A történelmi borvidéken különválasztanák a síkfekvésű és a hegyi területeket, s csak az utóbbiakról kerülhetne ki tokaji névvel ellátott palack, a többiek „zempléni” megjelöléssel, s emiatt jóval alacsonyabb áron hozhatnák csak forgalomba a borokat. Ezt tartalmazza az a rövidesen a parlament elé kerülő törvénytervezet, ami miatt több felháborodott gazdálkodó kereste meg a Népszavát.
- Az utóbbi évek intézkedései sorra azt a gyanút erősítik, hogy a NER-lovagok szemet vetettek erre a térségre. Minden eszközzel, ha kell, törvénymódosításokkal is igyekeznek elősegíteni, hogy a kisbirtokosok tönkremenjenek, s néhány hatalom-közeli kézben koncentrálódjanak az itteni területek – mondta lapunknak egy tolcsvai borász. Szavai szerint ennek a folyamatnak első lépése volt, amikor az állami felvásárló Grand Tokaj Zrt. három éve a kistermelők jó részével nem kötött felvásárlási szerződést, vagy épp kilónként alig nyolcvan – sőt, néhány esetben tíz - forintot ajánlott a szőlőért, miközben annak előállítási költsége nagyjából 110 forint kilónként. Vagyis még a kapálás, a metszés, a vegyszerezés költségei sem térültek meg, nemhogy haszonnal járt volna az egész éves munka. Később a kormány a túltermelésre hivatkozva bevezette a zöld szüret lehetőségét, vagyis támogatta, ha valaki még éretlen állapotban levágta és megsemmisítette a fürtöket. Beszédes adat, hogy az alföldi területek után a tokaji borvidéken éltek legtöbben ezzel a lehetőséggel, nem látva esélyét a normális áron történő értékesítésnek.
S most itt a bortörvényi változás, ami – ha a parlament megszavazza – gyakorlatilag kettévágja a hatezer hektáros borvidéket, s zempléninek minősíti például Olaszliszka, Hercegkút, Szegi, Sárospatak, Bodrogkisfalud sőt, még Tokaj és Tolcsva egyes területeit is. Azt is szabályoznák, hogy tokaji néven csak olyan bort lehet forgalomba hozni, ahol a hektáronkénti tőketerhelés nem haladja meg a 2,5 kilogrammot. Ez főként a régóta itt gazdálkodókat érinti hátrányosan, akiknek még szülei, nagyszülei telepítették el a szőlőt, betartva az akkor hagyományos 3,6 méteres sortávot: nekik kevesebb tőkéjük van egy területen, mint az új telepítésűeknél, ahol 2,5 méteres a sortáv. Ők e szabály szerint így kevesebb szőlőt értékesíthetnének: van, aki az eddigi bevételei harminc százalékát emiatt eleve elbukja, s külföldre is kevesebb palackot vihet. - Számos „potentát” vett itt területeket az utóbbi időben, kivágták a régi szőlőket, s felvették a 75 százalékos állami támogatást az új telepítésre, vagyis, ha úgy tetszik, zömmel közpénzből gyarapították a saját vagyonukat – mondta lapunknak egy hercegkúti szőlőtermelő. Neveket ugyan nem mondott, de szavai szerint a térségben köztudott, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) egyik vezető tisztségviselője nemrég telepített közel öt hektár szőlőt a borvidéken, Erdőhorváti környékén.
A KEHI-nek egyéb kötődését is megtaláltuk itt: a Grand Tokaj Zrt-ben felügyelőbizottsági elnök Gaál Szabolcs Barna, a KEHI elnöke, aki tagja a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanácsnak is. Mádon vannak birtokai Lázár János volt miniszternek, Demeter Ervin korábbi titokminiszternek, míg Tállyát a Fidesz-közeli Századvég volt vezérigazgatója, a Magyar Államkincstár miniszteri biztosi címével is megpántlikázott Márton Péter igyekszik felvirágoztatni. Informátoraink szerint a NER-hez köthető gazdálkodók zöme hegyvidéki birtokkal rendelkezik. Abban érdekeltek tehát, hogy minél kevesebb legyen a tokaji megjelölésű terület, s magasabb árfekvésben lehessen a borokat értékesíteni. Molnár Péter a Patrícius Borház birtokigazgatója, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának (TBHT) elnöke szerint a készülő bortörvény nem hátrányos a síkvidéken gazdálkodókra, sőt szerinte ezzel egy régen vágyott új lehetőséget kapnak az itteniek, mert ezeken a területeken nemzetközi szőlőfajtákat is telepíthetnek. (Eredetvédelmi tokaji minősítést ugyanis csak a furmint, hárslevelű, sárga muskotály, kövérszőlő, kabar, zéta fajtákból készített borok kaphatnak. Molnár Péter szerint arra is van mód, hogy a síkvidéki területeken továbbra is tokaji kategóriában maradjon az, aki az eredetmegjelölés szabályai szerint kíván gazdálkodni, és tokaji bort akar termelni.
Árnyalja ezt a kijelentést a bortörvényi tervezet, ami szerint ezt csak a már meglévő birtokok élettartamáig lehetne igényelni, vagyis, ha bárki újratelepítené a síkvidéki területét, már nem kaphat tokaji minősítést. A parlament elé egyébként először a szőlészetről és borászatról szóló általános törvényjavaslat kerül még az idén, ám mivel a Tokaji borvidékre vonatkozó különleges szabályokat tartalmazó kiegészítés európai uniós notifikációra szorul, ennek elfogadása már csak a parlament tavaszi ülésszakában történhet meg.