Előfizetés

Tárt kapukkal várták a koronavírust

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.12.09. 06:20

Fotó: DAMIR SENCAR / AFP
Ritkán szólal meg Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere – aki civilben az orvostudományok kandidátusa – járványügyben, de az utóbbi hetekben két olyan nyilatkozatot is adott, amiben a második hullám okairól, körülményeiről beszélt. A tárcavezető mindkét alkalommal – legutóbb november végén az Életközelben című videójában – a lakosságot hibáztatta, amiért ősszel a járványhelyzet súlyosabb lett. Kásler szerint a nyári „nagy utazási kedv” után, „az emberek fegyelmezetlensége” miatt kontrollálhatatlanná vált a vírus terjedése. Kásler ugyanakkor arról nem beszélt, hogy a gyászos adatokért, a fertőzés újabb belobbanásáért terheli-e felelősség a kormányt. Ugyanis a pontatlan adatszolgáltatással, nyilatkozatokkal épphogy nyaralásra bátorította az embereket, majd az intézkedéseket késve hozta meg. A külföldi utazások szerepe vitathatatlan: a Szegedi Biológiai Kutatóközpont több száz vírusminta alapján igazolta, hogy az őszi hullám független a tavaszitól, az új megbetegedéseket a nyár közepén behurcolt vírusváltozatok váltották ki. A Budapest Airport forgalmi adatai is alátámasztják, hogy valóban nagyon sokan, százezrek mehettek külföldre nyaralni: idén júliusban 304 ezer, augusztusban pedig 393 ezer utas fordult meg a reptéren. Ám esetükben nemcsak arról van szó, amit – egyébként megengedően – Orbán Viktor mondott július elején a nyaraló magyarokról („ha nem látják egy évben legalább egyszer a tengert, börtönben érzik magukat”), hanem arról is, hogy az utazásaikat tervezők számára fő útmutatóul szolgáló „piros-sárga-zöld térképek” – amelyekkel a kormány azt jelezte a nyáron, hova kockázatos menni és hova kevésbé az –, egyáltalán nem voltak megbízhatóak. A Google különböző adatokat összesítő fertőzési mutatói alapján úgy találtuk, hogy már a zöld színű országok besorolása is kérdéses volt. A magyarok kedvenc nyaralási helyén, a zöld zónába sorolt Horvátországban július 12-én tízszer annyi napi fertőzött találtak, mint nálunk. A szezon végén napi horvát mutató ötszöröse volt a magyar értéknek. Megnéztük a magyarok másik kedvelt nyaralási helyének számító, szintén zöld kategóriába sorolt Görögországot is: július 10–12. között itt tízszer annyi, augusztus 21-én már „csak” ötször annyi esetet találtak, mint nálunk. Emlékezetes, a kormány csak a nyaralási szezon végén húzta be a vészféket: lényegében minden országot pirosnak minősítettek betiltva a beutazást, karantén-kötelezettséget írva elő a hazatérő magyaroknak. Ócsai Lajos, az ÁNTSZ korábbi járványügyi főosztályvezetője a Népszavának azt mondta, „a zűrzavaros nyár” óriási lökést adhatott a járvány terjedésének. Ócsai úgy véli, már csak egy erőteljes intézkedés segíthetett volna a járvány terjedésének lassításában: a digitális oktatás újbóli bevezetése iskolakezdéskor. Ám mint ismert, erről a kormány hallani sem akart, csak november 11-től rendelte el a távoktatást a középfokú oktatás és a felsőoktatás évfolyamain. Mindezeken felül történt még valami, ami elősegíthette a vírus terjedését. Romániában és Ukrajnában idén önkormányzati választásokat tartottak, a magyar kormány pedig támogatta a két országban élő magyarok politikai szervezeteit, az RMDSZ-t és a KMKSZ-t. Így szeptember 27-én, illetve október 25-én engedélyezték, hogy a Magyarországon élő kettős állampolgárok, a kárpátaljai, illetve az erdélyi magyarok karanténkötelezettség nélkül utazhassanak oda-vissza szavazni. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Népszavának azt nyilatkozta, az enyhítés csak néhány ezer embert érinthetett, de a rendelkezésre álló adatok másra utalhatnak. A Központi Statisztikai Hivatal lapunknak adott tájékoztatása szerint idén januárban 22 ezer ukrán és 33 ezer román állampolgár élt az országban. Ugyanakkor összesen 248 ezerre tehető a Kárpátalján és az Erdélyben született, de itt élő kettős állampolgárok száma, utóbbiak közül pedig sokan megőrizhették a másik országbeli szavazati jogukat. Bár a Magyarországról átutazó szavazók száma nem ismert – erről az RMDSZ és a KMKSZ sem tudott kérdésünkre adatot küldeni –, ha csak a fenti, több százezres tömeg pár százaléka élt az őszi lehetőséggel, akkor akár 10 ezerre is tehető azok száma, akik voksolni utaztak érdemi egészségügyi ellenőrzés nélkül. Több szavazni hazautazó határon túli magyar is azt mondta lapunknak, hőmérőzés sem volt a határon, elég volt felmutatni a személyit, amire felragasztották a szavazást igazoló címkét.

Kockázat oda-vissza

A politikai érdekből tett engedmény ráadásul a szomszéd államokat is veszélyeztethette: a Magyarországnál kétszer nagyobb lakosságú Romániában az önkormányzati választások napján, szeptember 27-én 1458 új fertőzöttet találtak; nálunk 937-et, azaz arányaiban több új magyar beteget regisztráltak. Magyarország rosszabbul teljesített a 43,7 milliós lakosú Ukrajnánál is, ahol a választás napján, október 25-én 5426 új eset került a statisztikába – a negyedakkora Magyarországon pedig 3149 új fertőzött. A voksolók tehát nem csak hozhatták, de vihették is a fertőzést a szomszédba.

Havas eső és hó is érkezhet szerdán

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.09. 06:18
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A legmagasabb nappali hőmérséklet a nyugati megyékben 2 és 5, máshol 5 és 10 fok között valószínű.
Szerdán egyre több helyen várható eső, sőt a délutáni órákban az Alpokalján, valamint a Bakonyban havas eső, hó is eshet. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint délnyugat felől vastagszik a felhőzet, egyre nagyobb területen beborul, de a nap első felében a Tiszántúlon, az Észak-Alföldön, illetve az Északi-középhegység keleti részén még több órára kisüt a nap. A déli órákig a Dunántúlon és a Dél-Alföldön, később máshol is többfelé várható eső, de északkeletre csak késő este érkezik meg a csapadék. Estétől a Dunántúl nyugati és déli részén havas eső, a magasabban fekvő helyeken havazás is lehet. A keleti, délkeleti szél a Győr-Baja vonal széles sávjában időnként megerősödik, majd délután az Alpokalján északira fordul. A legmagasabb nappali hőmérséklet a nyugati megyékben 2 és 5, máshol 5 és 10 fok között valószínű. Késő estére 1, 7 fokra hűl le a levegő.

Érzékeny adatokat gyűjtenek a vakcinára váróktól

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.12.09. 06:00
Az orosz orvosok jelentős része elutasító a náluk fejlesztett vakcinával szemben
Fotó: Sputnik/AFP
A tisztifőorvos szavaiból kedd délelőtt még úgy tűnt, megváltozott a kormányzat álláspontja, nem választhatnak vakcinát a magyarok. Estére a koronavírus portál helyreigazította Müller Cecíliát. Nagy a zavar.
A szakembereket is összezavarta a kormány vakcinainformációs oldalának (vakcinainfo.gov.hu) hétfő éjszakai indítása. Szakmailag nem sok értelmét látják annak, hogy itt rengeteg érzékeny adat megadásával lehet jelentkezni a majdani koronavírus-elleni vakcina oltásra, de a honlap maga is csak igényfelmérést ígér. Sem az oltás majdani beadását, sem a jelentkezés sorrendjének a figyelembe vételét nem ígéri senkinek. Aki a vakcina beadásáról szóló értesítést kérve nem elég figyelmes, abba is beleegyezését adja ott, hogy érzékeny személyes adatait a Miniszterelnöki Kabinetiroda hosszú távon kezelje és őt különféle üzenetekkel bombázza. A szakemberek értetlenségét csak tovább növelte a tiszti főorvos, amikor kedden egy újságírói kérdésre azt mondta: hogy „nem választhatjuk meg, hogy melyik vakcinát adatjuk be magunknak.” Mivel ez szöges ellentétben áll Orbán Viktor miniszterelnök több – legutóbbi november 20-án elhangzott - korábbi ígéretével, miszerint az emberek majd választhatnak a rendelkezésre álló vakcinák közül, azt tudakoltuk az operatív törzstől, hogy azóta mi változott, szakmailag mi indokolja ezt a korlátozást. Erre ugyan választ nem kaptunk, de lapzártánkra kiadott egy közleményt a koronvírus.gov.hu oldal, miszerint remélik, hogy tavasszal több engedélyezett vakcina is lesz Magyarországon, ami között már választani is lehet. A választási lehetőség elvonása nem támogatná az oltás minél szélesebb körben való felvételét, erősítette meg kérdésünkre Ócsai Lajos, az egykori ÁNTSZ járványügyi főosztályának korábbi vezetője. Az oltásokkal szembeni bizalom a járvány-elleni harc egyik legkritikusabb pontjának látszik világszerte. Például még az orosz orvosok jelentős része is egyenesen elutasító a náluk fejlesztett vakcinával szemben: egy szeptemberi közvéleménykutatás szerint csak 24 százalékuk adatná be magának. A lapunk által minap idézett Publicus felmérés azt mutatja, hogy Magyarországon is jelentős a bizonytalanság. A közeljövőben elérhetővé váló koronavírus-vakcinák elfogadottsága a magyarok körében mindössze 20-36 százalék. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy az egyes vakcinákkal szembeni bizalom erős összefüggést mutat a válaszolók politikai beállítódásával. Míg az orosz vakcinát a kormánypártiak 29, addig az ellenzéket támogatók 7 százaléka adatná be magának. Mindebből az is kitűnik, hogy a járvány hazai megfékezése szempontjából döntő lehet, hogy a kormányzat mennyire átláthatóan szervezi az oltási kampányt és mennyire képes bizalmat ébreszteni a vakcinázással kapcsolatos döntései iránt. - Ha úgy szervezi az állam a koronavírus-elleni védőoltásokat, mint az influenza vakcináét, amikor is beígérték, hogy mindenkinek ingyenes lesz, de nem jutott mindenkinek, nagy botrány lesz belőle – mondta lapunknak Falus Ferenc, egykori tisztifőorvos. Ő maga nem pártolja a választhatóságot, mert változatlanul reméli, hogy csak olyan tömeges oltást használnak majd Magyarországon, amit az európai gyógyszerhatóság engedélyez. Az utóbbira azért is szükség van, mert a hazai gyógyszerhatóságon óriási a politikai nyomás, ezért lenne megnyugtatóbb, ha a vakcinát független szervezet vizsgálná meg. Megjegyezte: már azt az ötletet sem érti, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ és a kormányhivatalok helyett miért a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (NEAK) adták ki az oltások megszervezését, akik ilyennel soha az életükben nem foglalkoztak. - Az oltás bizalmi kérdés – állítja Pusztai Erzsébet infektológus, az ágazat egykori államtitkára. Szerinte fontos, hogy az ember bízzon abban a gyógyszerben, amit kap. Ellenkező esetben nem lesz kedvük a embereknek magukat oltatni. Ő is megjegyezte, hogy nem érthető, hogy mit akar a kormány az oltásra jelentkezőket gyűjtő portállal. Különösen most, amikor még nincs is vakcina az országban. Bár a kormányzat képviselői naponta bejelentenek valamely, az oltással kapcsolatos reményt keltő hírt, a valóságban a helyzet az, hogy a legkorábban elérhető vakcina a Pfizer készítménye lehet – mondta érdeklődésünkre egyik, az engedélyezési folyamatokra rálátó forrásunk. Ez ugyanis december 29-én megkaphatja az unió törzskönyvét. Az orosz és a kínai oltások hazai bevizsgálása egyaránt kezdetleges. Tehát egyelőre nem is lehet miből választani.