Előfizetés

Orbánék megfőzték Merkelt

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.12.09. 21:04

Fotó: STEPHANIE LECOCQ / AFP
Ha elfogadják a német kancellár által kidolgozott kompromisszumot, Orbán Viktor gyakorlatilag szabad kezet kap a 2022-es választásokig.
„Ma este még háttértárgyalások, holnap reggel partra szállás” – közölte brüsszeli kiutazása előtt szerdán délután Orbán Viktor mosolyogva a közösségi médiában közzétett videójában. A mosoly annak szólt – bár ezt nem mondta ki –, hogy győzött: a lengyelekkel együtt keresztül tudta verni az unió soros német elnökségén azt a neki kedvező kompromisszumos megoldást, ami szükségtelenné teszi a vétót.  Nem módosítják az uniós pénzek kifizetését a jogállami normák betartásához kapcsoló rendeletet, de elhalaszthatják és megnehezíthetik az alkalmazását. Lényegében erről állapodott meg az EU soros elnöksége képviseletében Angela Merkel kancellár és a költségvetés valamint a járványügyi mentőcsomag vétójával fenyegetőző Orbán Viktor magyar, és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. Az utóbbi két politikus mindeddig azért blokkolta a tagállamok és az Európai Parlament között létrejött mintegy 1800 milliárd eurós pénzügyi alkut, mert nem értett egyet azzal, hogy a jogállami normák megszegőit a jövőben pénzbüntetéssel sújtsák. Az egyezséget még jóvá kell hagynia a többi uniós országnak, majd a társ-jogalkotó Európai Parlamentnek is. Az előbbiek a csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcstalálkozójukon próbálnak megállapodásra jutni. A tagállamok nagyköveteinek szerda délutáni ülésén nem derült ki, hogy mekkora az asztalra tett friss javaslat támogatottsága. Egy uniós diplomata szerint a kompromisszumos szöveget az EU25-öknek még meg kell emészteniük. „Ha túlmegy azon a határon, amit elfogadhatónak tartunk, akkor simán nemet mondunk rá” – tette hozzá.      A háromoldalú egyezség legellentmondásosabb eleme, hogy az Európai Bizottság nyilatkozatban deklarálná: addig nem alkalmazza a jogállami rendeletet, amíg a megsemmisítésére irányuló keresetről nem dönt az Európai Bíróság. A megfogalmazás előrevetíti, hogy Magyarország és Lengyelország valószínűleg megtámadja a jogszabályt a luxemburgi székhelyű testület előtt. „Meglehetősen biztosak vagyunk benne, hogy a szöveg szilárd jogi alapokon áll”, mondta erről a lehetőségről egy EU-s forrás, aki közelről követte az egyeztetéseket. Az ítélethozatalig azonban akár egy vagy több év is eltelhet, ami azt jelentené, hogy a közösség pénzügyi érdekeit a demokratikus normák felrúgása miatt megsértő tagállamokat legalább 2022-ig nem vonnák felelősségre. Mivel a jogszabályban rögzített eljárásnak megfelelően a szankciós javaslattételtől a pénzbüntetés végrehajtásáig 7-9 hónap telhet el, könnyen megeshet, hogy az uniós források felfüggesztéséről szóló első döntésre – ha lesz ilyen – valamikor 2023-ban kerülne sor. Szintén a magyar-lengyel duónak tett jelentős engedmény, hogy a jogállami szabályok kizárólag a jövőre kezdődő költségvetésből érkező forrásokra vonatkoznának, a jelenleg is futó és a következő egy-két évben befejeződő projektekre nem. Érdemes emlékeztetni rá, hogy Magyarország a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban rendelkezésére álló 25 milliárd eurós támogatásából még 11 milliárdnyi kohéziós forrást nem használt fel. Az eredeti tervek szerint a jogállami szabályrendszert már a jövő év elejétől alkalmazták volna, függetlenül attól, hogy ”régi” vagy “friss” támogatásokról van-e szó. Ez most megváltozna, ami értesülések szerint a magyar kormányfő egyik fő követelése volt. Az alku részeként az Európai Bizottságnak iránymutatásokban kellene értelmeznie a jogszabály hatályát, biztosítva minden tagországot, hogy kizárólag az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmében és csak a hatásköréhez tartozó ügyekben kezdeményezne lépéseket. „Az az egyszerű tényállás, hogy a jogállamot megsértették, nem vezethet a mechanizmus aktiválásához” – áll a csúcstalálkozóra beterjesztett szövegben. A hármak megállapodása egyébiránt is szűkítené a szankciók előterjesztésére felhatalmazott Bizottság mozgásterét. A testületnek nemcsak az iránymutatásokat kellene kidolgoznia szoros együttműködésben a tagállamokkal, de minden egyes lépése előtt alapos párbeszédet kell folytatnia az érintett országgal. Az EU27-ek, így Magyarország, illetve Lengyelország szerepét erősítené az a kompromisszumos javaslat is, amely megerősítené az állam- és kormányfői tanács szerepét a folyamatban. A szankciós eljárás alá vont tagállam eszerint panasszal fordulhat a grémiumhoz, amely lehetőség szerint állást foglal a vitában. Az Európai Tanácsnak eddig ennél egyszerűbb feladatot szántak: pusztán a beadvány megtárgyalása lett volna a dolga.

Deutsch sorsa függőben

Az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciója jövő héti ülésén ismét megtárgyalja, és lehet, hogy szavazásra is bocsátja a Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő kizárására vonatkozó indítványt. A kezdeményező osztrák Othmar Karas az politikai csoport szerdai tanácskozásán követelte, hogy már a következő alkalommal döntsenek a magyar politikus sorsáról. Deutsch eltávolítását a frakcióból eredetileg 30 képviselő kérte levélben, de az eltelt több mint egy hétben a számuk 39-re emelkedett. Parlamenti forrásaink szerint az ülésen Manfred Weber frakcióvezető azt mondta: nem biztos, hogy a néppárti EP-képviselőknek meg kell várniuk, míg a pártcsalád dönt arról, hogy mi legyen a felfüggesztett Fidesszel. Az EPP haragját most azt keltette fel, hogy Deutsch Tamás a Gestapo és az ÁVÓ szlogenjéhez hasonlította Weber egyik megjegyzését a jogállamról.

Rajongnak a magyarok az EU-ért

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.12.09. 20:23

Fotó: Shutterstock
Beállította a rekordot Magyarország európai uniós tagságának támogatottsága novemberben – derül ki a Medián legfrissebb felméréséből.
A közvélemény-kutató cég november 26-30. között – tehát már azt követően, hogy Orbán Viktor belengette a vétót az uniós költségvetéssel és gazdasági helyreállítási alappal kapcsolatban – készített felmérése szerint a választókorú népesség 85 százaléka támogatja a tagságot. Az arány még a Fidesz-KDNP hívei körében is meghaladja a 77 százalékot, az ellenzék szavazói pedig szinte egyöntetűen (94 százalékos arányban) kiállnak az EU-s tagságunk mellett.  Bár a friss számok jelzésértékűek lehetnek a mostani vita közepette – főleg, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egy múlt heti nyilatkozatában a nagy-britanniai oltás korai indulásával kapcsolatban az exit előnyeit ecsetelte –, a magyar lakosság a 2004-es csatlakozásunk óta eltelt időszakban nem veszítette el bizalmát az EU iránt. A Medián 2011-ben mérte a legalacsonyabb értéket, de akkor is kétharmados volt a tagságunk támogatottsága. Ráadásul az Eurobarometer 2019-es adatai szerint az EU akkori 28 tagállam közül Magyarországon igen magas volt a tagságot jó dolognak tartók aránya (71 százalék) az uniós átlaghoz képest (59 százalék).  Ugyanakkor a vétó súlyos kockázatait érezve még az Európai Bizottság budapesti képviselete is megszólalt hangsúlyozva a magyarok felé, milyen előnyökkel jár a tagság. Tették ezt többek között azért, mert a kormányfő több fórumon – köztük a parlamentben – arról beszélt az elmúlt napokban: míg Magyarország évente négy milliárd euró uniós támogatáshoz jut, addig a tagsággal járó piacnyitás nyomán idetelepült multinacionális vállalatok 6 milliárd eurós nagyságrendben utalnak haza itt keletkezett profitjukból. Mint a Bizottság közleménye megjegyzi, Magyarország évente mintegy 5 milliárd euró támogatásban részesül és egy milliárdot fizet a közös kasszába, a szaldó tehát valóban négy milliárd euró. Ez azonban csak a közvetlen támogatásokat jelenti, hiszen például a közös katasztrófavédelmi alapból vagy a határvédelemre fordított közös forrásokból is részesül az ország, de ezeket nem vette számításba Orbán Viktor.  A multicégek által hazautalt profit ugyanakkor a Bizottság szerint semmilyen módon nem vethető össze az uniós költségvetéssel, hiszen a cégek teljesen függetlenül működnek az Európai Uniótól, döntéseiknek semmi közük nincs az EU közös céljaihoz. Ráadásul – mit ezt a közlemény is megjegyzi – a magyar kormány közvetlenül, saját büdzséjéből folyamatosan támogatást ad ezeknek a cégeknek, miközben a magyar cégek külföldi leányvállalatai is rendszeresen hazautalják az adott országban keletkezett nyereségük jelentős részét. 

„Ilyen nagyon kevés magyarral fordult elő”

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.12.09. 20:02

Fotó: Népszava
Orbán Viktor nemzetközi jelentősége csak Puskás Öcsiéhez fogható – állította Tölgyessy Péter alkotmányjogász egy tanácskozáson.
Politika mindenekelőtt: a joguralom rendjének helye Orbán Viktor rendszerében – ezzel a címmel tartott előadást Tölgyessy Péter alkotmányjogász azon az online konferencián, amit a korrupcióellenes világnapon, szerdán rendezett a Transparency International Magyarország. Tölgyessy Péter – aki régebben az SZDSZ, majd a Fidesz politikusa volt – a nyugati társadalmak három alapvető jellemzőjeként említette a kapitalizmust, a joguralmat és a politikai váltógazdaságot. Magyarország mindig is a Nyugat peremvidékén helyezkedett el, onnan szeretett volna bekerülni a centrumba. A rendszerváltás óta eltelt évtizedekben azonban nem következett be a felzárkózás, míg a korábban „középre húzó” nyugati társadalmak egy idő óta gazdasági és politikai értelemben is polarizálódnak. A baloldali elemzésekkel szemben Tölgyessy nem hiszi, hogy nálunk pusztán annyi történt: egy ember gátlástalanul megszerezte a hatalmat, anyagi és egyéb érdekei miatt maga alá gyűrte, elrabolta szegény Magyarországot. Az ugyanis, ami itt lejátszódott, mélyen beleilleszkedik a trendbe. Csak éppen nálunk egy „különleges politikai tehetség” élt a lehetőséggel. Orbán Viktor világméretű politikussá nőtte ki magát – jelentette ki. „Tudom azt, hogy ellenzékiek nem szívesen hallanak ilyet, de ugyanakkor tény, hogy Orbán Viktor nemzetközi jelentősége csak a Puskás Öcsiéhez fogható” – magyarázta Tölgyessy Péter. A világ műveltebb részén ugyanis szinte mindenki ismeri a nevét, „ilyen nagyon kevés magyarral fordult elő”. Míg a nyugati társadalmak világosan meghatározott szabályok betartására épültek, Magyarországon a Kádár-korszakban az a felfogás alakult ki, hogy a siker titka a szabálykerülés. A rendszerváltás után létrejövő jogállamot a szélesebb közvélemény az elit ügyének tartotta. Orbán később a rendszerváltást egyre inkább zavaros időnek kezdte tekinteni, sok szempontból új rendszerváltást indított el. A Fidesz a nemzeti érdek képviseletére alapozta a legitimitását, a bajokért a külföldet (és a külfölddel összefogó belső ellenfeleit) tette felelőssé. Új politikai, gazdasági, kulturális és médiaelitet hozott létre. Tölgyessy Péter a joguralom legnagyobb sérelmének a személyre (cégekre) szabott jogalkotást nevezte. Másfelől hatalmas sikernek minősítette, hogy megszűnt a baloldali kormányok időszakára jellemző „túlköltekezés-megszorítás” ciklikusság a gazdaságban. A magyar kormány és az Európai Unió között folyó vétóvita ügyében az alkotmányjogász megjegyezte: kétséges, hogy nem pénzben megjelenő problémákat hogyan lehet pénzügyileg szankcionálni. Tölgyessy Péter szerint a nagy kérdés az, hogy – mint azt már többször tévesen gondolták – a Nyugat alkonyának időszaka következik-e, vagy csupán egy átmenetileg rossz periódusról van szó. A jövőbe senki se láthat, de az alkotmányjogász hangsúlyozta: a versengő kapitalizmusnak, a politikai váltógazdaságnak és a joguralomnak köszönhetően a Nyugat képes a megújulásra. Ha egy ország önként vállal olyan pozíciót, amely sok tekintetben szembemegy a nyugati politikával, annak később még ára lehet.