Előfizetés

Veszélyes anyag kerülhetett a zabpehelybe, visszahívta a Nébih

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.10. 18:12
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A termék feltehetően csattanó maszlaggal szennyezett.
Zárolta és visszahívta a vásárlóktól az Auchan Magyarország Kft. az 500 grammos kiszerelésű nagy szemű zabpelyhét, mert a termék idegen növényi anyaggal, feltehetően csattanó maszlaggal szennyezett – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön honlapján. Az Auchan honlapján megjelent tájékoztatás szerint
a visszahívás a 2021. december 17-ig tartó minőségmegőrzési idővel rendelkező, 5999086429582-es EAN kódú és 200330/470-ás tételazonosítójú terméket érinti.

Kérik a vásárlókat, hogy ezen terméket ne fogyasszák el, hanem mielőbb vigyék vissza az áruházakba, ahol a termék teljes vételárát megtérítik a vevőszolgálatokon, blokk nélkül is – tették hozzá. A Nébih közlése alapján
a termék származási országa Lengyelország, forgalmazója pedig az Auchan Magyarország Kft.

A hivatal közölte: a csattanó maszlag mérgező anyagokat, úgynevezett tropán alkaloidokat tartalmaz, amely nagyobb mennyiségben a szervezetbe kerülve befolyásolja a központi- és a vegetatív idegrendszer működését. Szájszárazságot, pupillatágulást, szívritmuszavart és egyéb idegrendszeri tüneteket okozhat.

Tiltakoznak az égetési engedély ellen

M. I.
Publikálás dátuma
2020.12.10. 17:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Levegő Munkacsoport magyarázatot kér a kormánytól, miért oldották fel a nyílt színi avar- és kertihulladék-égetés tilalmát. Az indok a veszélyhelyzet, pedig a füsttel jobban terjed a vírus.
Levélben kért tájékoztatást a miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergelytől a Levegő Munkacsoport arról, mi indokolta a 2021. január 1-jétől országosan elrendelt avar- és kertihulladék-égetési tilalom visszavonását. Lapunk korábbi beszámolója szerint két váratlan, december eleji kormányrendelet a veszélyhelyzet idejére mégsem lépteti hatályba azt az idei jogszabálymódosítást, ami eltörli a 2010 óta érvényes, általános avar- és kertihulladék-égetési tilalom alóli önkormányzati felmentés lehetőségét. E joggal élve a települések eddig többé-kevésbé engedték a nyílt színi tüzelést. Az országgyűlés idén júniusban a környezetvédelmi törvény módosításával törölte el az önkormányzatoknak azt a jogát, hogy helyi rendelettel lehetővé tegyék a zöldhulladék nyílt téri égetését – írja a civil szervezet. Most, a veszélyhelyzet alapján a kormány rendeletben vonta vissza az elmúlt évek talán legfontosabb levegőminőség-védelmi intézkedését. A Levegő Munkacsoport 30 éves tapasztalata – amit a nyári kormányindokolás is megerősít –, hogy a kerti hulladékok eltüzelése felesleges és káros, ami értékes tápanyagokat von el a természettől, miközben rontja a levegőt és egészségügyi kockázatokat okoz. Számításaik szerint egy átlagos avarkupac elégetése önmagában egy kisvárosnyi területet szennyezhet el egészségügyi határérték felett. A kibúvó nélküli, országos tiltásig a hazai önkormányzatok jelentős része nem akadályozta és nem korlátozta jelentősen a tevékenységet. Pedig az avarégetést kiváltó, környezetbarát hulladékkezelési módszerek mindenki számára elérhetők. A Levegő Munkacsoport nem érti, hogy Covid-járvány idején miért szükséges a levegővédelem gyengítése és az országos tilalom ismételt feloldása. Emlékeztetnek több tanulmányra, amelyek szerint a szennyezett levegő hozzájárul a koronavírus terjedéséhez, súlyosbítja a betegség lefolyását és növeli a halálozások számát. A járványhelyzet tehát éppenséggel szigorúbb intézkedéseket igényelne. Javaslatuk szerint például fel lehetne hatalmazni a helyhatóságokat, hogy – lengyel mintára, akár területük egy részén – betiltsák a szilárd tüzelést. Nehezményezik a lignitégetést és kiterjesztenék a szociális tűzifaprogramot is. Kétségtelen: az Orbán-kormány eddig nem fűzött érdemi indoklást az észszerűtlennek és egészségtelennek tűnő lépéshez. Ilyen önkormányzati vagy tömeges lakossági igények sem ismertek.

Csepeli toronyrobbantás: épülhet a kétszázmilliárdos atlétikai stadion

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.10. 16:37

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az egykori Vituki-székház lebontásával megkezdődött a 2023-ra ígért méregdrága beruházás.
Robbantásos technológiával bontották le csütörtök délután a VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ egykori toronyházát Észak-Csepelen. Az állami tulajdonú BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. szerint ezzel elindult a Budapesti Atlétikai Stadion építése, egyben „egy új, nyitott sport- és rekreációs közpark” megvalósítása. A Népszava december elején számolt be arról, hogy a 2023-as atlétikai világbajnokságra megépülő új stadion beruházása még el sem kezdődött, de annak „számlálója” már gyorsan közelít a kormány által idén októberben meghatározott 204 milliárd forintos bekerülési költségéhez.
A legújabb tervek szerint a fejlesztési területen a Rákóczi hídtól a Kvassay zsilipig, valamint az új Kábelhídon át egészen Észak-Csepelig új árvízi védmű, part menti gyalogos sétányok, kerékpáros utak, valamint hajóállomások is épülnek. Továbbá „a fejlesztéssel megvalósul továbbá a teljes pesti rakpart északi és déli területeinek gyalogos, kerékpáros és vízi összeköttetése egészen a Csepel-szigetig”.