Előfizetés

Minimálbér: a munkáltatók csak adócsökkentés esetén emelnének

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.12.09. 15:56

Fotó: Shutterstock
Némiképp közeledtek az álláspontok a jövő évi minimálbért illetően, de a munkáltatók csak akkor emelnének, ha a kormány csökkenti a járulékokat.
Úgy tűnik, 175 ezer forint alatt marad a magyar minimálbér jövőre: ez az egyetlen, ami biztosnak látszik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai ülése után, amelyen ismét a legkisebb hazai bérekről egyeztettek a munkaadói, és a munkavállalói szervezetek, valamint a kormány képviselői. Megállapodás ugyan továbbra sem született, az álláspontok viszont valamelyest közeledtek, bár még mindig igen távol állnak egymástól. A szakszervezetek 7,5 százalékos emelést szeretnének, a munkáltatók legfeljebb 3 százalékos növelést látnak lehetségesnek. Előbbi 173 ezer, utóbbi 166 ezer forintra növelné a jelenleg 161 ezer forintos minimálbér bruttó összegét. Ez a munkaadók részéről jelentős elmozdulás, hiszen két hete még egyáltalán nem láttak emelésre lehetőséget. Igaz, ezt az inflációkövető növelést most is csak akkor látják lehetségesnek, ha a kormány 2 százalékkal csökkenti a munkáltatói járulékokat. A kormány továbbra sem fejtette ki álláspontját.    A munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentéséről Varga Mihály pénzügyminiszter is beszélt hétfői éves meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságában. Konkrétumot nem említve úgy fogalmazott: a kormány eltökélt szándéka, hogy "ha a gazdaság lehetőségei ezt megadják", akkor a következő két évben is tovább csökkentik a szochot. Ennek mértéke egy 2016-os megállapodás értelmében az akkori 27 százalékról mára 15,5 százalékra mérséklődött. A további 2 százalékos csökkentés feltétele egy korábbi megállapodás szerint az, hogy az idén 6 százalékos reálbérnövekedés legyen. Kérdés, ez megvalósulhat-e, a harmadik negyedévben ugyanis csak 3,8 százalékos reálbérnövekedést mértek, a koronavírusjárvány miatt pedig az utolsó negyedév még rosszabbul alakulhat. A 2020-as év és a jelenlegi gazdasági helyzet nem alapoz meg egy jövő évi minimálbéremelést, de ha a kormány is besegít, akkor van lehetőség arra, hogy a legalacsonyabb keresetűek bére is megőrizze reálértékét – mondta ezzel kapcsolatban lapunknak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Mivel a kormány jelenlegi előrejelzése szerint a jövő évi infláció 3 százalék lesz, ezért egy ilyen mértékű minimálbéremelést tart lehetségesnek a munkáltatói oldal. De csak akkor és onnantól, ha megvalósul a 2 százalékos szocho-csökkentés – hangsúlyozta. Rolek Ferenc megjegyezte: a szakszervezeti oldal 7,5 százalékos emelési elvárása még mindig meglehetősen „elrugaszkodott a valóságtól”, és egy válsághelyzetben irreális is. Nem lehet most annyival emelni a béreket, mint amikor dübörgött a gazdaság – fogalmazott. Az ülésen vita bontakozott ki arról, hogy a hazai bérek emelésekor figyelembe kell-e venni a környező országok béremeléseit. Lengyelországban, Szlovákiában ugyanis már megállapodtak arról, hogy jövőre 7,7 illetve 7,4 százalékkal nő a minimálbér, a cseh kormány minimum 4,1 százalékot vár. Rolek Ferenc szerint azonban a magyar minimálbért nincs értelme a visegrádi országokéival összehasonlítani, mert a magyar munkavállalók számára nem ezek az elsődleges célországok. Ráadásul a cseh egy főre jutó GDP 50, a szlovák 25 százalékkal magasabb, mint a magyar (a lengyel viszont alacsonyabb A szerk.). Márpedig a keresetek függnek a gazdaság teljesítményétől is, mint ahogyan egy családban is csak azt a pénzt lehet elkölteni, amit a családtagok megkerestek – hangsúlyozta az MGYOSZ alelnöke. A szakszervezetek viszont a régiós bérektől való még nagyobb leszakadásra figyelmeztetnek, hiszen már most is jelentős a hazai minimálbér elmaradása. A szlovák és a cseh GDP visszaesése egyébként erőteljesebb volt az idén, mint hazánkban, az infláció pedig mindkét országban alacsonyabb, mégis jelentősen emelik a legkisebb béreket. A korábbi, 10 százalékos béremelési követelésükből ugyanakkor engedtek a szakszervezetek: 7,5 százalékot szeretnének. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a legalacsonyabb keresetűeknél másként áll össze a fogyasztói kosár, abban sokkal nagyobb súllyal szerepelnek az élelmiszerek és a lakhatás költségei; a jövedelem jelentős része ezekre megy el. Ezért esetükben nem lehet az általános inflációval, azaz 3 százalékkal számolni, mivel az élelmiszerek drasztikusan, 15-20 százalékkal is drágultak. A minimálbér emelés mértékének meghatározásakor erre is tekintettel kell lenni – hangsúlyozta a szakszervezeti vezető. Megjegyezte: ha a kormány csökkentené a személyijövedelemadót, akkor elég volna egy kisebb bruttó emelés is, hiszen a nettó jövedelmek így erőteljesebben emelkednének. A VKF ülésén azonban a kormány képviseletében jelenlévő Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár nem fejtette ki a kormány álláspontját. Így nemcsak az esetleges adókönnyítésekről, de arról sem esett szó – kifogásolta Kordás László -, hogyan segítené a kormány azokat az ágazatokat, amelyeknek már a jelenlegi minimálbér kifizetése is nehézségeket okoz. A tárgyalások jövő héten folytatódnak.         

V4-es sereghajtó

A magyar minimálbér jelenleg a legalacsonyabb a V4-es országok közül, de a forint mélyrepülése miatt euróban mérve még Románia is leelőzte a magyarországi legkisebb bért. A régióban így már csak a bolgár minimálbér alacsonyabb a magyarnál. Vásárlóerőparitáson mérve kevésbé rossz a helyzet: a V4-ek körében Magyarország a mezőnyből kiemelkedő Lengyelországot követve Csehországgal lényegében egy szinten van, és kissé megelőzi Szlovákiát. A román legkisebb bér ebben az összehasonlításban kifejezetten jól, második helyen szerepel, de ennek az is oka, hogy 2018-ban a keresetek adózási elszámolásával kapcsolatos korrekciókat vezettek be, amelyek mintegy 20 százalékos bruttó béremelkedést mutattak a statisztikában. 

Jövőre is óriási hiányt ígér Varga

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.12.09. 12:23
Varga Mihály
Fotó: Népszava
November végére csillagászati magasságba, 3300 milliárd forint közelébe emelkedett az államháztartás hiánya. Jövőre is hasonló mértékű deficitre számíthatunk.
Egymásnak ellentmondó üzeneteket küldött az elmúlt hetekben a kormány a 2021-es költségvetéssel kapcsolatban, ám ma színt vallott a Pénzügyminisztérium (PM). Közleményük szerint az idei GDP arányos 8-9 százalék után jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 6,5 százaléka körül várható a hiány. A PM ódzkodik attól, hogy pontos számokat mondjon. Számításaink szerint ezek a százalékos értékek azt jelentik, hogy idén akár 4000 milliárd forint fölé is emelkedhet végül a deficit, 2021-ben pedig további 2500-2800 milliárd lehet a hiány. Varga Mihály pénzügyminiszter egy konferencián két hete még arról beszélt, hogy a gazdasági és a költségvetési folyamatok miatt indokolt lenne a 2021-es költségvetés módosítása, ám ebből a kommunikációból az elmúlt napokban visszavett. Szerdán a parlament gazdasági bizottsága előtt úgy fogalmazott, hogy van elfogadott költségvetése azt országnak, lehet, hogy majd ezen kell módosítani, de ezzel kivárnak, mondván, minél később kerül erre sor, annál pontosabb adatokból tudnak majd dolgozni. Való igaz, papíron van az országnak 2021-es költségvetése, de abban a kormány még 2,9 százalékos GDP arányos hiánnyal – mintegy 1476 milliárdos deficittel – számolt, ez azonban ma már inkább csak egy telefonszám. A 2021-es költségvetési törvényben is sokkal kisebb 2020-as visszaeséssel számoltak, emiatt a bevételi oldalon 1700 milliárd forint az idei kiesés a tervekhez képest. Ráadásul a jövő évi költségvetésben nincs fedezet a januári orvosi béremelésekre, nincs szó benne a vakcinavásárlásról, nincs fedezet az azóta elfogadott családpolitikai intézkedésekre sem. A költségvetési törvényt – elvileg – csak a parlament módosíthatná, valójában az elmúlt tíz évben kialakult gyakorlatban a kormány egyszerű kormányhatározatokban teljesen átírja az éves büdzsét, így a kormány költségvetési politikája felett nincs semmilyen kontroll. A hiány ilyen mértékű növekedése az államadósság megugrását hozza magával: tavaly a GDP 65 százalékára rúgott az államadósság, ez az év végén elérheti a 80 százalékot, és a kormány friss hiányprognózisa ismertében ez jövőre tovább nő. A legfrissebb – október végi adatok szerint – a központi kormányzat adóssága 34 061,3 milliárd forint volt, ami 73,8 százalékos államadósságnak felett meg, ám az elmúlt hetekben több devizakötvény-kibocsátásra is sor került a szokásos forintadósság növelésén túl, ezért emelkedhet 80 százalék közelébe az utolsó negyedben az államadósság. Az idei hiány is durván felszálló ágban van: a PM szerdai közleménye szerint csak novemberben 693,9 milliárd forintos hiánnyal zárt az államháztartás, szemben az egy évvel korábbi 190,9 milliárd forintos deficittel. Ez is rekord, mint ahogy az is, hogy az első tízhavi hiány meghaladta a 3298 milliárd forintot. A kormány szerint az, hogy a idei GDP arányos hiány 8-9 százalék lehet december végére, azt jelenti, hogy az utolsó hónapban akár újabb 700-800 milliárdos deficit is összejöhet. Sajnos nem látni, hogy ez a hatalmas pénz hova megy: a PM közleménye szerint november végéig 599,4 milliárd forintot tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések. Emellett a hazai kiadások közül 2020. november végéig kiemelhetők a Turisztikai fejlesztési célelőirányzatból (202,0 milliárd forint), a kiemelt közúti projektekre (200,2 milliárd forint) és a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra (179,6 milliárd forint) fordított források. Fontos kiadásként jelentkezik a közúthálózat fenntartására és működtetésére (84,7 milliárd forint), a Falusi Útalapból (82,0 milliárd forint) kifizetett források. Jelentősek továbbá a Magyar Falu Program alprogramjainak támogatására (61,8 milliárd forint), a Beruházás ösztönzési célelőirányzatból (58,3 milliárd forint), kifizetett összegek. November 1-jétől – 2020. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – a nyugellátásokra és egyes más, nyugdíjszerű ellátásokra 1,2 százalékos kiegészítő emelés történt, amelyre közel 47 milliárd forintot fordítottak. A felsorolt tételek összesen 916 milliárdot magyaráznak a 3300 milliárdos hiányból, ráadásul a kiadások többsége független a Covid-19 járványtól és egyébként is volt rájuk fedezet.    

358,82 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.09. 08:15
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben szerda reggel a bankközi piacon.
Hét órakor az eurót 358,82 forinton jegyezték, alacsonyabban a kedd esti 359,24 forintnál.
A svájci frank árfolyama 333,73 forintról 333,14 forintra csökkent, a dolláré pedig 296,63 forintról 295,85 forintra süllyedt.
Az euró erősödött a dollárral szemben, kedd este 1,2111 dollárt, szerda reggel 1,2130 dollárt ért.