Ezért üresek a madáretetők

Az ország elcsendesedésének hátterében a madárvonulás és az enyhe, hómentes időjárás együttes hatása áll.

– kérdezték sokan az elmúlt két hétben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettől (MME). Úgy tűnik ugyanis, az ország „kiürült”, nemhogy látni, hallani is alig lehet az énekesmadarak jelzőhangjait, és az etetők jelentős része kong az ürességtől vagy a megszokotthoz képest kevesebb madár és faj jelentkezik a kihelyezett élelemért. A jelenség hátterében a madárvonulás, illetve az Európa északi és középső régióiban tapasztalható enyhe, hómentes időjárás együttes hatása áll – közölte az egyesület.

Mint írták, az utóbbi években Eurázsia északi térségeiben is késik, illetve a klímaváltozás előtti időszakhoz képest jóval enyhébb, hómentesebb a tél, ezért a délebbre húzódó énekesmadár-csapatok is később vagy kisebb számban érkezhetnek a Kárpát-medencébe, késnek vagy elmaradnak az inváziós fajok (fenyőrigó, fenyőpinty, csonttollú, keresztcsőrű) is.

A madárhiány érzését tovább fokozza, hogy a Magyarországra is jellemző enyhe, fagy- és hómentes késő őszökön és teleken a madarak könnyebben találnak táplálékot, ezért kevésbé húzódnak be a lakott területekre.

A jelenség harmadik összetevője az őszi madárvonulás. Az etetési időszak november-decemberi kezdetekor a hazai vonulók és részleges vonulók (például: fekete rigó, vörösbegy, erdei pinty, énekes rigó) már elhagyták az országot.

A Magyarországon tartózkodó énekesmadarak egy közeledő hidegfront elől, amit egy-két nappal korábban, akár ezer kilométernél is nagyobb távolságról érzékelnek, szinte egyszerre a délebbi országokba húzódnak.

Az etetőket látogató madarak viselkedésének évenkénti eltérései mellett a bioritmusuk egy-egy évadon, sőt akár órákon belül is jelentősen eltérő lehet – olvasható az MME honlapján.