Előfizetés

Libanon: cirkusz lesz, de kenyér nem biztos

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.12.09. 08:30

Fotó: JOSEPH EID / AFP
A közel-keleti országot már éhínség fenyegeti, mert vészesen fogynak az alapvető élelmiszerek olcsó importját biztosító devizatartalékok.
Spontán tiltakozások törtek ki több libanoni városban hétfő este, miután híre ment annak, hogy az ügyvezető kormány a létfontosságú termékek állami támogatásának megvonásáról tárgyalt. Az alapvető élelmiszerek, üzemanyag és gyógyszerek viszonylagos hozzáférhetőségét jelenleg az biztosítja, hogy a kereskedők kedvezményes átváltási árfolyammal importálhatják azokat. A több mint egy éve tartó pénzügyi válság miatt azonban a devizakészletek vészesen fogynak, Riad Szalameh jegybank elnök egy december elseji interjúban arról beszélt, hogy nagyjából két hónap múlva elfogy az erre fordítható valutájuk, és kizárólag a törvényileg kötelező tartalékok maradnak meg. Az ENSZ-ügynökségek helyi képviselői arra figyelmeztettek, hogy a támogatás megszüntetés társadalmi katasztrófával érne fel a legkiszolgáltatottabb réteg számára. Egyre több libanoni süllyed ebbe a kategóriába, mivel a politikai bénultság, a pénzügyi válság és a koronavírus-járvány együttes hatására napról-napra növekszik a rászorulók száma. Hiába fenyeget éhínség, a mindennapi kenyér körül növekvő bizonytalanság semmilyen hatással nincsen a szokásos politikai cirkuszra: Libanonnak csaknem négy hónapja ügyvezető kormánya van. A Bejrútban augusztusban bekövetkezett tragikus kikötői robbanás, Emmanuel Macron francia elnök közbeavatkozása és a társadalmi helyzet folyamatos romlása ellenére a politikai elit képtelen volt megállapodni egy felelős kabinet létrejöttéről. A pénzügyi válság kitörése miatt tavaly októberben a miniszterelnökségről lemondott Szaád Al-Harírit ugyan már másfél hónapja megbízták a kormányalakítással, ám a politikus eddig nem tudott áttörést elérni. Sajtóhírek szerint az előrelépést Michel Aoun államfő akadályozza, aki múlt hónapban azért utasította el a Hariri által javasolt kabinet névsorát, mert abban pártja, a keresztény Szabad Hazafias Mozgalom csak két tárcavezetőt nevezhetett meg a vallási-felekezeti (szekretáriánus) alapon a keresztényeknek biztosított kilenc miniszteri helyre. Haríri és Aoun három hét szünet után most hétfőn találkoztak újra és várhatóan ma folytatják az alkudozást. A tárgyalások ráérős tempója ugyan zavarja a libanoni közvéleményt, ám a tavaly ilyenkor tapasztalt nagyszabású rendszerváltást követelő tüntetéseknek nyoma sincs - elemzők szerint ebben az általánosan uralkodó létbizonytalanság és a tiltakozásokon megtapasztalt hatósági erőszak is szerepet játszik. A nemzetközi közösség igyekszik nyomást gyakorolni a libanoni politikai elitre a patthelyzet feloldása érdekében. Emmanuel Macron múlt szerdán az ENSZ és Franciaország által közösen rendezett libanoni donorkonferencián szólította fel a pártvezetőket mielőbbi kormányalakításra, illetve a szükséges gazdasági és korrupcióellenes reformok végrehajtására. A francia elnök egyúttal jelezte, hogy decemberben újra a közel-keleti országba látogat a folyamat előre mozdítása érdekében.

Szabad szemmel: Magyarország és Lengyelország ráfarag, ha megtorpedózza az unió két nagy pénzügyi tervét

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.12.09. 08:01

Nemzetközi sajtószemle, 2020. december 9.
Bloomberg Varsói tárgyalásai után mind Orbán Viktor, mind lengyel kollégája azt hangoztatta, hogy várhatóan szabaddá válik az út a hétéves költségvetés, illetve a gazdasági ösztönző program előtt, ők azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy egyiket sem szabad összekapcsolni a jogállami normák teljesítésével. Mindazonáltal a magyar politikus szerint a holnap kezdődő EU-csúcskonferencia előtt csupán egy centire vannak a megállapodástól. Részleteket azonban nem árult el. Annyit mondott: jók az esélyek, hogy holnap vagy holnapután Brüsszelben pontot tegyenek az ügy végére. Az pedig nagy siker volna, tette hozzá. A hírügynökség úgy tudja, hogy a színfalak mögött megy az egyeztetés, mert próbálnak olyan megoldást találni, ami lehetővé teszi az arcmentést a két kormány számára. Ám egyrészt félő, hogy Brüsszel alábecsüli a két ország elszántságát, másrészt viszont Budapest és Varsó túlértékelheti a saját helyzetét. A lengyel szóvivő ugyanakkor azt hangoztatta, hogy aligha lesz egyezség, ha az EU nem lép vissza a jogállami feltételektől.
Reuters Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki ugyan nem enged a jogállami vitában, a magyar vezető mégis úgy látja, hogy győzelemre áll. A miniszterelnök Varsóban nyilatkozott, miután az EU ultimátumáról egyeztetett a lengyel vezetéssel. Szerinte a héten meglehet az áttörés, bár azért nem garantálná. Úgy fogalmazott, hogy más országok már letették a garast és most itt az idő egyezségre jutni Magyarországgal, illetve Lengyelországgal. Ugyanakkor nem látszik, hogy a 25-ök változtatnának álláspontjukon. A német Európa-ügyi miniszter közölte, hogy próbálnak megállapodásra jutni, de a jogállami mechanizmushoz nem lehet hozzányúlni. Egy uniós diplomata szerint ha Budapest, valamint Varsó ragaszkodik a vétóhoz, akkor a közösség nélkülük hozza tető alá a mentőcsomagot. Viszont ha nem lesz új költségvetés, az keményen érinti a magyar és a lengyel kormányt, hiszen mindkettő a támogatások fő kedvezményezettjének számít. Ám Orbán és Kaczynski odahaza úgy állítja be, hogy a nemzeti szuverenitást kell megvédeniük. A Fidesz azt sulykolja, hogy az egész vita mögött a bevándorlás húzódik meg, mármint hogy az EU migránsokat akar rákényszeríteni az országra.
Süddeutsche Zeitung A német Európa-ügyi miniszter keményen bírálta Magyarországot és Lengyelországot, mondván, hogy az EU nem pénzkiadó automata, nem elsősorban egységes piac, hanem mindenek előtt érték- és jogközösség. A német kormány soros elnökként igyekszik elsimítani a vitát, ezért hírek szerint intenzív párbeszédet folytat Budapesttel, illetve Varsóval. Az egyik lehetséges megoldás, hogy az unió nyilatkozatban teszi egyértelművé: a két országnak nem kell semmiféle hátsó szándéktól tartania a jogállami mechanizmus kapcsán. Orbán és Morawiecki azonban idáig nem hajlik a kompromisszumra. A magyar miniszterelnök kijelentette Varsóban, hogy ők állnak az egyik oldalon, a német elnökség pedig a másikon. Hogy mennyire számít a pénz, arról azt mondta, hogy az mindig lényeges. De van fontosabb, és nem lehet mindent az anyagiaknak alárendelni. Hiszen a nemzeti szuverenitásért harcolnak. A magyar gazdaság pedig elég erős, hogy egymaga is megküzdjön a Covid-19-cel. Nem kell függni az EU támogatásától. De azért jó volna megállapodásra jutni. Hogy miben állna az egyezség, az nem világos. A jogállami klauzulát csak nagyon nehezen lehetne módosítani. Egyes tagok, például a hollandok elutasítanák a szabályozás felvizezését, de az EP is ugyanígy áll hozzá a kérdéshez. Weber a néppárti frakció nevében kifejtette, hogy a Parlament nem hajlandó hozzányúlni a jóváhagyott kompromisszumhoz. Azon kívül egyetértett azzal, hogy ha nincs más választás, akkor a magyarok és lengyelek nélkül is össze kell hozni a koronaalapot. Uniós diplomaták azt közölték, hogy nekilátnak a munkának, ha nem hoz eredményt az uniós csúcs. A Bizottság úgy számol, hogy a két ország valamikor jövőre úgyis visszavonja a vétóját, és akkor mehet eredeti formájában a csomag. Azaz csak egy évre kell áthidaló megoldást találni. Addig úgyis csak igen keveset fizetnének ki még az eredeti tervek szerint is. A pénzügyi vita elvileg nem szerepel a kétnapos brüsszeli tanácskozás napirendjén, de Orbán és Morawiecki alighanem szembesül egy-két keresetlen szóval a többiek részéről, már ha nem tér előbb jobb belátásra.
Washington Post A német Európa-ügyi miniszter felelőtlenségnek minősítette, ha tovább késne a 2027-ig érvényes költségvetés, illetve a gazdasági újjáépítési terv elfogadása. Roth, aki videóbeszélgetést folytatott európai kollégáival, alapvetőnek nevezte a 750 milliárd eurós alapot, mivel egy sor ország gazdaságát teljesen hazavágta a járvány. Úgy fogalmazott, hogy minden nappal csak még láthatóbbak lesznek a válság következményei, ezért nem szabad hátráltatni, hogy a polgárok végre hozzájussanak az alapvető segítséghez. Ennélfogva azt sürgősen folyósítani kell.
FAZ Magyarország a kemény ellenállást választotta az unióval zajló pénzügyi vitában. A lengyelek azonban már békülékenyebb hangokat hallatnak, mert náluk erősödik az elégedetlenség a blokád miatt. Orbán – meglepetésre – 8 napon belül már másodszor utazott Varsóba és ott tárgyalópartnereivel megerősítette, hogy hallani sem akarnak jogállami kikötésekről az uniós támogatások kapcsán. Ám közben az egyik lengyel kisebbik koalíciós párt vezetője megismételte, hogy szó lehet kompromisszumról, ha biztosítékokat kapnak, hogy az LMBT-jogok jegyében nem kell módosítani a családjogi törvényen. Szólt arról is, hogy Varsó sosem ellenezte az átlátható szabályokat, amikor arról volt szó, hogy ne legyenek visszaélések az uniós alapok felhasználásánál. Ez ügyben Lengyelországgal nincsenek is bajok, sokkal rosszabb azonban a magyar és cseh kép. Hogy lengyel partnerét megkösse, Budapest egyre másra emlékezteti arra, hogy a két miniszterelnök pár hete megállapodott: kölcsönösen támogatják egymást a vétókérdésben.
Süddeutsche Zeitung Lengyelország függetlenségét a világon senki sem fenyegeti, nyilatkozta a lapnak az ellenzéki többségű varsói felsőház vezetője. Tomasz Grodzki, aki civilben sebész, egyébként pedig a PiS legfőbb riválisának számító Polgári Platform tagja, óva inti a vétótól a lengyel kormányt. Azt mondja, az végzetes volna a nemzet szemszögéből. Mint elmondta, legutóbb abból kerekedett hasonlóan nagy baj, hogy a kommunista vezetés – Moszkva közbenjárására – 1947-ben elutasította a Marshall-segélyt. Most nem szabadna megismételni a hibát. A politikus elutasítja, hogy egyesek a kilépéssel kacérkodnak, hiszen annak idején népszavazás hagyta jóvá a belépést. Jelenleg a lakosság 80 százaléka kedvezően vélekedik az EU-ról. Az ország vállalta, hogy betartja az alapelveket, köztük a jogállamiságot. Brüsszel nem állomásoztat csapatokat vagy páncélosokat lengyel földön. A szuverenitás egyáltalán nincs veszélyben. Csak akkor lenne, ha az ország megszakítaná a kapcsolatokat az unióval és ismét kelet felé fordulna. A keményvonalas igazságügyi miniszter tárgyalási taktikáját úgy értékelte, hogy az brutális. Ziobro ugyanis elvárja, hogy Európa lépjen vissza, miközben több tagállam is dühös, mert nem kapja meg a várva várt pénz a járvány következményeinek enyhítésére. A holland miniszterelnök már jelezte, hogy a közösség megvolna a magyarok és a lengyelek nélkül is. Ugyanakkor Lengyelországban veszélyben van a demokrácia és a hatalmi ágak megosztása, az igazságszolgáltatást a politika ellenőrzi. Fenyegetés éri a kisebbségi jogokat is. A rendőrség borsspray-t vet be békés tüntetők, sőt parlamenti képviselők ellen is. Ilyesmi nem fordult elő a rendszerváltás óta. Látnivaló, hogy a kormány a tekintélyuralom felé tart, de még meg lehet fordítani a folyamatot. Ám igencsak nehéz lesz az ellenzék ellenállása nélkül, vagy adott esetben az EU-n kívül. De fontos, hogy időben közbe kell lépni, még mielőtt kifejlődik a baj. A világ csak nézte a magyar és lengyel demokrácia lebontását és az reméltek, hogy észhez tér a két rezsim. Ám csak erősödött az autoriter irányzat. Teljesen jogos a két országra nehezedő nyomás. Máskülönben megnyílik az út Kelet felé, de azt inkább nem forszírozni. Elég volt a népköztársaságból. Merthogy Grodzki szerint Kaczynski a 89 előtti rendszerhez tér vissza. Az uralkodó párt úgy érzi, hogy a törvények felett áll, olyan dolgokat enged meg magának, amik tiltottak a közönséges halandók számára, a kiválasztott bírók pedig megvédik.
FT Magyarország és Lengyelország ráfarag, ha megtorpedózza az unió két nagy pénzügyi tervét – hangsúlyozza a vezércikk, merthogy elsősorban a két nép issza majd meg a makacskodás levét. Márpedig jelen állás szerint a két nacionalista kormány bekeményített. Ily módon már méretes szakadék alakult ki az alapvető normák ügyében. Budapest és Varsó azt hiszi, hogy fojtófogásban tarthatja az európai döntéshozatalt, de tévednek, mert gyengék és csak saját maguk alatt vágják a fát. Hiába állítják, hogy csupán védekeznek a liberális brüsszeli elit terjeszkedése ellen. Valójában igen sokat profitálnak a tagság jóvoltából: 2018-ban a magyar és lengyel GDP 5, illetve 3,4 százalékának megfelelő összeg érkezett Brüsszelből. Továbbá csak a mentőcsomagból 8, illetve 30 milliárd esne le nekik. De ha nincs más választás, a többieknek meg kell csinálniuk nélkülük is, mert az nem lehet, hogy túszul ejtse a közösséget két tag, amely nagy ívben tesz a jogállami elvek betartására vállalt közös kötelezettségre. Sőt, ha beválik, akkor a módszert lehet más területeken is alkalmazni. Magyarország és Lengyelország közben hamar megtapasztalhatja, hogy immár csupán másodrendű tag. A 25-öknek meg kell szavazniuk a jogállami mechanizmust, hiába hozakodik elő Budapest és Varsó mindenféle képtelen váddal. Közben a lengyeleknél ókonzervatív körök már azt pedzegetik, hogy van élet az EU-n kívül is. Orbán a Brexit előnyeként említette a britek által előállított vakcinát. Pedig nem lehet kétségbevonni a tagság előnyeit. De a masszív propaganda megváltoztathatja a közhangulatot, hiába pártolja a két ország lakosságának többsége az uniót. Csakhogy a két vezetés az autoriter fordulatot arra a gazdasági sikerre építette, amihez a közösségi pénz, illetve az egységes piac szolgáltatja az alapot. Ám lehet, hogy a figyelmeztetés Merkelnek szól, mert ő mindennél előbbre valónak tartja az európai egységet, ezért folyamatosan homokba dugta a fejét, amikor Budapest és Varsó visszaélt hatalmával. Ám a törésvonalak csak még láthatóbbá váltak. Az EU-nak keményen bele kell állnia a vitába, a kancellárnak pedig el kell döntenie, hogy hová áll.
Spiegel Brüsszelben azzal számolnak, hogy kemény összecsapás lesz holnap és holnapután az állam- és kormányfők találkozóján, mivel az EU ultimátumot adott a magyar és a lengyel vezetésnek, ám az – legalábbis szavakban – változatlanul keménynek mutatkozik. A 25-ök belengetett ellenlépése, hogy ti. megcsinálják a koronaalapot Budapest és Varsó nélkül, igazából a keményvonalasok ötlete volt, hogy megadásra kényszerítsék Orbánt, illetve Kaczynskit. Ám hogy ez immár a hivatalos álláspontnak számít, az egyrészt mutatja, mennyire eldurvult a vita, másrészt pedig arról árulkodik, hogy az unió kezdi elveszteni a türelmét. A két kormány módszeresen kiiktatta az ellenzéki sajtót, megrendítette az igazságszolgáltatás függetlenségét és csuklóztatja a kisebbségeket, valamint a civileket. Az EU ugyanakkor láthatólag nem hajlandó további kompromisszumra. Inkább meg akarja vívni a csatát. Ráadásul a két kormány már nem tudja a mentőcsomag megtorpedózásával zsarolni a bajban lévő államokat. De Brüsszel kemény visszavágásra készül a költségvetés ügyében is. Von der Leyen már közölte, hogy szükség esetén 50-75 százalékkal visszafogják a Magyarország és Lengyelország számára különösen fontos szerkezeti támogatásokat.
EUobserver Bár igen széleskörű a borúlátás a holnap kezdődő uniós csúcs előtt, mivel az idő szűk, a megoldandó feladat – a pénzügyi csomag jóváhagyása, illetve a Brexit-megállapodás – pedig óriási, ám a pozsonyi Globsec politikai elemző intézet egyik munkatársa szerint mégsem kell csüggedni. Merthogy hátszélben haladnak az unió vezetői, a földrészen nagy az EU támogatottsága. Shane Markowitz, aki a CEU-n doktorált politológiából, úgy véli, hogy a szervezet jól kerülhet ki az erőpróbából, azaz meg tudja védeni a demokratikus elveket és elősegítheti a további jólétet. De nem szabad engednie a magyar és a lengyel kormánynak, legfeljebb apró gesztusról lehet szó, hogy menthessék az arcukat. Valójában Budapestet és Varsót már minden oldalról sorozzák. Morawiecki már nehezen engedhet meg magának egy újabb politikai ingoványt. Pártjának népszerűsége zuhan több hazai botrány miatt. Azon kívül nyílt vita robbant ki a koalíción belül a vétó kapcsán. Visszaesett a felmérésekben a Fidesz is, már a Szájer-féle botrány előtt. Magyarországot keményen sújtja a járvány 2. hulláma és súlyos gazdasági következményekkel szembesül. Ami csak rosszabb lesz, ha nem megy át az EU-büdzsé. Ebben a helyzetben Brüsszelnek nem szabad kapitulálnia. Az unió a végén jár két olyan veszélyes folyamatnak, amelynek kimenetele évtizedekre megszabja a szervezet jövőjét. Elszántságot kell tanúsítania az alapértékek védelmében.
Bloomberg Merkelt a legrosszabb időpontban hagyja el az ereje, mutat rá a kommentár, hozzátéve, hogy a kancellár éveken át elnézte, ahogy Magyarországon és Lengyelországban elgennyesedett a helyzet a jogállam megsértése miatt. Most meg már a két kormány kisiklattathatja a pénzügyi csomagot, pedig a büdzsét és a helyreállítási alapot a németek a soros elnökség csúcsának szánták. A Brexit ügyében mutatkozó helybenjárás csak tovább ront a dolgon. Hogy kiutat találjon, a német miniszterelnök ahhoz a régi trükkhöz folyamodik, hogy megpróbál belehelyezkedni az ellenfelek gondolkodásmódjába, hogy rájöjjön, melyek azok gyengéi és hol kínálkozik kompromisszum. Az uniós alapok megvonása az egyik vitapont, bár Orbán és Morawiecki számára emellett tét a nemzeti identitás és kultúra is. Márpedig ez igen kemény dió a hírhedetten gyakorlatias német politikus számára. Tetézi a gondokat, hogy éveken szabadjára engedte Orbánt, mármint hogy az fittyet hányjon az alapelvekre. A Fidesz a Néppárt tagja maradhatott. Úgyhogy most nem csupán az EU erkölcsi tekintélye forog kockán, a szervezet pénzügyi és politikai jövője a tét. És úgy néz ki, hogy a kancellár megrendül a nyomás alatt, pedig általában nem szokása.
Politico Az Európai Néppártban úgy reagáltak Orbán Viktor javaslatára, hogy ti. a jövőben csupán laza kapcsolat legyen a Fidesz és a pártcsalád között, hogy ki ne akarna magának különleges státuszt, nagyobb mozgástérrel, ha nem szeretne az adott csoporthoz tartozni, vagy úgy gondolja, hogy újabb összeesküvés készül ellene. De az értékelésekben a legtöbbször az köszön vissza, hogy itt csapdáról, illetve provokációról van szó. Közben úgy néz ki, hogy az EPP mai tanácskozásán nem lesz döntés Deutsch Tamás kizárásáról, mert nem szerepel a napirenden.
Die Zeit Trump kudarca egyben vereség az európai nacionalisták számára, hiszen egy fontos elvbarátjukat vesztették el, ugyanakkor nemzetközi keretekben erősödik a demokrácia és a jogállam. Így látja a helyzetet a lap korábbi legendás főszerkesztője. Theo Sommer azonban nem venne mérget arra, amit Donald Tusk írt az amerikai elnök veresége után, hogy ti. a fejlemény az öreg földrészen a szélsőjobbos populizmus nagy nyomulásának végét harangozhatja be. Mindenesetre a magyar és a lengyel vezetés számára kiesik szűklátókörű nemzeti demagógiájuk egyik támasza. Az európai államok többsége szembeszáll a budapesti és varsói autokratákkal. A Fehér Ház felől pedig immár ellenszél várható az EU ellenfelei számára. Viszont nagyon is remélhetnek segítséget Bidentől a nemzetközi együttműködés liberális hívei. Az EU megerősödik abban a hitében, hogy nyomás alá kell helyezni a magyar és lengyel kormányt, mármint hogy ne ássák még jobban alá a jogállamot. Szélsőséges politikájuknak Amerikában már nincs magas rangú támogatója. Ahogy Washington egy volt Nato-nagykövete megfogalmazta: a demokratikus értékek és a jogállam betartása átkozottul fontos az USA-hoz fűződő kapcsolatok szempontjából.
Le Monde A lengyel kormányfő a jelek szerint végigházalja fél Európát azzal a cikkel, amelyben a maga igazát bizonygatja a jogállam elutasítása ügyében. Morawiecki írása a horvát Vecernji List és a Magyar Nemzet után megjelent a vezető francia lapban is.
Der Standard Paul Lendvai szerint Magyarországon, Lengyelországban és Bulgáriában elképzelhetetlen, hogy megtörténjen az, ami Ausztriában, hogy ti. korrupció miatt elítélnek egy volt minisztert és utána az telenyilatkozza a sajtót, mondván, hogy politikai per zajlott ellene, és hogy a bírónő elfogult volt. Mindenesetre a kommentár egész Európa számára jelzésértékűnek tartja a döntést a jogállam hívei számára, mind Kelet-Európában, mind Brüsszelben. Egyben rámutat, hogy a verdikt az bizonyítja: Ausztriában független az igazságszolgáltatás, mert ellenállt minden beavatkozási kísérletnek, és az ügyészég bizonyítékai, illetve 150 tanú vallomása alapján 8 évet szabott ki a néppárti Grasserre, aki hét éven át volt a gazdasági tárca vezetője. Szabadságpárti bűntársa – első fokon – 7 évet kapott. Ez volt a modern Ausztria eddigi legnagyobb korrupciós pere, a bíróság 168 napon át tárgyalta a hűtlen kezelés ügyét. A végén kiderült, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő. De az is, hogy a vétkesek egész vesztegetési hálózatot építettek ki. Ugyanakkor a magyaroknál lehetetlen, hogy hasonló ügyben a delikvensek minden lehetséges sajtóorgánumnak elpanaszolják a keservüket. Hiszen az Alkotmánybíróság Fidesz-közeli tagokkal van tele és a jogállam aláásását jelentette a bírák kényszerű nyugdíjazása is. A főügyész Orbán bizalmasa, és büntetlenséget szavatol a hatalom közeli oligarcháknak, amikor azok ellen felmerül a korrupció gyanúja.

Menekülnek az emberek a Balkán országaiból

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.12.09. 08:00

Fotó: Nicolas Economou / NurPhoto / AFP
Csak az elmúlt évben 4,9 millióan távoztak az Európai Unióba.
Sokkoló adatot tett közzé hétfőn Majlinda Bregu, a Regionális Együttműködés Tanácsának elnöke. Mint mondta, csak az elmúlt évben 4,9 millióan távoztak az Európai Unióba a balkáni országokból. Felhívta a nyugat-balkáni országok figyelmét arra, hogy ne csak az Európai Unióhoz való csatlakozásra koncentráljanak, hanem legalább ekkora lendülettel keressék a regionális együttműködés lehetőségeit. Talpra kell állnunk, meg kell nyitnunk a piacot, a határokat, nincs más esélyünk – mondta Bregu a Szabad Magyar Szó holnapjának közlése szerint. Kifejtette, a piacnak igen jót tett, hogy a járvány alatt megnyitották a regionális határokat. Szerbiában ugyan még mindig reménykednek egy 2025-ös uniós csatlakozásban, erre azonban nincs reális esély. Az EU néhány napja világossá tette, nem hajlandó új tárgyalási fejezetet megnyitni Belgráddal, mivel összességében romlott a demokrácia állapota az országban, az Unió a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem tekintetében továbbra is komoly hiányosságokat lát és a koszovói viszony normalizálása tekintetében sincs előrelépés. Ez pedig azt is jelenti, hogy idén egyetlen új fejezet megnyitására sem kerülhet sor, vagyis az ország egyetlen lépéssel sem közeledett az EU kapujához. Pedig Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítési biztosa májusban még úgy fogalmazott, egyre több fejezetet kívánnak megnyitni Szerbiával és „remélhetőleg még az év vége előtt elkezdjük a fejezetek lezárását”. A többi balkáni országgal sem haladnak jobban, Észak-Macedónia csatlakozási folyamatának útjába legutóbb épp Bulgária gördített akadályt. Mivel nincs igazi perspektíva a balkáni országok előtt, a térségből való exodus folyamata aligha állítható meg a következő években. Ez pedig a térség minden országát érinti, az uniós tag Bulgáriát is. Az Eurostat év elején közölt adatai szerint a legtöbben Koszovót hagyták el, utána Bosznia-Hercegovina következett a sorban. Különösen drámai, hogy a balkáni országokból sok egészségügyi dolgozó távozott el, részben ez az oka annak, hogy például Szerbiában már a járvány nyári második hullámban hamar összeomlott az egészségügy, különösen a déli, Koszovóhoz közel eső régióban. Utóbbi államban szintén drámai jelenetek játszódtak le a kórházakban. Albániában főleg a fiatalok távozása aggasztja a kormányzatot. Hogy milyen súlyos a helyzet, egy nemrégiben készített felmérés is jelzi. Eszerint a 18-40 év közöttiek 52 százaléka akarja elhagyni az országot, miközben egy évvel korábban ez az arány még 44 százalék volt. Akadnak ugyanakkor olyan közvélemény-kutatások is, amelyek 83 százalékra (!) teszik az Albániát elhagyni kívánók arányát.