Ritkán szólal meg Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere – aki civilben az orvostudományok kandidátusa – járványügyben, de az utóbbi hetekben két olyan nyilatkozatot is adott, amiben a második hullám okairól, körülményeiről beszélt. A tárcavezető mindkét alkalommal – legutóbb november végén az Életközelben című videójában – a lakosságot hibáztatta, amiért ősszel a járványhelyzet súlyosabb lett. Kásler szerint a nyári „nagy utazási kedv” után, „az emberek fegyelmezetlensége” miatt kontrollálhatatlanná vált a vírus terjedése.
Kásler ugyanakkor arról nem beszélt, hogy a gyászos adatokért, a fertőzés újabb belobbanásáért terheli-e felelősség a kormányt. Ugyanis a pontatlan adatszolgáltatással, nyilatkozatokkal épphogy nyaralásra bátorította az embereket, majd az intézkedéseket késve hozta meg.
A külföldi utazások szerepe vitathatatlan: a Szegedi Biológiai Kutatóközpont több száz vírusminta alapján igazolta, hogy az őszi hullám független a tavaszitól, az új megbetegedéseket a nyár közepén behurcolt vírusváltozatok váltották ki. A Budapest Airport forgalmi adatai is alátámasztják, hogy valóban nagyon sokan, százezrek mehettek külföldre nyaralni: idén júliusban 304 ezer, augusztusban pedig 393 ezer utas fordult meg a reptéren. Ám esetükben nemcsak arról van szó, amit – egyébként megengedően – Orbán Viktor mondott július elején a nyaraló magyarokról („ha nem látják egy évben legalább egyszer a tengert, börtönben érzik magukat”), hanem arról is, hogy az utazásaikat tervezők számára fő útmutatóul szolgáló „piros-sárga-zöld térképek” – amelyekkel a kormány azt jelezte a nyáron, hova kockázatos menni és hova kevésbé az –, egyáltalán nem voltak megbízhatóak. A Google különböző adatokat összesítő fertőzési mutatói alapján úgy találtuk, hogy már a zöld színű országok besorolása is kérdéses volt. A magyarok kedvenc nyaralási helyén, a zöld zónába sorolt Horvátországban július 12-én tízszer annyi napi fertőzött találtak, mint nálunk. A szezon végén napi horvát mutató ötszöröse volt a magyar értéknek. Megnéztük a magyarok másik kedvelt nyaralási helyének számító, szintén zöld kategóriába sorolt Görögországot is: július 10–12. között itt tízszer annyi, augusztus 21-én már „csak” ötször annyi esetet találtak, mint nálunk.
Emlékezetes, a kormány csak a nyaralási szezon végén húzta be a vészféket: lényegében minden országot pirosnak minősítettek betiltva a beutazást, karantén-kötelezettséget írva elő a hazatérő magyaroknak. Ócsai Lajos, az ÁNTSZ korábbi járványügyi főosztályvezetője a Népszavának azt mondta, „a zűrzavaros nyár” óriási lökést adhatott a járvány terjedésének. Ócsai úgy véli, már csak egy erőteljes intézkedés segíthetett volna a járvány terjedésének lassításában: a digitális oktatás újbóli bevezetése iskolakezdéskor. Ám mint ismert, erről a kormány hallani sem akart, csak november 11-től rendelte el a távoktatást a középfokú oktatás és a felsőoktatás évfolyamain.
Mindezeken felül történt még valami, ami elősegíthette a vírus terjedését. Romániában és Ukrajnában idén önkormányzati választásokat tartottak, a magyar kormány pedig támogatta a két országban élő magyarok politikai szervezeteit, az RMDSZ-t és a KMKSZ-t. Így szeptember 27-én, illetve október 25-én engedélyezték, hogy a Magyarországon élő kettős állampolgárok, a kárpátaljai, illetve az erdélyi magyarok karanténkötelezettség nélkül utazhassanak oda-vissza szavazni.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Népszavának azt nyilatkozta, az enyhítés csak néhány ezer embert érinthetett, de a rendelkezésre álló adatok másra utalhatnak. A Központi Statisztikai Hivatal lapunknak adott tájékoztatása szerint idén januárban 22 ezer ukrán és 33 ezer román állampolgár élt az országban. Ugyanakkor összesen 248 ezerre tehető a Kárpátalján és az Erdélyben született, de itt élő kettős állampolgárok száma, utóbbiak közül pedig sokan megőrizhették a másik országbeli szavazati jogukat.
Bár a Magyarországról átutazó szavazók száma nem ismert – erről az RMDSZ és a KMKSZ sem tudott kérdésünkre adatot küldeni –, ha csak a fenti, több százezres tömeg pár százaléka élt az őszi lehetőséggel, akkor akár 10 ezerre is tehető azok száma, akik voksolni utaztak érdemi egészségügyi ellenőrzés nélkül. Több szavazni hazautazó határon túli magyar is azt mondta lapunknak, hőmérőzés sem volt a határon, elég volt felmutatni a személyit, amire felragasztották a szavazást igazoló címkét.
