Spontán tiltakozások törtek ki több libanoni városban hétfő este, miután híre ment annak, hogy az ügyvezető kormány a létfontosságú termékek állami támogatásának megvonásáról tárgyalt. Az alapvető élelmiszerek, üzemanyag és gyógyszerek viszonylagos hozzáférhetőségét jelenleg az biztosítja, hogy a kereskedők kedvezményes átváltási árfolyammal importálhatják azokat. A több mint egy éve tartó pénzügyi válság miatt azonban a devizakészletek vészesen fogynak, Riad Szalameh jegybank elnök egy december elseji interjúban arról beszélt, hogy nagyjából két hónap múlva elfogy az erre fordítható valutájuk, és kizárólag a törvényileg kötelező tartalékok maradnak meg. Az ENSZ-ügynökségek helyi képviselői arra figyelmeztettek, hogy a támogatás megszüntetés társadalmi katasztrófával érne fel a legkiszolgáltatottabb réteg számára. Egyre több libanoni süllyed ebbe a kategóriába, mivel a politikai bénultság, a pénzügyi válság és a koronavírus-járvány együttes hatására napról-napra növekszik a rászorulók száma.
Hiába fenyeget éhínség, a mindennapi kenyér körül növekvő bizonytalanság semmilyen hatással nincsen a szokásos politikai cirkuszra: Libanonnak csaknem négy hónapja ügyvezető kormánya van. A Bejrútban augusztusban bekövetkezett tragikus kikötői robbanás, Emmanuel Macron francia elnök közbeavatkozása és a társadalmi helyzet folyamatos romlása ellenére a politikai elit képtelen volt megállapodni egy felelős kabinet létrejöttéről. A pénzügyi válság kitörése miatt tavaly októberben a miniszterelnökségről lemondott Szaád Al-Harírit ugyan már másfél hónapja megbízták a kormányalakítással, ám a politikus eddig nem tudott áttörést elérni. Sajtóhírek szerint az előrelépést Michel Aoun államfő akadályozza, aki múlt hónapban azért utasította el a Hariri által javasolt kabinet névsorát, mert abban pártja, a keresztény Szabad Hazafias Mozgalom csak két tárcavezetőt nevezhetett meg a vallási-felekezeti (szekretáriánus) alapon a keresztényeknek biztosított kilenc miniszteri helyre. Haríri és Aoun három hét szünet után most hétfőn találkoztak újra és várhatóan ma folytatják az alkudozást. A tárgyalások ráérős tempója ugyan zavarja a libanoni közvéleményt, ám a tavaly ilyenkor tapasztalt nagyszabású rendszerváltást követelő tüntetéseknek nyoma sincs - elemzők szerint ebben az általánosan uralkodó létbizonytalanság és a tiltakozásokon megtapasztalt hatósági erőszak is szerepet játszik.
A nemzetközi közösség igyekszik nyomást gyakorolni a libanoni politikai elitre a patthelyzet feloldása érdekében. Emmanuel Macron múlt szerdán az ENSZ és Franciaország által közösen rendezett libanoni donorkonferencián szólította fel a pártvezetőket mielőbbi kormányalakításra, illetve a szükséges gazdasági és korrupcióellenes reformok végrehajtására. A francia elnök egyúttal jelezte, hogy decemberben újra a közel-keleti országba látogat a folyamat előre mozdítása érdekében.
