Minden reggel pontosan kilenckor ér a kereszteződéshez. Itt dolgozik, vagyis ez a munkahelye. Én is minden reggel kilenckor érek a kereszteződéshez. Megyek dolgozni. Az erre járók csendes, szerény embernek ismerik. Nem követelőzik, nem morog, mindenkihez van egy jó szava. A Szép Juhászné melletti erdőben lakik a párjával, egy kunyhóban. Néha beszélgetünk. Nem sokat, csak egy lámpányit. A párjának van igazi munkája, takarít egy háznál Remetén. Valaha neki is volt, de amióta az erdőben laknak, senki nem áll szóba vele. Kivéve azokat, akik a lámpánál megállnak.
Pontosan nyolc autó. Ennyi megy át a zöldnél. Mindig ugyanaz a menet. Sosem szabad az elsőhöz menni, mert az siet - mondja. A második is. A lámpát lesik, hogy mikor vált. A harmadiknál már van esély. A legjobb a nyolcadik. Mert az sosem hiszi el, hogy átjut, van ideje kotorászni a kesztyűtartóban a pénzért. A nagy autóknál nem érdemes megállni, azokból nemigen kap semmit. A Mercik és a BMW terepjárók a legrosszabbak. A múltkor szeméttel is megdobták. A Suzukik meg a régi Opelek jobbak. Meg az idősebb sofőrök. Ők még a híreket is hallgatják. Ha ez ember jó ütemben ér oda a nyitott ablakhoz, elcsípheti a legfontosabbakat. Persze csak egészkor és félkor. Sok éves rutinja van abban, hogy öt másodpercekből összerakja a lényeget. Ennyi idő jut egy ablakra.
Mostanában erről a Szájerről beszélnek sokat. Valami ereszcsatornán mászott fel (vagy le?) – mondja. A dologban az a különös, hogy ereszcsatornáról nem szoktak beszélni a hírekben. Évek óta dolgozik itt, már sok mindent hallott, de ereszcsatornáról még soha. Valami nagyon fontosnak kell lennie, ha ennyit beszélnek róla. Meg a vírusról. Hogy ennyi halott meg annyi halott. Hogy zsúfoltak a kórházak. Három éve egyszer olyan beteg lett, hogy a párja mentőt hívott hozzá. Bevitték a kórházba. Szörnyű állapotok voltak: a kórteremben, ahol feküdt, naponta haltak meg emberek. Mindenféle vírus nélkül, csak úgy. De legalább igazi ágyban feküdt, kapott enni, és volt vécé is. Bár nagyobb volt a mocsok, mint náluk a budin. Egy hétig tartották bent, aztán hazaengedték. Azt mondták, az immunnal van baj, és változtasson az életmódján. Csak az a baj – mondja –, hogy már nem emlékszik arra, hogyan lehetne másképp élni.
A fekete terepjáróból bömböl a rádió kifelé. „Advent második vasárnapján, a remény gyertyáját gyújtjuk meg. Orbán Viktor is meggyújtotta a második adventi gyertyát. A miniszterelnök erről közösségi oldalán tett közzé egy videót.” Egy pillanatra megáll, benéz a kocsiba. A sofőr, egy elegáns férfi, fekete garbóban a kesztyűtartóban turkál. Három, négy, öt. Egy pillanatra találkozik a tekintetük. A garbós int, hogy kotródjon tovább.
A nyolcadikból egy százast kap. Ha minden jól megy, estig összejön egy kiló virsli. És talán két vekni kenyér is. Három, négy öt. „A jövő vasárnap meggyújtott gyertya rózsaszín lesz, hiszen az az örömöt jelképezi. Most pedig, kedves hallgatóink, bújjanak össze a párjukkal, hallgassanak egy kis adventi muzsikát. És legyen kellemes a napjuk!”