A közvélemény-kutató cég november 26-30. között – tehát már azt követően, hogy Orbán Viktor belengette a vétót az uniós költségvetéssel és gazdasági helyreállítási alappal kapcsolatban – készített felmérése szerint a választókorú népesség 85 százaléka támogatja a tagságot. Az arány még a Fidesz-KDNP hívei körében is meghaladja a 77 százalékot, az ellenzék szavazói pedig szinte egyöntetűen (94 százalékos arányban) kiállnak az EU-s tagságunk mellett.
Bár a friss számok jelzésértékűek lehetnek a mostani vita közepette – főleg, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egy múlt heti nyilatkozatában a nagy-britanniai oltás korai indulásával kapcsolatban az exit előnyeit ecsetelte –, a magyar lakosság a 2004-es csatlakozásunk óta eltelt időszakban nem veszítette el bizalmát az EU iránt. A Medián 2011-ben mérte a legalacsonyabb értéket, de akkor is kétharmados volt a tagságunk támogatottsága. Ráadásul az Eurobarometer 2019-es adatai szerint az EU akkori 28 tagállam közül Magyarországon igen magas volt a tagságot jó dolognak tartók aránya (71 százalék) az uniós átlaghoz képest (59 százalék).
Ugyanakkor a vétó súlyos kockázatait érezve még az Európai Bizottság budapesti képviselete is megszólalt hangsúlyozva a magyarok felé, milyen előnyökkel jár a tagság. Tették ezt többek között azért, mert a kormányfő több fórumon – köztük a parlamentben – arról beszélt az elmúlt napokban: míg Magyarország évente négy milliárd euró uniós támogatáshoz jut, addig a tagsággal járó piacnyitás nyomán idetelepült multinacionális vállalatok 6 milliárd eurós nagyságrendben utalnak haza itt keletkezett profitjukból. Mint a Bizottság közleménye megjegyzi, Magyarország évente mintegy 5 milliárd euró támogatásban részesül és egy milliárdot fizet a közös kasszába, a szaldó tehát valóban négy milliárd euró. Ez azonban csak a közvetlen támogatásokat jelenti, hiszen például a közös katasztrófavédelmi alapból vagy a határvédelemre fordított közös forrásokból is részesül az ország, de ezeket nem vette számításba Orbán Viktor.
A multicégek által hazautalt profit ugyanakkor a Bizottság szerint semmilyen módon nem vethető össze az uniós költségvetéssel, hiszen a cégek teljesen függetlenül működnek az Európai Uniótól, döntéseiknek semmi közük nincs az EU közös céljaihoz. Ráadásul – mit ezt a közlemény is megjegyzi – a magyar kormány közvetlenül, saját büdzséjéből folyamatosan támogatást ad ezeknek a cégeknek, miközben a magyar cégek külföldi leányvállalatai is rendszeresen hazautalják az adott országban keletkezett nyereségük jelentős részét.
