„Ma este még háttértárgyalások, holnap reggel partra szállás” – közölte brüsszeli kiutazása előtt szerdán délután Orbán Viktor mosolyogva a közösségi médiában közzétett videójában. A mosoly annak szólt – bár ezt nem mondta ki –, hogy győzött: a lengyelekkel együtt keresztül tudta verni az unió soros német elnökségén azt a neki kedvező kompromisszumos megoldást, ami szükségtelenné teszi a vétót.
Nem módosítják az uniós pénzek kifizetését a jogállami normák betartásához kapcsoló rendeletet, de elhalaszthatják és megnehezíthetik az alkalmazását. Lényegében erről állapodott meg az EU soros elnöksége képviseletében Angela Merkel kancellár és a költségvetés valamint a járványügyi mentőcsomag vétójával fenyegetőző Orbán Viktor magyar, és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. Az utóbbi két politikus mindeddig azért blokkolta a tagállamok és az Európai Parlament között létrejött mintegy 1800 milliárd eurós pénzügyi alkut, mert nem értett egyet azzal, hogy a jogállami normák megszegőit a jövőben pénzbüntetéssel sújtsák.
Az egyezséget még jóvá kell hagynia a többi uniós országnak, majd a társ-jogalkotó Európai Parlamentnek is. Az előbbiek a csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcstalálkozójukon próbálnak megállapodásra jutni. A tagállamok nagyköveteinek szerda délutáni ülésén nem derült ki, hogy mekkora az asztalra tett friss javaslat támogatottsága. Egy uniós diplomata szerint a kompromisszumos szöveget az EU25-öknek még meg kell emészteniük. „Ha túlmegy azon a határon, amit elfogadhatónak tartunk, akkor simán nemet mondunk rá” – tette hozzá.
A háromoldalú egyezség legellentmondásosabb eleme, hogy az Európai Bizottság nyilatkozatban deklarálná: addig nem alkalmazza a jogállami rendeletet, amíg a megsemmisítésére irányuló keresetről nem dönt az Európai Bíróság. A megfogalmazás előrevetíti, hogy Magyarország és Lengyelország valószínűleg megtámadja a jogszabályt a luxemburgi székhelyű testület előtt. „Meglehetősen biztosak vagyunk benne, hogy a szöveg szilárd jogi alapokon áll”, mondta erről a lehetőségről egy EU-s forrás, aki közelről követte az egyeztetéseket. Az ítélethozatalig azonban akár egy vagy több év is eltelhet, ami azt jelentené, hogy a közösség pénzügyi érdekeit a demokratikus normák felrúgása miatt megsértő tagállamokat legalább 2022-ig nem vonnák felelősségre. Mivel a jogszabályban rögzített eljárásnak megfelelően a szankciós javaslattételtől a pénzbüntetés végrehajtásáig 7-9 hónap telhet el, könnyen megeshet, hogy az uniós források felfüggesztéséről szóló első döntésre – ha lesz ilyen – valamikor 2023-ban kerülne sor.
Szintén a magyar-lengyel duónak tett jelentős engedmény, hogy a jogállami szabályok kizárólag a jövőre kezdődő költségvetésből érkező forrásokra vonatkoznának, a jelenleg is futó és a következő egy-két évben befejeződő projektekre nem. Érdemes emlékeztetni rá, hogy Magyarország a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban rendelkezésére álló 25 milliárd eurós támogatásából még 11 milliárdnyi kohéziós forrást nem használt fel. Az eredeti tervek szerint a jogállami szabályrendszert már a jövő év elejétől alkalmazták volna, függetlenül attól, hogy ”régi” vagy “friss” támogatásokról van-e szó. Ez most megváltozna, ami értesülések szerint a magyar kormányfő egyik fő követelése volt.
Az alku részeként az Európai Bizottságnak iránymutatásokban kellene értelmeznie a jogszabály hatályát, biztosítva minden tagországot, hogy kizárólag az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmében és csak a hatásköréhez tartozó ügyekben kezdeményezne lépéseket. „Az az egyszerű tényállás, hogy a jogállamot megsértették, nem vezethet a mechanizmus aktiválásához” – áll a csúcstalálkozóra beterjesztett szövegben. A hármak megállapodása egyébiránt is szűkítené a szankciók előterjesztésére felhatalmazott Bizottság mozgásterét. A testületnek nemcsak az iránymutatásokat kellene kidolgoznia szoros együttműködésben a tagállamokkal, de minden egyes lépése előtt alapos párbeszédet kell folytatnia az érintett országgal.
Az EU27-ek, így Magyarország, illetve Lengyelország szerepét erősítené az a kompromisszumos javaslat is, amely megerősítené az állam- és kormányfői tanács szerepét a folyamatban. A szankciós eljárás alá vont tagállam eszerint panasszal fordulhat a grémiumhoz, amely lehetőség szerint állást foglal a vitában. Az Európai Tanácsnak eddig ennél egyszerűbb feladatot szántak: pusztán a beadvány megtárgyalása lett volna a dolga.
