Olyan gyakran hallunk a Cirkon nevű orosz hiperszonikus rakétáról, hogy már azt hihetnénk, ismerjük a legfontosabbat, amit róla tudni érdemes. A novemberi sikeres fellövés azonban ismét számos megválaszolatlan kérdést vet fel. Mindenekelőtt azt, mennyi mind ebben a politikai hírverés, a propagandisztikus elem és mennyi a valóság. Mikor lesz a Cirkon olyan tökéletes, hogy hadrendbe állításával az Egyesült Államoknak nagy kihívással kell majd szembenéznie.
Kísérleti jellegűnek nevezték a novemberi végi fellövést a Gorskov admirálisról elnevezett fregattról. A Fehér tengerről a Barents-tengeren kijelölt célpontig 450 kilométert tett meg a rakéta, amely megsemmisítette a kijelölt célt. Sebessége 8 Mach volt. Egy Mach körülbelül 1200 kilométeres óránkénti sebességnek felel meg.
Az első ilyen jellegű, hivatalosan is bejelentett fellövésre a fregatt fedélzetéről október elején került sor, amikor a rakéta szintén a Barents tengeren kijelölt célt semmisítette meg. A megtett távolság a mostanihoz hasonlóan 450 kilométer volt, a sebesség több mint 8 Mach. Az elért legnagyobb magasságot 28 kilométerben jelölték meg. A repülés 4,5 percet vett igénybe.
E két fellövést nagy fejlesztés, hosszantartó, be nem jelentett kilövésekkel járó tesztelési folyamat előzte meg. Annyi tudható, hogy már 2015-ben is voltak kísérleti felbocsátások. Vlagyimir Putyin 2019 februárjában a Szövetségi Gyűlésnek küldött üzenetében tett jelentést arról, hogy sikeresen dolgoznak a Cirkon hiperszonikus rakétán, amelyet a tervezett időre elkészítenek. Akkor arról beszélt, hogy a rakéta 9 Mach sebességet ér el, és 1000 kilométerre lévő távolságra lévő célt is képes lesz megsemmisíteni. Az orosz elnök 30-40 kilométerben jelölte meg a rakéta induló magasságát, aztán a tenger fölött 10-15 méterrel folytatja az útját. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az amerikai rakéták tíz perc alatt elérhetik Moszkvát. A Washington által felmondott szerződések ezért követeltek választ.
A Wikipédia orosz változata, amelyben elismerik, hogy pontosításra szoruló megállapításaik is vannak, azt állítja, hogy a Cirkon egyaránt alkalmas tengeri és szárazföldi célok megsemmisítésére, alapvető célja azonban az ellenséges hajók megsemmisítése a fregattól kezdve a repülőgéphordozókig. A mai légelhárítás számára felfedezhetetlen és kivédhetetlen. A Szövetségi Tanács védelemért felelős bizottságának vezetőjére hivatkoznak, aki szerint a Cirkon már a fegyveres erők arzenáljához tartozik és fejlesztése a 2018-2027-es állami fegyverkezési program szerint történik. 12 olyan fregattot építenek, amelyek akár 48 cirkáló rakétát is képesek lesznek magukkal vinni.
A rakéta történetét homály fedi. Annyi bizonyos, hogy a moszkvai légiszalonon még 2011-ben tűnt fel a Cirkon, akkor még a 3M22 elnevezéssel. Számos probléma merült fel időközben, például az, hogy a rakétatest a nagy sebesség hatására 3000 fokra felforrósodott, ami az egész rendszert tönkretette. Kezdetben a Tu-22M3 hangsebességnél gyorsabb bombázóról indították útnak, feltételezve, hogy innen sikeresebben ellenőrizhetik az adottságait. 2016-ban viszont javaslatként felmerült, hogy a rakétát a Nagy Péter atommeghajtású cirkálón helyezzék el. Aztán mégis a szárazföldről bocsátották fel, hogy később eljussanak a tengeri tesztelésig.
A nemzetközi visszhang felemás. Van, aki komolyan veszi, van, aki nem. A National Interest című lap elemzője mindenesetre azok közé tartozik, akik nem becsüli le az orosz erőfeszítések jelentőségét. Igazi fenyegetésnek tekinti rendkívüli manöverezési képessége miatt. Úgy fogalmaz, kivédése olyan feladat lenne, mintha egy kilőtt golyót egy másik golyóval próbálnánk eltalálni. A tekintélyes Foreign Policy ugyanakkor azt írta, ez az Egyesült Államokat célba vevő hiperszonikus orosz fegyver „inkább ugat, mint harap”.
Vannak orosz szakértők is, akik problémák egész sorára hívják fel a figyelmet, kezdve azzal, hogy kevés a Cirkon felbocsátására alkalmas fregatt, egészen addig, hogy a rakéta csak egy nagyobb rendszerbe ágyazva működtethető. Szüksége van a hadseregnek egy olyan eszközre is, amely pontosan megjelöli a megsemmisítendő célt. Erről pedig semmi információ nem látott napvilágot. Egyes orosz kommentátorok kétségbe vonják, hogy az induláskor még kisebb sebességű rakétát az ellenfél ne lenne képes észlelni.
A rakétával a Gorskov Admirális típusú fregattokon kívül a Jaszen nukleáris atomtengeralattjárókat is felfegyverzik majd. De felvetődött egy ötödik generációs új atommeghajtású tengeralattjáró gyártásának a lehetősége is. Talán a tengeralattjárók felfegyverzésének a puszta lehetősége késztette a Trump adminisztrációt arra, hogy félretéve a lekezelő kritikákat, ellenlépéseket tegyen. A Pentagon kérésére többmillió dollárral emelték az amerikai hiperszonikus fegyver fejlesztésére szánt összeget. Ez azonban jelentéktelen összeg, ha a fenyegetést valósnak találják. Valószínűleg úgy ítélik meg, hogy sok évnek kell még eltelnie ahhoz, hogy a Cirkon bevethető állapotba kerüljön.
