Előfizetés

Szolidaritási tüntetés volt Berlinben az SZFE mellett

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.12.08. 07:16
Illusztráció
Fotó: Huszár Dávid / Népszava
A megmozdulást az egyik színművészeti főiskola diákjai szervezték, a szónokok követelték a magyar társintézmény autonómiájának visszaállítását.
Szolidaritási tüntetés volt Berlinben az SZFE mellett: a résztvevők emberláncot alkottak a Volksbühne színház körül – írja a FAZ. A lap szerint a megmozdulást az egyik színművészeti főiskola diákjai szervezték, miután eddig csupán a neten fejezték ki szolidaritásukat magyar társaikkal. A szónokok követelték a magyar társintézmény autonómiájának visszaállítását. Többen is hangsúlyozták, hogy az Orbán-kormány kulturális hegemóniát akar. De veszélyben van az oktatás szabadsága is. Ráadásul a magyar hallgatók a járvány miatt kénytelen voltak feladni az iskola megszállását, és azóta a tiltakozások mint betonfalról pattannak le a hatalomról. Az egyik német felszólaló rámutatott, hogy az új vezetés több tagjának fogalma sincs a művészetekről, mégis ők döntenek arról, hogy ki taníthat. Így az egyetlen logikus válasz az ellenállás.

Kultúra a karanténban

Népszava
Publikálás dátuma
2020.12.07. 11:00

Fotó: BRITTA PEDERSEN / AFP
A kijárási korlátozások és a rendezvénystop napjaira otthonról elérhető kulturális programokat ajánlunk.

A nevem Bond…

Figyelem, valaki kábeltévén szeretnél megnézni az összes Bond-filmet, az ma estétől megteheti: a terítéken az 1962-es Dr. No Sean Connery-vel a főszerepben. Annak idején a siker titka az újdonság volt. A Bond-filmek addig sosem látott módon ábrázolták a szexet, az erőszakot. Nem volt szokás a vásznon ilyen lélektelen vagánysággal (és magától értetődően) megfektetni az útjába került nőket, akik természetesen valamennyien bombázók voltak. Az sem, hogy egy hős ilyen különös, mosolygós közönnyel és könyörtelenséggel végezzen minden ellenfelével. Az egymondatos fekete humort is őfelsége titkos ügynökének köszönheti a kommersz film, ma már nincs hollywoodi alkotás ütős rövid poénok nélkül. Kíváncsi mi történik a Dr. No után? A Cinemax minden este vetíti a következő „kötelező” folytatást. Dr. No Cinemax 18:05

Egy szexbotrány részletei

Szórakoztatónak találja a Szájer-botrányt? Esetleg felháborítónak vagy elfogadhatatlannak? Kiváncsi hova futhat ki egy ilyen eset? A Netflix, mintha csak „megérezte volna” mire van igény, hiszen a mai premierje egy izgalmas dokumentumfilmes minisorozat első epizódja, mely Dominique Strauss-Kahn francia politikus portréját mutatja meg. A férfi A francia Szocialista Párt tagja; 1997 és 1999 között Franciaország gazdasági, ipari és pénzügyminisztere volt. 2007 novembere és 2011 májusa között a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója volt. 2011 májusában az amerikai rendőrség letartóztatta, szexuális bűncselekménnyel, nemi erőszak kísérletével és törvénytelen fogva tartással vádolta meg. A vád szerint Strauss-Kahn fellációra akarta kényszeríteni egy New York-i szálloda szobalányát. 2011. május 19-én ezért is mondott le az IMF vezetéséről. Botrány a 2806-as szobában Netflix 9:00

Jubileumi dallamok

Bohuslav Martinů zeneszerző születése 130. évfordulójának előestéjén rendezik meg a Bohuslav Martinů Intézet jubileumi koncertjét, amelyen a Zemlinsky Quartett lép fel. A Zemlinsky Quartet 1994-es megalakulása óta a cseh vonósnégyesek gazdag hagyományát folytatja és számos nemzetközi díjjal ismerték már el. A program: Bohuslav Martinů: Vonóstrió, No. 1., H 136 (a művet 2005-ben találták meg). Bohuslav Martinů: Vonósnégyes No. 2, H 150 (a műre tavaly bukkantak rá). Viktor Kalabis: Vonósnégyes, op. 76, No. 7.  Az intézet, megalakulásának 25. évfordulójáról emlékeznek meg a koncerttel, amelyet a jelenlegi körülményekre való tekintettel élőben közvetítenek a YouTube-on, a Facebook-on. https://www.facebook.com/events/128665542105744

Egy nő, több identitás

P. Szabó Dénes
Publikálás dátuma
2020.12.07. 10:30

Kísérleti film készült Esterházy Péter Egy nő című könyvéből, mely illik az eredeti mű hangulatához.
Kockázatos vállalkozásba fogott Benkő Imola Orsolya rendező és alkotótársa, Szilágyi Szabolcs színész, amikor elhatározta, hogy a tavaszi karantén alatt közösségi filmet forgat Esterházy Péter Egy nő című regényéből. A szépíró szövegeit nem lehet ugyanis a klasszikus értelemben mozgóképre alkalmazni, hiszen a posztmodern nyelvezet, a folyamatosan felbomló, újraépülő, majd ismét széteső narratíva magas fokú kreativitást és fantáziát igényel, a rendezők nem hiába nem mernek hozzányúlni az író műveihez – kivétel azért akad, például Sólyom András Érzékek iskolája című 1996-os filmje, mely Esterházy Csokonai Lili álnéven írt Tizenhét hattyúk című művére alapszik. És bár az 1995-ben megjelent Egy nő kisregény számos, akár filmre kívánkozó jelenettel bír, azt mégiscsak a szövegközpontúsága, a mondatok és szavak egymásba fonódása, valamint az irodalmi utalások és történeti motívumok teszik egyedivé. Milyen koncepcióval érdemes akkor nekifogni a megfilmesítésnek? Benkő Imola Orsolya esetében a fő hangsúly a töredékességre esett, ugyanis a film, akárcsak a kisregény, folyamatosan nézőpontot vált, így „ugrálva” a különböző terekbe, úgymint szobabelsőkbe, nappalikba, konyhába vagy éppen mellékhelyiségbe, amelyekben egy-egy férfi vagy nő mondja el a vágyait és bánatát, pontosabban Esterházy művének egy adott, önmagában is megálló részletét. A közösségileg létrehozott film különlegessége, hogy előnyt kovácsol egy történelmi helyzetből, vagyis a tavaszi karantén-időszakból, így a négy fal között olyan személyes, sőt kimondottan intim helyzeteket teremt meg, amelyek remekül illenek az eredeti szöveg személyességéhez. És ha már intimitás: ahogy a regény szinte minden oldala tele van a testiségre utaló hol erotikus, hol naturalista, hol kifejezetten provokatív részletekkel, úgy a filmben is is felbukkannak hasonló, meztelen táncosokat mutató montázsjelenetek Lányi Nicolette és Szilágyi Szabolcs előadásában, sőt, olykor maguk az elbeszélők is ruha nélkül jelennek meg. A film persze nemcsak felmondja Esterházy nyelvi játékokkal és nézőpontváltásokkal teli szövegét, de a filmnyelv adta lehetőségekkel is kreatívan bánik. A regény személyes vallomásai mellett az egyes szereplők is kifejtik a párkapcsolati vagy általában az emberi viszonyokhoz fűződő gondolataikat, amelyeket párhuzamos montázsban mutat meg a vágó, így domborítva ki a mindennapi beszéd és az irodalmi nyelv közti különbséget. A közösségi filmben továbbá a társművészetek is képviseltetik magukat, így feltűnnek a már említett táncosok és Góbi Rita koreográfus, miközben Polner Eszter képzőművészhallgató érzékien megfestett aktképei valamint Roskó Gábor és Héja János zenéje valamint Gyüdi Eszter énekhangja erősítenek rá az éppen elhangzó mondatokra. És noha mindegyik színész nagy beleéléssel mondja el a szövegét, a legjobb mind közül Szilágyi Szabolcs, aki a párjának és annak apjának kényszeresen megfelelő férfit alakítja, továbbá Liszkai Tamás, aki az őt masszírozó hölgynek egy régi időkből származó történetét mondja el. Az Egy nő másik különlegessége, hogy az éppen felbukkanó vagy szóba kerülő női karaktert nemcsak egy adott személy formálja és szólaltatja meg – ahogy Esterházy regénye sem csak egy nőről, hanem kis híján száz nőről szól –, úgy a férfi elbeszélőből is egyszerre több alak jelenik meg. Benkő filmje ezzel a fogással kellően erősít rá a szöveg azon többértelműségére, miszerint nem biztos, hogy az csupán egy nő és egy férfi viszonyába enged betekintést, hanem feltételezhetően több személy identitásába, és azok folyamatosan változó, hol szeretetbe, hol gyűlöletbe csapó voltába. Ebből a szempontból a filmnek sikerül visszaadnia a szöveg egyik fő mondanivalóját, miképp a párkapcsolati viszonyok olyan változékonyak akár az oszcilloszkóp egyszer emelkedő, másszor süllyedő hullámai, és éppen ezért a maguk teljességében sohasem kiismerhetők.

Infó:

Egy nő Készítette: Benkő Imola Orsolya, Szilágyi Szabolcs Írta: Benkő Imola Orsolya az eredeti regény tizenegy számozott részletének felhasználásával 18 éven felülieknek Vetítik: december 7-én, 20.30 – Művész Távmozi