Mostanság nincs irigylésre méltó helyzetben Emmanuel Macron francia köztársasági elnök. A brutális iszlamista támadások miatt meghirdette programját az úgynevezett "iszlám szeparatizmus" ellen. Ezt a lépését még túlnyomó többségben támogatták honfitársai, de azt a törvényt már nem, amely büntethetővé tenné a rendőrök arcának rögzítését bevetésük közben. Az elnök a tiltakozás hatására visszakozni kényszerült, ráadásul a javaslatról szóló vita idején jelentek meg a felvételek arról, hogy négy rendőr mindenfajta különösebb ok nélkül vert meg egy zenei producert. A társadalom figyelme így az iszlamista támadások helyett a rendőri brutalitásra irányult. Ennek hatására Macron lassan, de biztosan emelkedő népszerűsége is megállt, a YouGov hétfőn közzétett felmérése szerint két százalékkal csökkent.
A francia elnök most azt reméli, a közvélemény ismét az iszlám szeparatizmussal szembeni fellépésre összpontosít. Mától vitázik ugyanis Jean Castex kormánya a még októberben kilátásba helyezett törvényről. A manapság igen sokat emlegetett iszlám szeparatizmus kifejezés egyébként nem Macrontól származik, hanem a politológus Bernard Rougier az év elején megjelent bestsellerében volt először bukkant fel, a műben az iszlamista imámok propagandahadjáratáról írt és arról, hogy válnak fiatalok a szélsőséges ideológia rabjaivá.
A törvényjavaslat épp ezt a folyamatot állítaná meg. A Gérald Darmanin belügyminiszter által fémjelzett jogszabály az iszlám közösségek szigorú felügyeletét irányozza elő. Macron elnök már tavasszal politikai prioritásai között emlegette az iszlamizmus elleni fellépést, októberben ezt azzal egészítette ki, hogy a radikális ideológia követői nem tartják tiszteletben a francia értékrendet.
A tervezet értelmében bezárják a radikális korániskolákat, az imámokat Franciaországban képezik ki, és az eddiginél jóval szigorúbban szabályozzák az iszlám egyesületek és mecsetek finanszírozását, kivált, ha külföldről támogatják. A törvény értelmében keményebben lépnének fel az interneten terjedő gyűlöletbeszéddel szemben. A jövőben mindemellett köteleznék a szülőket arra, hogy iskolában és ne otthon taníttassák gyerekeiket. Sok muzulmán szülő egyébként inkább katolikus iskolába íratja a gyermekeket, mert úgy vélik, a polgári iskolákban nincsenek tekintettel a diák vallási meggyőződésére.
Az iszlamista veszéllyel kapcsolatban a kormányra még nagyobb nyomás nehezedett október 16. után, amikor az éppen a napokban, Oroszországban eltemetett csecsen fiatalember brutális kegyetlenséggel gyilkolta meg Samuel Patyt, egy történelemtanárt, aki óráján két Mohamed-karikatúrát mutatott be. Gérald Darmanin ezután a Twitteren közölte, hogy a mecseteket is jobban ellenőrzik majd. A kormány szerint 76 mecsetben és imahelyen terjeszthetnek szélsőséges ideológiát, ezek lehetnek az iszlám szeparatizmus melegágyai. A rendőrprefektusokat bízták meg a vizsgálattal, s ha úgy látják, beigazolódott a szeparatizmus gyanúja, be is zárhatják ezeket a mecseteket. Jelenleg egyébként összesen 2600 iszlám imahely működik Franciaország területén. A vizsgált mecsetek közül 16 Párizsban és régiójában, a többi hatvan az ország többi területén található – írta a Le Figaro. A lap értesülései szerint a hatóságok 18 mecsetet tartanak különösen veszélyesnek. Akadnak ezek között olyanok is, amelyeket hivatalosan már bezártak ugyan, de tovább működnek illegálisan is, de olyan is létezik, amely bezárását már elrendelték, de a polgármester szembeszállt a döntéssel. Az mindenesetre biztos, hogy az országban sosem látott megfigyelés alá vonják az iszlám imahelyeket.
A francia elnök emellett a republikánus értékek kartáját is kidolgoztatta, amelyet az imámokkal is aláirat. A dokumentum arra kötelezi a muszlim hitszónokokat, hogy elfogadják az ország alapértékeit, így nem helyezhetik ezek fölé az iszlám tanítást.
