Politika mindenekelőtt: a joguralom rendjének helye Orbán Viktor rendszerében – ezzel a címmel tartott előadást Tölgyessy Péter alkotmányjogász azon az online konferencián, amit a korrupcióellenes világnapon, szerdán rendezett a Transparency International Magyarország.
Tölgyessy Péter – aki régebben az SZDSZ, majd a Fidesz politikusa volt – a nyugati társadalmak három alapvető jellemzőjeként említette a kapitalizmust, a joguralmat és a politikai váltógazdaságot. Magyarország mindig is a Nyugat peremvidékén helyezkedett el, onnan szeretett volna bekerülni a centrumba. A rendszerváltás óta eltelt évtizedekben azonban nem következett be a felzárkózás, míg a korábban „középre húzó” nyugati társadalmak egy idő óta gazdasági és politikai értelemben is polarizálódnak.
A baloldali elemzésekkel szemben Tölgyessy nem hiszi, hogy nálunk pusztán annyi történt: egy ember gátlástalanul megszerezte a hatalmat, anyagi és egyéb érdekei miatt maga alá gyűrte, elrabolta szegény Magyarországot. Az ugyanis, ami itt lejátszódott, mélyen beleilleszkedik a trendbe. Csak éppen nálunk egy „különleges politikai tehetség” élt a lehetőséggel.
Orbán Viktor világméretű politikussá nőtte ki magát – jelentette ki. „Tudom azt, hogy ellenzékiek nem szívesen hallanak ilyet, de ugyanakkor tény, hogy Orbán Viktor nemzetközi jelentősége csak a Puskás Öcsiéhez fogható” – magyarázta Tölgyessy Péter. A világ műveltebb részén ugyanis szinte mindenki ismeri a nevét, „ilyen nagyon kevés magyarral fordult elő”.
Míg a nyugati társadalmak világosan meghatározott szabályok betartására épültek, Magyarországon a Kádár-korszakban az a felfogás alakult ki, hogy a siker titka a szabálykerülés. A rendszerváltás után létrejövő jogállamot a szélesebb közvélemény az elit ügyének tartotta. Orbán később a rendszerváltást egyre inkább zavaros időnek kezdte tekinteni, sok szempontból új rendszerváltást indított el.
A Fidesz a nemzeti érdek képviseletére alapozta a legitimitását, a bajokért a külföldet (és a külfölddel összefogó belső ellenfeleit) tette felelőssé. Új politikai, gazdasági, kulturális és médiaelitet hozott létre. Tölgyessy Péter a joguralom legnagyobb sérelmének a személyre (cégekre) szabott jogalkotást nevezte. Másfelől hatalmas sikernek minősítette, hogy megszűnt a baloldali kormányok időszakára jellemző „túlköltekezés-megszorítás” ciklikusság a gazdaságban.
A magyar kormány és az Európai Unió között folyó vétóvita ügyében az alkotmányjogász megjegyezte: kétséges, hogy nem pénzben megjelenő problémákat hogyan lehet pénzügyileg szankcionálni.
Tölgyessy Péter szerint a nagy kérdés az, hogy – mint azt már többször tévesen gondolták – a Nyugat alkonyának időszaka következik-e, vagy csupán egy átmenetileg rossz periódusról van szó. A jövőbe senki se láthat, de az alkotmányjogász hangsúlyozta: a versengő kapitalizmusnak, a politikai váltógazdaságnak és a joguralomnak köszönhetően a Nyugat képes a megújulásra. Ha egy ország önként vállal olyan pozíciót, amely sok tekintetben szembemegy a nyugati politikával, annak később még ára lehet.
