezért a jelenléti oktatás megszervezése akadozik –, akkor elrendeljük a tantermen kívüli, digitális munkarendet. Ha objektív okokból ez sem szervezhető meg, akkor a rendkívüli szünetet. Jellemzően néhány nap múlva az érintettek meggyógyulnak, az iskola pedig visszaállhat a jelenléti oktatásra.

De több helyen ezt mégsem teszik meg, inkább összevonják az osztályokat, a végletekig csűrik-csavarják a helyettesítéseket. Ön szerint ez megengedhető?

Nem ez az általános gyakorlat, több szülő azért keres minket, hogy sokszor egyetlen pedagógus megbetegedésekor miért kell akár több osztályt is hazaküldeni. Az intézményvezető látja, hogy mikor kell intézkedést kérnie, és ennek megfelelően jár el.

Megfontolják a Pedagógusok Szakszervezetének azt a javaslatát, hogy pedagógus hallgatókat is bevonjanak a kieső tanárok pótlására?

Ezt nem tartjuk hatékonynak. Az oktatás-nevelés egy folyamat, fel van építve, a pedagógus ismeri az osztályt, tud differenciálni, tudja, hol tartanak az anyagban és mi következik másnap. Egy, csupán néhány napra kirendelt hallgatótól ez nem várható el. Az egészségügyben más a helyzet, ha egy hallgató egy napot segít az adott betegnek, az is hatékony, ott nem várjuk el, hogy ugyanaz a nővér jöjjön oda hozzánk másnap is. Ha az iskolába minden nap kivezénylünk egy hallgatót, aki nem ismeri a gyerekeket, nem tudja, hol tartanak, miből kell felelniük, azzal nem vagyunk előrébb.

Arra lát esélyt, hogy hamarabb elkezdődhessen a téli szünet, ahogy azt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is javasolta?

A kulcskérdés az indokoltság, a célszerűség és az ütemezés, az operatív törzs ezeket a szempontokat mérlegeli ezen javaslattal kapcsolatban is.

(Megjegyzés: a kérdéseinket az államtitkárnak – több körben – írásban tudtuk feltenni.)