Magyar kutatók kiderítették, miért nem tanulnak meg túl sok szót a kutyák

Az agyuk nem tudja, hogy a szavak minden hangja számít.

Annak ellenére, hogy a kutyák hallása kiváló, nem figyelnek a szavak közötti különbségekre, ha azok csak egy beszédhangban térnek el – többek között ezt állapította meg az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai kutatócsoportja a Royal Society Open Science folyóiratban megjelent tanulmányban. Ez lehet az egyik oka, hogy a legtöbb kutya élete során csak kevés szót tanul meg felismerni – olvasható az ELTE Etológia Tanszék honlapján.

A kutyák meg tudják különböztetni a különböző beszédhangokat (például „k”, az „u”, a „ty” és az „a”) és vannak hasonlóságok a szavak idegi feldolgozásában kutyák és emberek között. A legtöbb kutya ennek ellenére csak kevés szót képes megtanulni élete során még akkor is, ha emberekkel együtt, emberi nyelvi környezetben él. Magyari Lilla posztdoktori kutató és kollégái ezért azt vizsgálták, hogy mennyire figyelnek a kutyák a beszédhangok közötti különbségekre, amikor szavakat hallgatnak.

Ahhoz, hogy ezt az hipotézist tesztelni tudják, a kutatók kifejlesztettek egy eljárást arra, hogy fájdalom- és beavatkozás-mentesen mérni tudják éber, nem betanított, családi kutyák elektromos agyi aktivitását. A klinikumban és az alapkutatásban is gyakran használt módszer az elektroenkefalográfia (EEG), amit csillapított, alvó vagy éber, de betanított kutyákon is sikerrel alkalmaznak. De ebben a kutatásban olyan éber kutyákat vizsgáltak, akik semmilyen tréningen vagy beavatkozásban sem vettek részt.

A kísérletet az idegtudományi laborban folytatták le, ahol a kutyák gazdáikkal együtt voltak jelen. Először a kutya szabadon mozoghatott a laborban, majd a kísérletvezetők megkérték a gazdát, hogy üljön le egy matracon, ahol a kutyája is mellé tud feküdni, mintha pihennének. Majd a kísérletvezetők tapasszal rögzítették az elektródákat a kutya fejbőrén. Utána szavakat játszottak le hangszórókból. A szavak között volt olyan instrukció, amit ismert (például: a „gyere”), volt ehhez hasonló, de értelmetlen szó (például: a „gyare”) és volt teljesen más értelmetlen szó is.

A kutyák agyi aktivitása azt mutatta, hogy a kutyaagy gyorsan megkülönböztette egymástól az ismert szavakat a nagyon különböző értelmetlen szavaktól már 200 millszekundummal azután, hogy a kutyák meghallották a szavak kezdetét. Ez a hatás hasonló azokhoz az eredményekhez, amelyek szerint az emberi agy már a szavak kezdete után néhány száz millszekundummal eltérően válaszol a jelentésteli és az értelmetlen szavakra. A kutyák agya ugyanakkor nem különböztette meg egymástól az általuk ismert szavakat azoktól az értelmetlen szavaktól, amelyek csak egy hangban különböztek.

A csecsemők ugyanis 14 és 20 hónapos kor között kezdik el hatékonyan feldolgozni a szavak fonetikai részleteit, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy a szókincsük kifejlődjön.

„Azt gondoljuk, hogy (…) a kutyák valószínűleg nem figyelnek a beszédhangok részleteire, amikor szavakat hallgatnak. További kutatások tudnák felderíteni, hogy ez lehet-e az egyik oka annak, hogy a kutyák nem képesek egy nagyobb szókincs elsajátítására” – összegezte a kutatás konklúzióját Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezető kutatója.