Előfizetés

Idegenvezetők tengődnek a senki földjén

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2020.12.11. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Egy teljes szakmát hagyott az út szélén a kormány – derül ki lapunk összeállításából. Ha a segítség elmarad, a turizmus legképzettebb szakemberei hagyhatják el tömegesen a szakmát.
Közel 15 ezren rendelkeznek Magyarországon idegenvezetői végzettséggel, közülük nagyjából minden harmadik dolgozik a szakmában fő- vagy mellékfoglalkozásban. Azaz inkább csak dolgozott, merthogy a járványhelyzetben bevezetett első és második határzár átmenet nélkül a padlóra küldte az idegenforgalom azon ágazatait, ahol idegenvezetőket foglalkoztatnak: március 20.-a óta a döntő többségüknek egyáltalán nincs a szakmából származó munkája illetve bevétele. „Akik német nyelvterületről érkező vendégekkel foglalkoztak, azoknak akadt még egy-egy vezetésük, néhány hajós cég is hozott be kis létszámú csoportokat, a többieknél a nincs tényleg szó szerint értendő” – mondja érdeklődésünkre a budapesti Józsa Anetta. „Tőlem néhány vidéki utasom, akikkel korábban külföldön jártam, kért két teljes napos fővárosi idegenvezetést, ami természetesen nagyon jól esett: bejártuk az egyik napon Budát, a másikon Pestet. Dolgoztam két napot egy utazási irodának is, akik főleg a nyugdíjas korosztálynak szerveznek vidéki utakat. Ezt leszámítva azonban tavasz óta teljes a lenullázódás, miközben egész évre tele volt a naptáram hazai és külföldi utakkal” – fogalmazott.  „Nagyon kevés kollégámnak volt munkája a nyáron. Külföldi vendégek tavasz óta egyáltalán nem jönnek. Én jellemzően inkább repülős utakat viszek, így júniusban, júliusban, augusztusban is az utolsó percig vártam, hogy hátha el tudnak indulni a londoni városlátogatásai annak az irodának, akikkel mentem volna. Végül nem indult egyik út sem, de akkor még én is bíztam benne, hogy talán szeptembertől minden visszaáll a régi kerékvágásba. Ma már tudjuk, hogy ez is csalfa remény volt” – foglalja össze a szezont.  A magyar idegenvezetők többsége egyéni vállalkozóként dolgozik. A leállás idején önfoglalkoztatóként senki nem kapott közülük munkabért. „A megigényelt álláskeresési járadék – számomra három hónapon át 45700 forint – is csak néhányukhoz jutott el. Ennyit kaptam a magyar kormánytól és az ígéretet. hogy megsegítik a turizmust. Én régi motoros vagyok, rengeteg embert ismerek ebben az iparágban, de egyetlen olyat sem, akin ténylegesen segítettek” – állítja Józsa Anetta, aki 2020. április 1.-je óta szünetelteti a vállalkozását. Szerinte rengeteg jó példa van Európában, azaz lett volna minta, ha a kormányzatnak szándékában állt volna mentőövet dobni. „A legfontosabb az eltűnt jövedelmek pótlása lett volna. Az Egyesült Királyságban dolgozó kolléganőm mesélte, hogy ők rögtön áprilisban megigényelhették azt a 7000 fontot (mai árfolyamon 2,8 millió forintot), amit az augusztus 31-ig tartó időszakra kaptak az angol kormánytól segélyként. Ausztriai kollégák a mai napig havi 900-1000 eurót (330-360 ezer forintot) kapnak a megélhetésükre. Még Görögországban, sőt Romániában is adtak ilyen jellegű segélyt a turizmusban dolgozóknak. Mi viszont csak addig számítottunk, amíg lehetett büszkélkedni, hogy a magyar GDP mekkora hányadát adja az idegenforgalom.”  Arra a kérdésre, hogy mihez kezdenek most, azt feleli: ez egy bölcsész hátterű szakma, sokuknak pedagógus végzettsége van, ők megpróbálnak átzsilipelni az oktatásba, vagy nyelvórákat adnak, magántanárnak állnak. „Akad közülünk, aki megállító ember a BKV-nál, azaz elkéri a jegyeket, bérleteket a metrólejáratnál. Van olyan is, aki a nyelvtudás birtokában elment ingatlanozni, vagy coach-nak tanul. Én is megpályáztam néhány állást. Az egyik egy multicégnél betanított munkát végző részmunkaidős HR-szakember lett volna, felsőfokú német és angol nyelvtudás kellet hozzá, de nem engem választottak. Egy minisztériumban előadói pozícióba is kerestek munkaerőt magas szintű angoltudással, ott sem rám esett a választás, bár eljutottam a személyes interjúig. Utólag tudtam meg, hogy már a meghallgatás előtt megvolt az emberük: angolul nem tud túl jól, de ismerős ismerőse.”
Aki idegenvezetőként megállta a helyét, az Józsa Anetta szerint idővel azért többnyire boldogul, a kormány pedig szemmel láthatóan szívesen rájuk hagyja, hogy megoldják a saját gondjukat. A túlélési technikák változatosak. Van, aki pszichológiát vagy cukrászatot tanul, mások beálltak a családi nyomdacégbe, esküvőszervezéssel, kertépítéssel foglalkoznak, esetleg főállású apák/anyák lesznek néhány évig, vagy éppen maszkokat varrnak. „Abban bízom, hogy amikor a turizmus újraindul, kevesen leszünk, akik bármikor bevethetőek, így aki kitart, annak jó esélyei lesznek az újraindulásnál” – mondja egyikük, aki egyelőre maradna a szakmában. Igaz, ő tizenéve szinte csak netes privát foglalásokból él, főleg a németes piacról, így már júniusban voltak újra munkái, augusztusra pedig be is sűrűsödtek – amíg csak le nem állt újra minden. Ennek az éremnek ugyanakkor van egy másik oldala is: ha szétszélednek a képzett, gyakorlott idegenvezetők, nehéz lesz újra felpörgetni a magyar idegenforgalmat. „Akinek van családja, és nem voltak tartalékai, az rákényszerült, hogy bármilyen munkát elvállaljon” – foglalja össze a szakmatársak körében szerzett tapasztalatokat Józsa Anetta. „Anyagi támasz nélkül most nagyon nehéz. Az én esetemben is kivárás van. Beiratkoztam Bécsben egy hivatalos „Nemzeti Idegenvezető Ausztriában” képzésre: ez egy egyéves tanfolyam, jövő ősszel lesznek az állami záróvizsgák. Remélem, addigra nyitva lesznek a határok és lesz oltás is. Mi már tűkön ülünk, a világ pedig állítólag alig várja, hogy utazhasson” – mondja bizakodva. A második hullám idején megtett kormányzati lépésekről viszont lesújtó a tapasztalata: Volt egy egyeztetés „Mentsük meg a turizmust!” jeligére szeptemberben, ott voltak az autóbuszos és hotelszektor, az idegenvezetők, utazási irodák, Airbnb-sek képviselői, de nem értünk el semmit. Az egyetlen konkrétum, ami elhangzott, hogy fölvehetünk egy hitelt, ami kamatmentes, amíg a válság tart. Hogy mekkora bennünk a csalódottság, azt nehéz elmondani – tolmácsolta kollégái véleményét is Józsa Anetta. Ha sikerül az ausztriai vizsgám, elgondolkodom majd, hogy kint maradok-e: átgondoltabbnak érzem az osztrák politikát, a szociális hálóról nem is beszélve, és a közélet, a közhangulat is jobban tetszik, mint amit mostanában Magyarországon érzékelek – tette hozzá.

Sértő és elkeserítő

„Az idegenvezetők többsége – aki még a szakmában maradt– egzisztenciális bizonytalanságot él át munka és bevétel nélkül” – állítja a Turizmus online-nak adott minapi interjúban Stumpf Éda idegenvezető, a Magyar Idegenvezetők Egyesületének (MIE) tiszteletbeli elnöke, alátámasztva a cikkünkben írottakat. Mint kifejtette, elektronikus és postai úton is küldtek leveleket a döntéshozóknak – a Miniszterelnöki Hivatalnak, Magyar Turisztikai Ügynökségnek, a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványnak, a Pénzügyminisztériumnak, államtitkároknak – a legtöbbre választ sem kaptak, ami az idegenvezetők számára egyszerre volt sértő és elkeserítő. A MIE elsősorban azt kérte, hogy vezessenek be adó- és járulékfizetési moratóriumot, illetve biztosítsanak rendszeres jövedelemhelyettesítő támogatást az idegenvezetők számára, ahogyan Európa legtöbb országában, különben a legképzettebb munkaerő elhagyja a pályát, és egy újabb konjunktúra időszakában nehéz lesz pótolni őket. A tiszteletbeli elnök azt mondta: megrendült a bizalmuk az államban, amely csak az adójukra tart igényt, de baj esetén nem segít. Azt is nehezen tudták feldolgozni, hogy az egyetlen meghirdetett támogatási lehetőségből a budapesti idegenvezetőket (vagyis a szakma zömét) kihagyták: végül összesen 149-en részesültek támogatásban, ami az engedéllyel rendelkező idegenvezetők alig 1 százaléka.   

A 60 az új 20

Az ágazatban dolgozóktól származó információk szerint a kormány egy olyan “Nemzeti Turisztikai Iroda” létrehozását tervezi, amely a 60-as évek IBUSZ-át idézve domináns vagy monopolszerepben lenne az idegenforgalom számos területén, elsősorban a beutaztató turizmusban és értelemszerűen az idegenvezetők foglalkoztatásában is. Ha így van, akkor az állam – azzal, hogy az idegenvezetésből élő vállalkozóknak és vállalkozásoknak nem nyújt segítséget - egy, a válság múltával profitábilissá váló piaci szegmensre is ráteszi a kezét. Informátoraink tudni vélik, hogy a koncepció részeként jött létre a Budapest Convention Bureau is, amellyel a Budapestre irányuló üzleti turizmus szervezésében próbál pozíciókat foglalni a kormány, részben a főváros, részben magáncégek rovására.  

Veszélyes anyag kerülhetett a zabpehelybe, visszahívta a Nébih

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.10. 18:12
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A termék feltehetően csattanó maszlaggal szennyezett.
Zárolta és visszahívta a vásárlóktól az Auchan Magyarország Kft. az 500 grammos kiszerelésű nagy szemű zabpelyhét, mert a termék idegen növényi anyaggal, feltehetően csattanó maszlaggal szennyezett – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön honlapján. Az Auchan honlapján megjelent tájékoztatás szerint
a visszahívás a 2021. december 17-ig tartó minőségmegőrzési idővel rendelkező, 5999086429582-es EAN kódú és 200330/470-ás tételazonosítójú terméket érinti.

Kérik a vásárlókat, hogy ezen terméket ne fogyasszák el, hanem mielőbb vigyék vissza az áruházakba, ahol a termék teljes vételárát megtérítik a vevőszolgálatokon, blokk nélkül is – tették hozzá. A Nébih közlése alapján
a termék származási országa Lengyelország, forgalmazója pedig az Auchan Magyarország Kft.

A hivatal közölte: a csattanó maszlag mérgező anyagokat, úgynevezett tropán alkaloidokat tartalmaz, amely nagyobb mennyiségben a szervezetbe kerülve befolyásolja a központi- és a vegetatív idegrendszer működését. Szájszárazságot, pupillatágulást, szívritmuszavart és egyéb idegrendszeri tüneteket okozhat.

Tiltakoznak az égetési engedély ellen

M. I.
Publikálás dátuma
2020.12.10. 17:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Levegő Munkacsoport magyarázatot kér a kormánytól, miért oldották fel a nyílt színi avar- és kertihulladék-égetés tilalmát. Az indok a veszélyhelyzet, pedig a füsttel jobban terjed a vírus.
Levélben kért tájékoztatást a miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergelytől a Levegő Munkacsoport arról, mi indokolta a 2021. január 1-jétől országosan elrendelt avar- és kertihulladék-égetési tilalom visszavonását. Lapunk korábbi beszámolója szerint két váratlan, december eleji kormányrendelet a veszélyhelyzet idejére mégsem lépteti hatályba azt az idei jogszabálymódosítást, ami eltörli a 2010 óta érvényes, általános avar- és kertihulladék-égetési tilalom alóli önkormányzati felmentés lehetőségét. E joggal élve a települések eddig többé-kevésbé engedték a nyílt színi tüzelést. Az országgyűlés idén júniusban a környezetvédelmi törvény módosításával törölte el az önkormányzatoknak azt a jogát, hogy helyi rendelettel lehetővé tegyék a zöldhulladék nyílt téri égetését – írja a civil szervezet. Most, a veszélyhelyzet alapján a kormány rendeletben vonta vissza az elmúlt évek talán legfontosabb levegőminőség-védelmi intézkedését. A Levegő Munkacsoport 30 éves tapasztalata – amit a nyári kormányindokolás is megerősít –, hogy a kerti hulladékok eltüzelése felesleges és káros, ami értékes tápanyagokat von el a természettől, miközben rontja a levegőt és egészségügyi kockázatokat okoz. Számításaik szerint egy átlagos avarkupac elégetése önmagában egy kisvárosnyi területet szennyezhet el egészségügyi határérték felett. A kibúvó nélküli, országos tiltásig a hazai önkormányzatok jelentős része nem akadályozta és nem korlátozta jelentősen a tevékenységet. Pedig az avarégetést kiváltó, környezetbarát hulladékkezelési módszerek mindenki számára elérhetők. A Levegő Munkacsoport nem érti, hogy Covid-járvány idején miért szükséges a levegővédelem gyengítése és az országos tilalom ismételt feloldása. Emlékeztetnek több tanulmányra, amelyek szerint a szennyezett levegő hozzájárul a koronavírus terjedéséhez, súlyosbítja a betegség lefolyását és növeli a halálozások számát. A járványhelyzet tehát éppenséggel szigorúbb intézkedéseket igényelne. Javaslatuk szerint például fel lehetne hatalmazni a helyhatóságokat, hogy – lengyel mintára, akár területük egy részén – betiltsák a szilárd tüzelést. Nehezményezik a lignitégetést és kiterjesztenék a szociális tűzifaprogramot is. Kétségtelen: az Orbán-kormány eddig nem fűzött érdemi indoklást az észszerűtlennek és egészségtelennek tűnő lépéshez. Ilyen önkormányzati vagy tömeges lakossági igények sem ismertek.