Már több százan csatlakoztak az eredetileg 15 magyar közgazdász által megfogalmazott nyilatkozathoz, amelyben a lengyel társaikkal egyetértve felszólították a magyar és lengyel kormányt az uniós vétó visszavonására. Az aláírásgyűjtés azután kezdődött, hogy lengyel Közgazdasági Társaság vezetősége, alapos közgazdasági érvek alapján, felemelte hangját az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását és a válságenyhítő közös hitelfelvételt veszélyeztető lengyel és magyar kormányzati vétó ellen.
"Lengyel kollégáinkhoz hasonlóan, magunk is úgy látjuk, hogy a lengyel és a magyar kormány magatartása rendkívül káros az európai kohéziós politika, és legfőképpen saját polgárai gazdasági helyzetének stabilizálása szempontjából. Amikor a magyar kormány azért küzd, hogy ne kelljen a joguralom és a jogbiztonság feltételeit betartania, azzal nemcsak az Európai Uniónak a jelenlegi világhelyzetben életbevágóan fontos szolidaritási akcióját akadályozza meg, hanem a magyar gazdaság hosszú távú fejlődése ellen is dolgozik"- írják a hazai közgazdászok közleményükben.
Egy ilyen helyzetben, mint a mostani, amikor az országaink vezetői nem jó irányba hoznak döntéseket, erkölcsi kötelességünk erre figyelmeztetni – mondta a magyar nyilatkozat egyik szerzője Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke. Nyilvánvaló, hogy Magyarországon a jogállamisággal kapcsolatban nagyon súlyos bajok vannak, és ez elmondható az uniós és hazai közpénzek elosztásról is. Ha a magyar kormány vétózik, azzal félő, hogy fokozódik az Európai Uniótól való leszakadásunk, és akár kilépésünk is felmerülhet. Ez az elvi alapja a nyilatkozatnak, a praktikus oldala pedig az a gazdasági és pénzügyi haszon, amitől elesne Magyarország, ha a magyar kormányfő megvétózná az Európai Unió közös mentőscsomagját – tette hozzá Vértes András.
A NextGeneratioEU csomag elsősorban a zöld és a digitális gazdaság fejlesztésére nyújt forrást, részint hitel, illetve vissza nem térítendő támogatás formájában. Mind a két területen komoly lemaradásban van a magyar gazdaság. Nincs ingyen az uniós csomag, de a hitel rész is sokkal olcsóbb, mint ha azt a pénzt Magyarországnak önállóan kellene felvennie a pénzpiacon. A nettó nyereség végül több milliárd euróra rúgna – mondta Vértes András.
Orbán Viktor kormányfő az uniós mentőcsomag ellen két érvet hoz fel: egyrészt a hitel, másrészt ha valamelyik ország nem tudja majd visszafizetni, akkor azok helyett a magyaroknak (is) helyt kell állniuk. Ezzel szemben a valóság árnyaltabb, ugyanis az Európai Tanács tagjai - köztük a magyar miniszterelnök - idén júliusban határoztak a folyó áron 800 milliárd eurós NextGenerationEU nevű alap felállításáról. Végleges jóváhagyás esetén ezt az összeget az Európai Unió közös hosszútávú hitelfelvétellel teremtené elő, amiből a tagországok mintegy 415 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást, illetve közel 385 milliárd euró hitelt kaphatnak. Magyarország részesedése közel 8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 10 milliárd euró kedvezményes hitel lenne – derül ki az Európai Bizottság közleményéből.
Az EU közös hosszútávú hitelének visszafizetéséhez minden tagországnak, így Magyarországnak is hozzá kell majd járulnia. Mivel a visszafizetés részleteiről még nincs döntés, ma nehéz pontosan megmondani, hogy ez az egyes nemzetek esetében mekkora terhet fog jelenteni. A tagországok várható hozzájárulását csökkenti, hogy az Európai Unió tervezett új saját bevételi forrásaiból fedezi majd a terhek egy részét. Másrészt a visszafizetés csak 2027 után kezdődik. Összességében az várható, hogy a visszafizetéshez legfeljebb 3,5-4 milliárd euró lesz a magyar hozzájárulás.
Bár az alap kedvezményes hitelét nem kötelező igénybe venni, de ha Magyarország mégis a felvétele mellett dönt, a fentiekhez hozzáadódik több százmillió eurónyi kamatmegtakarítás. Hiszen az Európai Unió nálunk jóval kedvezőbb feltételekkel kap hitelt, és az alacsony, most éppen negatív hitelkamatokból Magyarország is részesedhet – olvasható az Európai Bizottság közleményében. Mint ismert magyar kormány az elmúlt hetekben több milliárd eurót vett fel a piacról évi 0,5 illetve 1,5 százalékos kamattal, és az EU, jobb adós lévén, a hitelhez nulla százalék vagy az alatti kamatozással is hozzá tud jutni.
