Libanon: cirkusz lesz, de kenyér nem biztos

A közel-keleti országot már éhínség fenyegeti, mert vészesen fogynak az alapvető élelmiszerek olcsó importját biztosító devizatartalékok.

Spontán tiltakozások törtek ki több libanoni városban hétfő este, miután híre ment annak, hogy az ügyvezető kormány a létfontosságú termékek állami támogatásának megvonásáról tárgyalt. Az alapvető élelmiszerek, üzemanyag és gyógyszerek viszonylagos hozzáférhetőségét jelenleg az biztosítja, hogy a kereskedők kedvezményes átváltási árfolyammal importálhatják azokat. A több mint egy éve tartó pénzügyi válság miatt azonban a devizakészletek vészesen fogynak, Riad Szalameh jegybank elnök egy december elseji interjúban arról beszélt, hogy nagyjából két hónap múlva elfogy az erre fordítható valutájuk, és kizárólag a törvényileg kötelező tartalékok maradnak meg. Az ENSZ-ügynökségek helyi képviselői arra figyelmeztettek, hogy a támogatás megszüntetés társadalmi katasztrófával érne fel a legkiszolgáltatottabb réteg számára. Egyre több libanoni süllyed ebbe a kategóriába, mivel a politikai bénultság, a pénzügyi válság és a koronavírus-járvány együttes hatására napról-napra növekszik a rászorulók száma.

Hiába fenyeget éhínség, a mindennapi kenyér körül növekvő bizonytalanság semmilyen hatással nincsen a szokásos politikai cirkuszra: Libanonnak csaknem négy hónapja ügyvezető kormánya van. A Bejrútban augusztusban bekövetkezett tragikus kikötői robbanás, Emmanuel Macron francia elnök közbeavatkozása és a társadalmi helyzet folyamatos romlása ellenére a politikai elit képtelen volt megállapodni egy felelős kabinet létrejöttéről. A pénzügyi válság kitörése miatt tavaly októberben a miniszterelnökségről lemondott Szaád Al-Harírit ugyan már másfél hónapja megbízták a kormányalakítással, ám a politikus eddig nem tudott áttörést elérni. Sajtóhírek szerint az előrelépést Michel Aoun államfő akadályozza, aki múlt hónapban azért utasította el a Hariri által javasolt kabinet névsorát, mert abban pártja, a keresztény Szabad Hazafias Mozgalom csak két tárcavezetőt nevezhetett meg a vallási-felekezeti (szekretáriánus) alapon a keresztényeknek biztosított kilenc miniszteri helyre. Haríri és Aoun három hét szünet után most hétfőn találkoztak újra és várhatóan ma folytatják az alkudozást. A tárgyalások ráérős tempója ugyan zavarja a libanoni közvéleményt, ám a tavaly ilyenkor tapasztalt nagyszabású rendszerváltást követelő tüntetéseknek nyoma sincs - elemzők szerint ebben az általánosan uralkodó létbizonytalanság és a tiltakozásokon megtapasztalt hatósági erőszak is szerepet játszik.

A nemzetközi közösség igyekszik nyomást gyakorolni a libanoni politikai elitre a patthelyzet feloldása érdekében. Emmanuel Macron múlt szerdán az ENSZ és Franciaország által közösen rendezett libanoni donorkonferencián szólította fel a pártvezetőket mielőbbi kormányalakításra, illetve a szükséges gazdasági és korrupcióellenes reformok végrehajtására. A francia elnök egyúttal jelezte, hogy decemberben újra a közel-keleti országba látogat a folyamat előre mozdítása érdekében.