Előfizetés

Jó helyzetben Matolcsy Ádám cége a 20 milliárdos állami bútorbeszerzésnél

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.08. 10:42
Képünk illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Ő kapta a legtöbb pontot a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) ajánlattételén.
Könnyen lehet, hogy Matolcsy Ádám cége, a Balaton Bútor lesz az állami intézmények egyik legnagyobb beszállítója. Ugyanis a KEF ezzel a vállalattal is keretszerződést kötött egy 20 milliárd forintos bútorbeszerzésre – írja a 24.hu.
Vagyis ez azt jelenti, hogy a cége benne lesz abban a hatos csoportban, amelyek az ajánlatért fognak versenyezni.

A pályázatnál az ifjabb Matolcsy cége kapta a legmagasabb számokat. Persze még a jövő zenéje, hogy végül mennyit fog behúzni, de az biztos: remek helyről indul. A portál megjegyzi, hogy az elmúlt években az érdekeltségének a forgalma nettó másfél milliárd forint körül ingadozott és általában közpénzt felhasználó szervezettől nyertek el megbízásokat. További részletek ide kattintva érhetők el.  

Barnászöld mátrai erőműjövő

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.12.08. 09:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Miközben a kormány tegnap hangzatosan kihirdette az idén állami tulajdonba került Mátrai Erőmű "zöld jövőjét", csendben a környezetszennyező lignitbánya bővítésébe kezdtek.
Miközben a kormány tegnap kihirdette a – Mészáros Lőrinc cégeitől idén az állami MVM-hez került - Mátrai Erőmű „zöld jövőjét”, halkan a cég környezetszennyező lignitbányájának bővítésébe kezdtek – közölte tegnap a Greenpeace Magyarország. Detk településrendezési irata szerint ugyanis a község és Kápolna közötti, mintegy 8 kilométeres szakaszt a „Visonta I.-szén” védnevű bányatelek déli és keleti terjeszkedése miatt 2,5 kilométerrel délebbre helyezik. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), valamint a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter által tegnap közzétett „zöld jövőképében” nem szerepel az ország szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 14 százalékáért felelős Mátrai Erőmű bezárási dátuma – hívja fel a figyelmet a környezetvédő szervezet. Ráadásul a területre gáz-, illetve hulladék-biomassza-tüzelésű blokkot terveznek, miközben a kibocsátáscsökkentés fokozására lenne szükség – teszik hozzá. Perger András klíma- és energiakampány-felelős annak egyértelmű kijelentését várja a kormánytól, hogy legkésőbb az üzemidő 2025-ös lejártával bezárják az erőmű szenes blokkjait, amiket nem további, környezetszennyező eljárásokkal, hanem tiszta, az ország valódi energiafüggetlenségét biztosító megújuló energiával váltanak ki. A két érintett tárca tegnapi bejelentése szerint az állami tulajdonos jóváhagyta a Mátrai Erőmű fejlesztési tervét. Eddig is ismert elképzeléseik szerint a következő évtized során „kivezetnék” az ország áramtermelésének jelenleg 16 százalékát adó erőmű széntechnológiáját. A blokkok és bányák területén egy (meglehetős nagy), 500 megawattos (MW) gázerőművet, egy 31 MW-s, hulladék- és növényi tüzelésű blokkot, valamint 200 MW-nyi napelemet telepítenének. (A Palkovics László innovációs tárcavezető által külön is kiemelt hulladék-előválogatást az év eleji ügylettel szintén MVM-tulajdonba került, Geosol nevű helyi feldolgozóban végeznék.) De kísérleteznének a szennyezésmentes lignittüzeléssel is. Az MVM mindennek meg nem jelölt költségeit saját és uniós forrásokból teremtené elő, biztosítva az átállás műszaki zökkenőmentességét is. Az évtized végére valamennyi új egységet átadnák. A minisztériumi közlemény fő szempontnak nevezi az erőmű és a környező ipari park munkahelyeinek megtartását is. Ugyanakkor erre érdemben csak azt a rövid távú lehetőséget villantják fel, hogy a dolgozók részt vehetnek az átalakítási-helyreállítási folyamatban. Szakértők szerint ugyanakkor hosszú távon a gázblokk és a napelemtelep néhány tucat, a hulladékválogatás pedig legfeljebb néhány száz fős személyzetet igényel, miközben az erőműcég jelenleg közel kétezer dolgozónak – zömmel bányásznak – ad munkát. Az érintettekről ugyanakkor tapasztalataink szerint lepereg az üres kormánypropaganda: egyikük Visontán lapunknak úgy fogalmazott, ha a szénblokkokat bezárják, akkor nekik itt „cs...cs” lesz.

Nem leszünk többé adóparadicsom

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.12.08. 08:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
A kormány harcol a multik alacsony adójáért, pedig nem ez lenne az ország érdeke.
Visszaüthet, hogy a magyar kormány az adóparadicsomok szintjére, 9 százalékra csökkentette a társasági adót (tao) 2017-ben. Az Európai Unióban ugyanis lassan beérik az a régóta formálódó javaslat, hogy a tisztességes adóztatásnak érvényt szerezve, egy minimum társasági nyereségadó szintet határozzanak meg. A vonalat a magyar tao-mértéknél magasabban, 12,5, esetleg 10 százaléknál húznák meg. Az új szabályozásnak az is része lenne, hogy amennyiben egy multinacionális vállalatcsoport nyereség utáni közterhe a minimum adómérték alatt marad egy adott országban, a különbözetet más országban kellene megfizetnie, elsőként ott, ahol az anyavállalata van. Ez számos befektetés újragondolását indítaná el, hiszen az adózásban elérhető kedvezmények gyakran perdöntőek a célország megválasztásakor. A magyar kormány elutasítja az olyan nemzetközi adóztatási megoldásokat, amelyek a tisztességes adóversenyt korlátozzák – jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek legutóbbi videókonferenciáján. Nehezen lehet azonban arányos közteherviselésnek nevezni, hogy a nagy cégek nyereségük után tizedannyit adót fizetnek be, mint amennyi a lakosság áfaterhe.  Varga Mihály szerint a minimumadó bevezetése korlátot szabna a cégek kedvezményes adóztatásnak, amelyben ma a magyar kormány élen jár. Tudvalevő, hogy Európában - Montenegró mellett - hazánkban a legalacsonyabb, 9 százalék a társasági adó mértéke. Az uniós és nemzetközi szabályok szerint, az az ország, ahol bármely jövedelem adója tíz százalék alatt van, jelenleg is adóparadicsomnak minősül, vagyis az állam jogtalan előnyre tesz szert a tisztességes adóztatásért folyó versenyben. A világ országaiban 0 és közel 40 százalékos mérték között mozog a társasági nyereségadó, de a fejlett országokban jellemzően a magyarnál jóval magasabb a mérték (például Németországban és Japánban 30 százalék, az USA-ban 21 százalék, Franciaországban 28 százalék). Az adónyereségre játszó multinacionális cégcsoportok dollármilliárdokat tudnak megspórolni azzal, hogy az alacsonyabb adókulcsú országokba „csoportosítják át” a nyereségüket, amely természetesen számos érdekellentétet szül – olvasható a Niveus Consulting Group kommentárjában.   A magyar adórendszert amúgy is a szélsőségek jellemzik, hiszen a világ legmagasabb, 27 százalékos fogyasztási adója párosul Európa legalacsonyabb társasági nyereségadójával (tao). Ráadásul a magyar társasági adó csak névlegesen kilenc százalék, hiszen ha a kedvezményeket (például a sporttao) is figyelme vesszük, akkor a tényleges tao-mérték 5,9 százalék lesz a 2021-es költségvetés szerint. Az aránytalanságot jól jelzik a számok is: áfából a kormány 2021-ben 5000 milliárd forint bevételt tervez, miközben a taoból ennek tizedét, 538 milliárd forintot szedne be, úgy, hogy ez tulajdonképpen majdnem kétévi adó, ugyanis a cégek idei decemberi adófizetését áttolták 2021-re. Vagyis egy évben átlag 300 milliárd forintra rúg a taobevétel. Az országok közötti adóverseny az utóbbi években rendkívüli mértéket öltött. Ebbe Magyarország is beszállt, a 9 százalékra csökkentett tao-mérték mellett a külföldi befektetők megnyeréséért adókedvezményeket is kínál. Az Unió a minimum tao bevezetésével akar gátat szabni ennek. Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere elmondta, hogy a minimum adókulcsról már többféle számszerű javaslat elhangzott, a leggyakrabban a 12,5 százalékos mértéket emlegetik, de ez akár 10 százalék is lehet. A minimumadó úgy működne, hogy ha egy német vállalatnak van egy magyar leányvállalata, akkor ez utóbbi által fizetett 9 százalékos társasági adón túlmenően az anyavállalat országa is jogot formálhat a minimumadó (példánkban 12,5 százalékos) és az alacsonyabb adókulcsú állam által alkalmazott adómérték különbözetére. Tehát jelen esetben 3,5 százalékos további adóztatás jelenne meg a magyar leányvállalathoz köthetően, de már a német kincstár javára.  Varga Mihály tiltakozása abból a a szempontból érthető, hogy Magyarország a javaslat kapcsán hátrányos helyzetbe kerülhet, mert az egy számjegyű társasági adó a valóságban már magasabb lesz, így nem lesz olyan vonzó a külföldi befektetők számára, ráadásul a Magyarországon elért nyereség után az anyavállatok odahaza fizetnének plusz adót. Igy évente akár több száz milliárd forintnyi tao-bevételtől is eleshet az ország.  

Bezavar a helyi iparűzési adó

Az adószakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar adórendszert tovább bonyolítja a helyi iparűzési adó (hipa), amit az önkormányzatok szednek be jövőre már 800 milliárd forint értékben. Ha kiváltanak a társasági adóval, akkor az plusz nyolc százalékos adót jelentene, s ezzel már kikerülnénk az „adóparadicsomi” státuszból, és az állami bevétel sem csökkenne, valamint jelentősen egyszerűsödne cégek adóztatása. Már csak az önkormányzatoknak kellene megkapni a tao rájuk eső részét. Ez a megoldást a cégek sem utasítanák el, mert szerintük is rengeteg baj van a helyi iparűzési adóval. A gazdasági szakértők szerint a hipa legfőbb baja többek között, hogy az a veszteséges cégeket is sújtja.