Novemberben a fogyasztói árak éves növekedési üteme 2,7 százalékra lassult az előző havi három százalékról, sőt az előző hónaphoz mérten 0,2 százalékkal csökkentek az árak átlagosan – közölte a KSH.
A novemberi adat lényegében megfelel az elemzői várakozásoknak.
A részleteket megnézve közel sem rózsás a helyzet: az élelmiszerek ára 6,2 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 14,4, a párizsi, kolbászé 12,6, az étolajé 11,5, a liszté 10,5, a cukoré 10,4, a munkahelyi étkezésé 9,7 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,6, ezen belül a dohányáruk 10,1 százalékkal drágultak. A szolgáltatásokért 1,9 százalékkal többet, a járműüzemanyagokért 7,6 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, mint egy évvel korábban.
Novemberben az előző hónaphoz mérten a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal mérséklődtek. Az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal nőtt, ezen belül az étolaj 4,0, a tojás 2,6, a péksütemények 1,6, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 0,9 százalékkal többe, a sertéshús 2,2, a szalámi, szárazkolbász, sonka 1,9, a kávé 1,5 százalékkal kevesebbe került. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 0,4, ezen belül a dohányáruké 0,7 százalékkal nőtt. A szolgáltatások ára 0,6, ezen belül – az ingyenessé tett közterületi parkolás hatására – az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 22,9 százalékkal csökkent. A járműüzemanyagokért 3,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
A fő mutató lassulásával szemben az inflációs trendeket pontosabban mutató, a változékony energia-, élelmiszer- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció még mindig magasnak mondható. Novemberben 3,9 százalékos volt, ami kicsit meg is haladja az októberi 3,8 százalékot. A maginfláció néhány kiugrástól eltekintve tavaly március óta a 4 százalékos szint körül mozog, ami a jegybanki toleranciasáv felső határa.
2021-ben pedig 3,2 százalékos ütemre lehet számítani, de évközben az idei forgatókönyvhöz hasonlóan jelentős ugrások és süllyedések lehetnek a havi adatokban – köszönhetően a bázishatásnak. Ezt az évet ugyanis régen látott magas szinten kezdte az infláció, januárban 4,7, februárban pedig 4,4 százalékos volt. Majd tavasszal például jelentősen csökkent az üzemanyagok ára, ami a mélybe rántotta a mutatót, májusban például 2,2 százalékra esett. A K&H szakembere szerint mindezek a jövő évi értékeket is nagyban befolyásolják majd. A következő év első negyedévében valamivel 3 százalék alatti inflációval lehet számolni, utána gyorsulás várható, így áprilisban és májusban akár 4 százalékos eredmény születhet.
